Lakótelepek helyett lakóközösségeket építünk, s ezzel a munkahelyeket is teremtünk

Az ott élő kaposváriak közreműködésével újul meg a somogyi megyeszékhely két városrésze is a közeljövőben: a szociális városrehabilitáció keretében csaknem kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat a szentjakabi és a belváros közelében lévő lakótelepi városrész lakásainak, közterületeinek megújítására, közösségi életének fellendítésére. A fejlesztésekről Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét kérdeztük.

Úgy tudjuk, nem ezek az első ilyen jellegű fejlesztések Kaposváron.

– A kaposváriak mindig fokozottan figyeltek a környezetükre, nálunk ennek komoly hagyományai vannak. Ennek ellenére a szocializmus évtizedei után ráfért városunkra a megújulás, s ezt a munkát közös akarattal meg is kezdtük. Ha valaki két évtized múltán ma Kaposvárra érkezik, aligha ismer rá. Belvárosunk megújítását három évvel ezelőtt fejeztük be. A 2,4 milliárd forintos program keretén belül rendbe tettük műemlékvédelmi épületeinket, a lakóházakat és a közterületeket. Egy önkormányzatnak azonban nemcsak a belvárosra kell figyelnie! Nem feledkezhettünk meg azokról a lakótelepi részekről sem, amelyek csaknem 20 ezer kaposvárinak jelentik az otthont. A’60-as, ’70-es években épült magasházak és négyemeletes épületek is elöregedtek. Ezért azon a területen is elkezdtük a városrehabilitációt: energiatakarékos szigeteléssel láttuk el a tömbházakat, rendeztük a homlokzatokat és a házak közötti tereket. Most már jó érzés besétálni a kaposvári lakótelepekre.

A városi tulajdonú pénzügyi szolgáltató kedvezőbb hitelt nyújt a helyi vállalkozásoknak

Egyebek mellett a városrehabilitációs program kiegészítéseként több mint 800 millió forintos fejlesztésről és a Zalaco Sütőipari Zrt. új telephelyéül szolgáló ingatlan kedvezményes eladásáról is döntött legutóbbi, rendkívüli ülésén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város képviselőtestülete.

A városrehabilitációs program céljai közé tartozik a belváros egységes szerkezetének helyreállítása, emellett a  történelmi belváros északi részének komplex rehabilitációja, és új kulturális és közösségi terek létrehozása. A mostani 835 millió forintos beruházásról is e célok megvalósítása miatt döntöttek? – kérdezem Gyutai Csabát, Zalaegerszeg polgármesterét.

Sem a parkolásért, sem a strandolásért nem kell fizetni a lakosoknak, s az idelátogatóknak

Évek óta vitában állt a balatonföldvári önkormányzat a lakosság egy részével a nyugati strandra tervezett vitorláskikötő-építés és strandfejlesztés ügyében. Az üdülőtulajdonosok és helyi civil szervezetek is tiltakoztak, még helyi népszavazás kiírása is felvetődött, ám ezt végül nem szavazta meg a képviselő-testület. Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere elmondta: a vitorlás kikötő tervét egyelőre leveszik a napirendről és, ha problémamentes lesz az engedélyeztetési eljárás, jövőre megújul a nyugati strand.

A fejlesztésekkel el lehet érni, hogy a fiatalok ne hagyják el a települést, helyben kapjanak munkát

Több mint 1,8 milliárd forint hazai forrásból Vásárosnaményban építik fel a rendőrség közigazgatási hatósági szolgálatának második központját. A létesítmény alapkövét Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai helyettes államtitkára és Filep Sándor (Fidesz-KDNP), Vásárosnamény polgármestere helyezte el.

Miként sikerült elérni azt, hogy Vásárosnaményban építsék fel a rendőrség közigazgatási hatósági szolgálatának második központját?

Célunk: minél több tudományos, technológiai és kulturális eredmény, jöjjön létre Magyarországon

Jedlik-terv néven elkészült a 2013 és 2016 közti időszakra szóló, szellemi tulajdon védelmi nemzeti stratégia, amely négy pillérre épül. A negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) tölti be. A Jedlik-terv stratégiai céljainak megvalósítására csak a szellemi tulajdon védelmére szolgáló hazai intézményrendszer megerősítése és dinamizálása mellett mutatkozhat esély.

Milyen feladata volt a Jedlik –terv kidolgozásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának? – kérdezem Dr. Ficsor Mihálytól, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettesétől.

Ma már reklámozás szintjén sem elegendő, hogy kiírjuk: zimmer frei, hanem komolyabban kell venni a marketinget

Az üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyekre vonatkozó egységes jogszabály szerint a szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja.

Nemrég újabb tagokkal bővült a Nemzeti Tanúsító Védjeggyel ellátott magánszállások száma. Miért éri meg a magánszállásadóknak az, hogy ilyen osztályba sorolásba kerüljenek?– kérdezem Trangóni Katalint, a Magánszállásadók Országos Szövetségének (MOSZ) elnökét.

–Több tízezer magánszállás működik az országban, s akik ilyen védjeggyel rendelkeznek, kiemelkedhetnek ebből a körből, így a potenciális vendégek által könnyebben választhatók. Emellett a védjeggyel vásárlói bizalmat is lehet építeni, hiszen maga az állam garantálja a minőséget.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve Magyarország kiemelkedően jól teljesít az európai nemzetek között

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium napenergiát hasznosító rendszerek bentlakásos közintézmények kezelésében lévő épületekben történő telepítése céljából augusztus 5-étől pályázatot hirdetett. A támogatás akár teljes egészében is fedezheti az elismerhető bekerülési költséget. A pályázat keretösszege 867,2 millió forint, finanszírozása a kvótabevételek terhére történik. Szerkesztőségünk vendége Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.

Mintegy 870 millió forintos pályázat indul közintézményi napkollektoros fejlesztésekre. Milyen feltételekkel és kik vehetik igénybe a támogatást?

El szeretnénk érni, hogy minél több diákot vigyenek el a nemzeti emlékhelyekre, s a helyszínen interaktív történelemórákat tartsanak

Júliusban megkezdte munkáját a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). A múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése elengedhetetlen.  Ennek érdekében a kormány létrehozta a Nemzeti Örökség Intézetét, amelynek legfontosabb célja a nemzeti emlékezet erősítése és az emlékezés szerepének hangsúlyozása, a magyarság identitásának megőrzése, a nemzeti összetartozás érzésének növelése. e

Egy az emlékezés kultúrájával, az emlékhelyekkel foglalkozó intézet fontossága és létrehozása több mint egy évtizede már felvetődött. Miért is kellett több mint 10 évet várni a létrehozására? – kérdezem Radnainé Dr. Fogarasi Katalint, a Nemzeti Örökség Intézete elnökét.

Sajnos az EU nem veszi figyelembe a Magyar Nemzeti Méhészeti Program eredményeit

Sikeresen zárulhat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program harmadik ciklusa, a szeptemberben kezdődő, 2016-ig tartó negyedik szakasz pedig még eredményesebb lehet. Ennek megvalósításához évi 670 ezer euróval - 200 millió forint - több, összesen évi 4,7 millió euró (1,4 milliárd forint) támogatási összeg áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból.

2004-ben indult el a Magyar Méhészeti Nemzeti Program. Az azóta regnáló kormányok mennyi forrást áldoztak a programban megfogalmazottak teljesítésére? – kérdezem Tantó Sándort, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának helyettes vezetőjét.