Beszélgetés Serfőző Simonnal a Magyar Dráma Napja alkalmából

Aki szeretne hiteles képet kapni a vidéki szocializmus negatívumairól, az erőszakos téeszesítésről, a nagyvárosi munkásszállókba terelt falusiak kilátástalanságáról és menthetetlen leépüléséről vagy az otthon maradottak élethazugságairól, a családok felbomlásáról, annak érdemes elolvasnia Serfőző Simon költő Püski Kiadónál megjelent Mindenáron című könyvét, amelyben összegyűjtött drámái vannak. Drámaírói bemutatkozása sikeresnek mondható, hiszen első darabjait, a Rémhírvivőket 1975-ben, az Otthontalanokat 1979-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, s játszották az Egri Gárdonyi Géza Színházban is.

Az Új Nemzedék Jövőjéért Programmal a kormány kifejezetten bátorítja a fiatalokat arra, hogy váljanak a közéletet alakító szereplőkké

A kormány az elvándorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához többféle módon igyekszik kedvező feltételeket teremteni, mindehhez itthoni és uniós forrásokból több száz milliárd forint áll rendelkezésre.

A KSH legfrissebb adataira hivatkozva adott ki közleményt a nyáron az MSZP, amelyben Winkfein Csaba elnökségi tag azt írja, hogy döbbenetes, hogy ma az ötven év alatti magyar munkavállalók közül minden tizedik tartósan külföldön vállal munkát, és hogy a magyar fiatalok egyre nagyobb része dolgozik külföldön. „Ez pedig Orbán Viktor bűne” – szögezi le a politikus. Valóban ilyen sokan akarnak új hazát választani maguknak? – kérdezem Dr. Mihalovics Pétert, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztost.

Nem a segély válasz, hanem a megmaradt munkaképesség alapján a megfelelő foglalkoztatás elősegítése és támogatása

A Fidesz nem úgy gondolkodik a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, mint akiknek segélyezésre vagy sajnálatra lenne szükségük, hanem ugyanolyan értékű emberekként tekint rájuk, mint a társadalom többi tagjára.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a hazánkban élő embereknek körülbelül 4,6 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. Nekik az elmúlt 20-23 évben milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, ha el akartak helyezkedni a munkaerőpiacon?– kérdezem dr. Tapolczay Gergely országgyűlési képviselőt.

–A teljes társadalmi integráció hiánya a rendszerváltás előtt mély és nehezen korrigálható nyomokat hagyott a társadalmon illetve a társadalom többségében. Mindez jelentősen megnehezíti a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedését és befogadását. A saját perifériára szorultságuk, illetve a foglalkoztatói prekoncepció és az érzékenység, tolerancia hiánya is nagy mértékben hátráltatta a pozitív irányú folyamatok beindítását. Nem is beszélve a képzés, a szakképzés rendszeréről, jellemzően néhány szakmába „beskatulyázták” a fogyatékos tanulókat, nem nagyon választhattak a továbbtanulást illetően.

Ízléstelen a szabadban megfagyás és a szemetelés jogát követelni

A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport szeptember 4-én tiltakozó akciót tartott a XVII. kerületi önkormányzat épületénél. Ehhez a megmozduláshoz a Hallgatói Hálózat is csatlakozott. A résztvevők transzparensekkel vonultak fel, hogy a kormány és a fővárosi önkormányzatok 2010 óta egyre fokozódó hajléktalanellenes intézkedései ellen tiltakozzanak. Azt követelték, hogy Rákosmente Önkormányzata semmisítse meg a közterületi hajléktalanságot és a „guberálást” büntető rendeletét.

Beszélgetés Dudás Károllyal készülő kötetéről és a közélet kihívásairól

Minden hiteles írót foglalkoztat az emberi sorskérdések drámaisága: van, aki ezt prózában ábrázolja, mint Dudás Károly, akinek talán legfontosabb műve, a Ketrecbál csak huszonnyolc év késéssel jelenhetett 2011-ben meg teljes valójában, immáron azokkal a részletekkel, melyek az 1944-es délvidéki vérengzést jelenítik meg.

Dudás Károly írói, lapszerkesztői, művelődésszervezői és a délvidéki magyarság érdekében végzett közéleti munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. A vajdasági író 1947-ben született Csantavéren. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Szabadkán végezte (1966), az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén első fokozaton szerez oklevelet (1973). 1970-től a Képes Ifjúság újságírója, majd művelődési rovatának szerkesztője, 1983-tól a 7 Nap újságírója és szerkesztője, 1993-tól az Új Hét Nap, majd 1994-től a Szabad Hét Nap alapító-főszerkesztője. 2001-től 2012-ig a Hét Nap főszerkesztője. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, majd a Vajdasági Magyar Szövetsége alapító elnökségi tagja. Megalakulása óta (1992) elnöke a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek. 2002 és 2010 között a Magyar Nemzeti Tanács tagja volt.  

Az egységes nyilvántartás alapján kormányzati szinten tervezhetők a vonatkozó jogszabályok és az összegek is

Egységes nyilvántartásra kérte föl a kormány az EMMI tárcavezetőjét, hogy nyomon követhető legyen a szociális - és gyermekvédelmi ellátások összege. Az állam hozzávetőlegesen 130 milliárd forint közpénzt költ évente tényleges segélyezésre, annak megállapítása az ellátástól függően jegyzői vagy járási hatáskör. Ezeket a jelenleg még széttagolt adatbázisokat kívánják most átláthatóvá tenni.

Mi a nyilvántartás célja? – kérdezem Fülöp Attilától, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárától.

– Az állam évente, a törvényben meghatározott feltételek szerint nyújt szociális és gyermekvédelmi, rászorultságtól függő ellátásokat mintegy 130 milliárd forint értékben. Az ellátások megállapításáról való döntés jelenleg jegyző, illetve járási hatáskörökben vannak. Ebből adódik, hogy a nyilvántartásokat is jegyzői, vagy járási szinteken vezetik. Nem volt még eddig olyan egységes adatbázis, ami országos szinten mutatta volna meg egy személy vonatkozásában, hogy milyen ellátásban részesül, s azt, hogy a járási és jegyzői hivataloknál milyen típusú ellátásokat igényel. Így ellenőrizhetők, nyomon követhetők az ellátások, és rendelkezésre áll az ország minden pontjára vonatkozóan minden segélyben részesülő állampolgárt bemutató adatbázis, amely alapján tervezni is lehet a jogszabályokat, a célzottságot és az összegeket is.

Örülünk, hogy végre van egy olyan kormány, amely szerint nem gond, ha valaki otthon mangalicát dolgoz föl, és termékeit helyi piacokon árusítja

A Vidékfejlesztési Minisztérium 110 millió forinttal támogatja a mangalica tenyésztők közösségi marketingjét, minőségbiztosítási rendszerét és termékfejlesztését- közölte Horváth István, sertésstratégiáért felelős miniszteri biztos a debreceni Farmer Expón tartott sajtótájékoztatóján.

Az EU 2014 és 2020 közti programja kiemelt célnak tűzte ki az idős ügyet, és az EMMI azt javasolja, hogy az idősellátásra komolyabb összeget különítsenek el

Országossá terjesztik ki az idősügyi programot. A program segítségével próbálnak megoldást találni az idősek életkorából, mentális és egészségi állapotából eredő problémákra. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője még áprilisban idősügyi biztossá nevezte ki Jeneiné Rubovszky Csillát, akinek feladata az idősek szociális biztonságát erősítő országos mintaprogram kidolgozása és bevezetése.

Mikor indult el az idősügyi mintaprogram? – kérdezem Jeneiné dr. Rubovszky Csilla idősügyi miniszteri biztos asszonyt, Belváros-Lipótváros alpolgármesterét.

–A program 2012 januárjában vette kezdetét, amikor nagy hóvihar volt várható és Rogán Antal polgármester úr összehívta a védelmi bizottságot. Akkor szembesültünk azzal, hogy a kerület lakosságának 9 %-a 80 éven felüli, közülük 560-an ismertek a szociális ellátó rendszerben, s közel 1700 idős embernek nincsen szociális problémája. Azon a hétvégén civil szervezetekkel jártuk a kerületet, hogy megtudjuk, az idősek közül ki szorul segítségre. Úgy gondoltam, hogy képtelenség, ha egy fővárosi kerületben nem találjuk meg a lakóinkat, ezért, mint a szociális ügyekért felelős alpolgármester úgy döntöttem, hogy a kerület érdekében egy átfogó programot dolgozunk ki az idősek megsegítésére. Erről 2012 decemberében döntött a képviselő testület. Kiküldtem még karácsony előtt mind a 2235 80 év fölötti polgárnak levelet, melyben megfogalmaztam, hogy kérhetnek tőlünk segítséget. Első körben ötvenen jelezték azt, hogy elfogadják és köszönik segítségnyújtásunkat. Ezután fölkerestük az időseket. Kezdeményezésünkhöz 2013 áprilisában csatlakozott Kisvárda és Szombathely városa, májusban pedig Jászfényszaru. Felvetettem, hogy ez a program tud-e országos szinten abban segíteni, hogy az idősek ne bentlakásos intézményekben, hanem saját otthonukban tudják jól megérdemelt nyugdíjas éveiket eltölteni. Ez vezetett ahhoz, hogy miniszteri biztossá nevezett ki Balog miniszter úr.

Már működik az Egy iskola - Egy nyugdíjas klub rendszer, s így a fiatalok és az idősek együtt tudják a szabadidejüket hasznosan, aktívan eltölteni

A programról augusztus 23-án Dr. Zombor Gábor Kecskemét polgármesterével, Mák Kornél alpolgármesterrel, a Kecskeméti Idősügyi Tanács elnökével, civil szervezetek vezetőivel, és a városháza osztályvezetőivel tárgyalt Jeneiné dr. Rubovszky Csilla idősügyi miniszteri biztos.

Kecskeméten jól működik a szociális ellátórendszer. Mi indokolta mégis a csatlakozást az időseket segítő országos mintaprogramhoz?

–Miután megszületett a mintaprogram, megkaptuk felkérést, hogy tanulmányozzuk át. Ezután találkoztam idősügyi miniszteri biztos asszonnyal, aki tájékoztatott a program tartalmáról, és úgy találtuk, hogy ez nálunk mindenképpen támogatandó. A másik indok még egyértelműbb: a városban működő Idősügyi Tanács, amely az önkormányzat részvételével működik, és az időseket és az összes szervezetet Kecskeméten magában foglalja. Korábban olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek szinte mindegyike visszatükröződik ebben a programban. Ilyen a biztonságérzetének növelése, az elszigetelődés, a magány kialakulásának a megelőzése. Kecskemét környékén elég nagy a tanyavilág, s a tanyán élő idősek gondozása is lényeges. Tudjuk, hogy a köznevelési törvény által előírt érettségihez szükséges társadalmi típusú munkavégzés során kiemelt figyelmet kapjanak az időszervezetek. Így a fiatalok az ő gondozásukkal, ápolásukkal tudjanak eleget tenni az oktatási feltételeknek. Mi már felvettük a kapcsolatot az iskolákkal, hogy ezt a társadalmi, közösségi munkát az idősgondozásban önkéntesként töltsék el. Ez az országos mintaprogram ebből a négy elemből épül fel. Tehát egyértelmű volt, hogy csatlakozunk hozzá. Korábban azért nem tudtunk, mert Kecskemét nem hátrányos helyzetű település, és maga a közfoglalkoztatás a mintaprogramban a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozott. Amennyiben ez országos programmá válik, akkor Kecskeméten is közel ötven közfoglalkoztatottat tudunk bevonni ebbe a munkába.