Hosszú folyamat átalakítani a vásárlási szokásokat, de már most egyre többen vesznek zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket a közeli gazdáktól

A 45 millió forintos pályázati forrásból megújult ceglédi termelői piacon mintegy 50-60 környékbeli tanyasi árulja portékáit. Így a ceglédi piac egészét tekintve is 90 százalékra tehető a saját áruit értékesítő gazdák aránya.

A ceglédi piac kiknek nyújt lehetőséget az eladói oldalon? – kérdezem Földi Lászlót, Cegléd polgármesterét.

–A felújított piac traktusában elsősorban az őstermelőknek, kistermelőknek nyújtunk lehetőséget árújuk értékesítéséhez. Ők mára jól „be is lakták” a piacot, hiszen az árusok többsége termelő és nem kereskedő. A korábban megépült fedett piaccsarnokban kereskedők tevékenykednek, de a csarnokon kívül is vannak úgynevezett szabad területek, annak egy részét tudtuk most felújítani, befedni. További átalakításokat tervezünk, de ahhoz még nincs elegendő forrásunk.

A beruházó terveiben wellness-központ, sőt főiskola is szerepel

Az Európai Unió támogatásával bel- és csapadékvíz-hálózat épül Kocsordon. A beruházás értéke megközelíti a 170 millió forintot mondta Dr. Barkaszi Sándor, Kocsord község polgármestere.

A jövő év végére elkészülő Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó mennyiben befolyásolta a kocsordi beruházás megvalósítását?

–A Mátészalkával szomszédos Kocsord a 17,4 milliárd forintos beruházással épülő, s a jövő év végére elkészülő Szamos- Kraszna-közi árapasztó tározó által érintett nyolc település egyike, s ahhoz kapcsolódóan építhetjük ki a háromezer lakosú község csapadék- és belvízelvezető csatornarendszerét. A tíz kocsordi utcát érintő projekt tervezett költsége meghaladja a 168,8 millió forintot, melynek elszámolható összköltsége 168,2 milliós uniós támogatás. A helyi önkormányzatnak mindössze 646 ezer forint önerőt kell biztosítania a fejlesztéshez. Felvetődhet a kérdés, hogy mindez miért kerül ennyibe? Azért, mert az épülő 4 kilométeres csatornahálózatból, 2 kilométeres szakasz a főutca mellett húzódik, és a belvízelvezető csatorna tetejének egy részén kerékpárút is van, amit eredeti állapotába kell helyreállítani. A munka építési bruttó díja 145,8 millió forint, a fennmaradó összeget a tervezésre, engedélyeztetésre kellett fordítani. Maradtak még ki utak a projektből, ahol saját erőből próbáljuk megoldani a csatornázást.

A Solidarnosc alelnöke sérelmezte, hogy logójukat egy olyan politikai szervezet használja, amely egészen más ideológiát képvisel, mint ők

A Bajnai Gordonékkal szövetséges Magyar Szolidaritás Mozgalommal szemben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) levélben, hivatalosan fordult a lengyel Solidarnoschoz, hogy nevét és emblémáját használhassa.

Honnét jött az ötlet, hogy megváltoztassa a nevét a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete? – kérdezem Bubenkó Csabát a KDFSZ elnökét.

–Nem beszélhetünk alapvető változtatásról, csak éppen egy szóval több szerepel majd nevünkben. Ez akkor vetődött föl először, mikor a Solidarnosc-tesco szakszervezettel és a konföderáción belül a kereskedelmi ágazat és biztosítási szektor vezetőjével, Alfred Bujara úrral felvettük a kapcsolatot. Tehát köztünk és a lengyel Solidarnosc között létezik már kapcsolat, együttműködés, s arra alapozva döntöttünk arról, hogy a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezet elnevezését kibővítjük. Terveink szerint a solidarnosc szót használjuk majd, ezzel is megkülönböztetjük magunkat a baloldali Magyar Szolidaritás Mozgalomtól. Azt is szeretnénk, ha a Solidarnosc hozzájárulna logójuk használatához.

Rekordnak számít, hogy az idén a 300 ezret is meghaladja a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, mint ahogy a közfoglalkoztatásra költött összeg nagysága is. Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának vezető-helyettese elmondta: a kormány kettőszázezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását és képzését kívánja biztosítani a téli átmeneti időszakban.

Bevezetésként tisztázzuk, hogyan oszlanak meg a feladatok a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás koordinálásában a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között.

–A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása és irányítása 2011 júniusa óta a Belügyminisztérium feladata. A közfoglalkoztatás finanszírozása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Startmunka-program előirányzatából történik, amely felett a nemzetgazdasági miniszter és a közfoglalkoztatásért is felelős belügyminiszter közösen rendelkezik. Az Alappal történő gazdálkodás feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. A közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközök felhasználási céljairól, felosztásáról, továbbá az erre vonatkozó szakmai elvekről az érintett miniszterek minden év elején megállapodnak. Az önkormányzatok hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programjaira a forrásokat a kormányhivatalok munkaügyi központjai biztosítják, amely forrással saját hatáskörben rendelkeznek. Szoros együttműködés van tehát e programok végrehajtása során a helyi önkormányzatok és a munkaügyi központok között is. Az e programokon kívül folyó közfoglalkoztatási mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok forrásaival a Belügyminisztérium rendelkezik. A munkaügyi központok a fenti elvek mentén, e költségkeretek mellett indítják, koordinálják, illetve kísérik figyelemmel az egyes közfoglalkoztatási programok megvalósítását, közvetítik a munkáltatóknak a munkaerőt. A munkáltatók körét törvény szabályozza, magáncég nem lehet közfoglalkoztató. A feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen informatikai hátteret a Nemzeti Munkaügyi Hivatal biztosítja.

A szocialista kormányok hibás döntései is hátráltatják az útfelújítások elvégzését, mert kiszivattyúzták a rendszerből a pénz

A hatékonyabb, gyorsabb és a lakossági igényeket szem előtt tartó útfelújítások érdekében minden megyében útügyi biztos segíti a rekonstrukciós munkák koordinálását. Szerkesztőségünk vendége dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár.

Mi tette indokolttá, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter 19 útügyi biztost nevezzen ki?

–Az útfelújítások és az új utak létesítése szinte minden képviselő és polgármester számára lényegi kérdésnek bizonyul. Ugyanakkor országos beruházásainknak csupán egy bizonyos részletére nyílik számunkra rálátás választókerületi vagy települési szinten. Németh Lászlóné miniszter asszony ezért döntött úgy, hogy minden megyében legyen olyan útügyi biztos, aki egyfelől összegyűjti és továbbítja a helyi útfelújítási és útépítési igényeket, másfelől tájékoztatja az adott települések vezetőit a minisztérium, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő állásfoglalásairól, rendeleteiről, az ezekkel kapcsolatos információkról. A biztosok tehát koordinációs feladatokat látnak el. A kinevezések azért is voltak időszerűek, mert az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programjainak forrásaiból, a Magyar Közút 87 milliárdos projektjén belül országszerte mintegy 600 kilométernyi, régóta felújításra váró alsóbbrendű mellékút újul meg idén. Emellett fut még egy olyan 450 milliárdos közbeszerzési csomag is, amelynek kiírása még a 2015-ig megvalósuló beruházásokra vonatkozik. Tehát ebben az esetben is szükség van a megyei útbiztosok koordináló munkájára. Ők jelentik az akkut felújítási igényeket a Magyar Közút felé, de a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó útfelújítási beruházásokra is javaslatot tehetnek. Az útfejlesztésekhez szükséges finanszírozást döntő részben ezután is az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon főként a megtett úttal arányos útdíj bevételei jelenthetik majd. Reméljük, így minél több felújítást véghez tudunk vinni.