300-350 millió forint értékben sportpályákat építettünk, így megteremtettük a versenysport feltételeit

Korszerűsített és bővített kistérségi komplex egészségügyi központot adtak át május 23-án Balmazújvárosban. A projekt megvalósítását 537 millió forinttal támogatta az Európai Unió és a magyar állam.

Azért volt szükség új komplex egészségügyi központ kialakítására, mert a város járási székhely lett? – kérdezem Dr. Tiba Istvánt, Balmazújváros polgármesterét.

–Nem, hiszen ez az intézményünk korábban is megvolt; most a szakorvosi rendelőintézet felújítása, bővítése történt meg. Az épület felújítása során kicseréltük a nyílászárókat, szigetelési munkálatokat végeztek, új rendelőket alakítottak ki, emellett minden rendelőbe új orvosi műszereket szereztünk be. Eddig is kistérségi központ volt Balmazújváros, így a járási központi kinevezés nem hozott számunka jelentős változást az egészségügy terén, hiszen eddig is ide jártak a kistérségből azok a betegek, akik például szakorvosi rendelésre jöttek. Ami lényeges, hogy lehetőségünk volt EU-s pályázattal közel 540 millió forintból felújítani ezt az épületet, és további hat új szakrendelést indítani.

A hungarikumok az országimázsépítés szerves részét is képezik

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) célja, hogy a vásárló egyértelműen tudja, hogy milyen származású, összetételű és minőségű élelmiszert vásárol. Gyaraky Zoltán, az Élelmiszer-feldolgozási Főosztály vezetője szerkesztőségünknek elmondta: az élelmiszerek önkéntes megjelöléséről szóló minisztériumi rendelet ezért a fogyasztók pontos tájékoztatását azáltal igyekszik elősegíteni, hogy egyes, a jelölésben használt fogalmak használatát egyértelműen meghatározott feltételekhez köti.

A megyeszékhelyek viszonylatában mi rendelkezünk a legjobb pénzügyi mutatókkal

Zalaegerszeg vagyona 2012-ben elérte a 105 milliárd forintot. Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere szerkesztőségünknek elmondta, fontos cél, hogy a város komplex szolgáltatási csomagot nyújtson vállalatainak.

Hogyan sikerült elérni azt, hogy tavalyi év végére 105 milliárd forintra növekedjen Zalaegerszeg vagyona?

–A korábban elkezdett beruházásokat aktiváltuk. A városban most is a munkahelyteremtés a legfontosabb törekvés. Két hete adtuk át az Északi Ipari Parkban épített Inkubátorház új szárnyát. Maga a létesítmény 2010-ben készült el, s 80 új munkahely jött itt létre. Már akkor látszott, hogy jó konstrukcióról van szó, mert az induló kisvállalkozásoknak, vagy az úgynevezett garázscégeknek érdemi előrelépési lehetőséget jelent. Ezért kezdtük el tervezni a második ütemet, melyhez 30%-os támogatást kaptunk az Új Széchenyi Terv forrásaiból. Már a tervezőasztalról bérbe adtunk minden rendelkezésre álló helyet. Az új szárnyban 120 munkahely jön létre, és igény van a program folytatására is. Az avatáson vendégünk volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László úr, aki elmondta, hogy sok inkubátorházat látott, amelyek kapacitása nincs kihasználva, ám a zalaegerszegi üdítő kivétel. Mi jól átgondoltuk azt, hogy a kisvállalkozásoknak kedvező bérleti díjjal miként tudunk lehetőséget adni a megerősödéshez. A cél, hogy erős, stabil cégként folytassák munkájukat önálló tereppel, akár az ipari parkban.

A helyi identitástudat erősítésének fontos része nálunk a Bocskai Korona bevezetése

Négyezer előnevelt csirkét osztottak szét Hajdúnánáson 192 olyan család között, amely az idén jelentkezett az önkormányzat által meghirdetett szociális földprogram önellátási célú állattartás, baromfitartás alprogramjára.

Hajdúnánás jelentős mezőgazdasági múlttal rendelkezik, és a települést jó minőségű termőföldek veszik körül. Mi jellemezte 1990-től a város mezőgazdaságát? – kérdezem Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét.

–A XX. század közepétől jellemző tendencia, hogy egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból és, mindez a ’90-es évek második felétől egyre nagyobb méreteket öltött, hiszen addig a hajdúnánási családok mindennapjaihoz tartozott a háztáji gazdálkodás. Ma már lábas jószágot alig lehet találni a városban. Ma a kertek nagy részét nem művelik, az állattartó épületek pedig jellemzően üresen állnak. A szociális földprogram egyik célja, hogy ezen a helyzeten változtasson, és a családokat visszavezesse a háztáji gazdaságba. Így minél többen gazdálkodjanak, hogy azt a kevés élelmiszert elő tudják állítani, ami a család megélhetésének alapfeltétele.

A ’60-as évek óta húzódik a főtér rekonstrukciójának ügye

Négyszázmillió forintot nyert el az Első lépés - szociális célú városrehabilitáció elnevezésű projektjének megvalósítására a Heves megyei Pétervására. A százszázalékos támogatású pályázati forrásból megújul a város főtere és a művelődési központ, három társasház hőszigetelése és közösségi terei, valamint játszóterek épülnek.

Négyszázmillió forintot nyert el az Első lépés - szociális célú városrehabilitációra a város. A projekt nevéből jogosan következethetünk-e arra, hogy eddig vagy a pénz, vagy az akarat hiányzott a városrehabilitációhoz? – kérdezem Eged Istvánt, Pétervására polgármesterét.

–Az akarat néhány évvel ezelőtt már megfogalmazódott, de sajnos mindeddig sikertelenül pályáztunk. 2010-től vagyok polgármester, és fő feladatomnak tekintettem, hogy olyan pályázatokon vegyünk részt, melyek a városrehabilitációra irányulnak. A forrást most tudtuk megtalálni, mert nyertünk az ÉMOP 3.1.1-es pályázaton. Ennek igen hosszú előkészítő szakasza volt, tavaly nyár óta dolgoztunk rajta, mert igen összetett programról van szó.

A Balaton abban is élen jár, hogy ár-érték aranyban az ottani szolgáltatások versenyképesek

Korábban csak nyáron volt kereslet a Balatonra, ez most már lényegében kitolódott az egész évre. A Magyar Turizmus Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Balaton7 elnevezésű kampányát május 10. és 20. között.

Milyen volt az idei Balaton7 figyelemfelkeltő kampány– ami több volt mint egy hét– fogadtatása? – kérdezem Mártonné Máthé Kingát a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját.

–Akárcsak öt évvel ezelőtt, most is kiváló volt a kampány fogadtatása. Eleinte egyes balatoni szolgáltatók, vállalkozók, akik szkeptikusak voltak a Balaton 7 sikerével kapcsolatban, de öt év alatt sikerült szinte mindenkit magunk mellé állítani, mert a kampány fő üzenete, hogy a Balaton tényleg több mint egy hét. Azt szerettük volna, hogy a Balatonnak arra az „arcára” is rávilágítsunk, amit azok, akik csak egy hétre mennek a tó partjára nyaralni nem ismerhetnek. Nem véletlenül rendezzük meg még az előszezonban ezt az akciót, és nem véletlenül 10 napon át, így be tudjuk bizonyítani, hogy ennyi idő alatt a fürdésen túl sok mindent lehet csinálni: így választani lehet a sportolást, természetjárást, welness-szolgáltatások igénybevételét, a balatoni gasztronómiai élmények élvezetét; mindent, ami nem a strandhoz és a nyári szezonhoz köthető. El szeretnénk érni ezzel a kampánnyal azt, hogy a Balaton, mint a leglátogatottabb belföldi úti cél, itthon ,365 napos hazai desztinációként legyen a köztudatban.

Minden reményünk megvan rá, hogy az Élelmiszerkönyvet úgy módosítsuk, hogy a pancsolt italokra nem lehet ráírni azt: gyümölcsbor

Április végén a Kontyos Borház, a Mokos Családi Pincészet és az Epermester Pincészet más magánszemélyekkel együtt alapította meg a Magyar Gyümölcsbor Készítők Egyesületét.

Ha ma egy társaságban azt mondom, hogy gyümölcsbor, akkor sokan valami alsó polcos, olcsó alkoholtartalmú gyümölcsszörpfélére gondolnak. Milyen a kultusza, a hírneve ma a magyar gyümölcsboroknak? – kérdezem Id. Kallós Gábort, az Epermester Pincészet értékesítésért felelős tulajdonosát.

–A bevezetőben már elmondta a válaszom egy részét. Sajnos főleg negatív előítélet él ma a gyümölcsborokat illetően. Ennek oka, hogy a hazánkban forgalomba kerülő gyümölcsboroknak a 85%-a nem friss gyümölcsből, hagyományos szőlészeti eljárással készült bor. Leggyakrabban kétféle módon készítenek gyümölcsbort. Az egyik, hogy az eladhatatlan, rossz minőségű szőlőborba aromát kevernek. Ez az úgynevezett fragolino-módszer Olaszországból, aminek vannak hazai alkalmazói. Ami még ennél is rosszabb, az a hideg eljárás, mikor még gyümölcsöt sem látott a bor. Ez esetben alkoholból, vízből és aromákból készítenek gyümölcsbort. Mi viszont nem alkalmazunk mesterséges adalékot; aromákat és egyéb anyagokat, csak a gyümölcs legjavát használjuk fel. A gyümölcsborok családjába tartozó eperbor technológiailag hasonló eljárással készül, mint a hagyományos szőlőbor. Borivó nemzet révén a jó bor élvezete hozzátartozik mindennapjainkhoz, de a gyümölcsborok fogyasztása még kuriózumnak számít. Az eperbor készítéskor a gyümölcs zamatos íze megmarad, a hozzáadott cukor hatására minőségi alkohollá változik. Az eperbor ásványi anyag és vitamintartalma akár a szőlőbor sokszorosa lehet. Egyesületünk elsődleges szándéka, hogy mindent megteszünk a magyar gyümölcsborok becsülete és hírneve visszaállítása érdekében. Csak olyan termelőt veszünk be az egyesületbe, aki friss gyümölcsből, hagyományos módon készít valódi gyümölcsbort.

Mindennek az alapja pedig az a rokonszenv, ami évszázadok óta létezik a horvát és a magyar nép között

A kulturális, tudományos és a gazdasági élet számos területére kiterjedő együttműködési megállapodást kötött Csongrád és a horvát Tengermellék-hegyvidék megye (Primorsko-goranska zupanija) önkormányzata; a dokumentumot május 14-én írták alá Szegeden.

Milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy a horvát Tengermellék-hegyvidék megye önkormányzatával együttműködési megállapodást kössenek? – kérdezem Magyar Annát, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét.