Az erős közösség a népesség helyben való megélhetését is segíteni tudja

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Tényőn. A megállapodás lényegéről és hátteréről szerkesztőségünknek Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úr nyilatkozott.

Miért tartotta fontosnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a vidéki fiatalok érdekében megállapodjon egymással a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet?

A kormánynak rendkívül fontos a vidék, a vidéken élő emberek és családok életminősége. Egyik célunk az, hogy megfelelő jövőkép alakuljon ki a fiatalokban. Ennek érdekében javítani kell a vidéken élő fiatalok életminőségén és az ifjúsági közösségek fejlesztését. Kiemelendő, hogy lényeges szemléletváltozás tapasztalható az eddigi kormányok és a jelenlegi kabinet között abban, hogy mi az ifjúsági tereket, azok működését impulzusokkal is segítjük. A vidékfejlesztési hálózat létrejöttével különböző impulzusokat szeretnénk a vidéki fiataloknak, a helyben élő családoknak adni. Ezzel is elő szeretnénk segíteni a vidéki fiatalok helyben maradását.

A magyarság hagyományával, kultúrájával, értékeivel ne csupán „száraz” tananyag szintjén találkozzanak a gyerekek

Áprilisban újabb, többségében fogyatékossággal élő gyermekeknek és felnőtteknek szóló táborokra írtak ki pályázatokat az Erzsébet-programban. Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője lapunk megkeresésére közölte: az Erzsébet-program célja, hogy olyan embereknek is biztosítson üdülési, kikapcsolódási lehetőségeket, akiknek erre saját forrásból nem lenne módja.

Öt további táborra lehet pályázni ebben a hónapban. Ezek közül négy a fogyatékossággal élőkre vonatkozik. Ők milyen táborokban vehetnek részt, illetve csak csoportok, vagy magánszemélyek is pályázhatnak?

–Három pályázatunkra fogyatékossággal élő gyermekeket várunk. Kifejezetten gyerekeknek szól a Bicebócatábor, amelyre különböző fogyatékossággal élők egyénileg jelentkezhetnek. Ezek egyhetes, balatoni táborok. Az „Esélytábor” már felnőtteknek szól – esetükben szintén egyéni jelentkezőket várunk – , míg ugyancsak a fogyatékossággal élő, tíz éven felüli korosztálynak két alkotótábort is szervezünk, egy Ipar- és Képzőművészetit, valamint egy Tánc- és Drámatábort. Az alkotótáborokba csak csoportosan lehet jönni. Igen sok intézet foglalkozik fogyatékossággal élőkkel, s rajtuk keresztül lehet ezekre a táborokra jelentkezni. A tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy a fogyatékossággal élő pályázók többsége kísérővel érkezett, akik számára szintén kedvezményes az önerő. Ezekre a táborokra 2000 Ft az önerő mértéke, ha a minimálbér összegét nem haladja meg a családban az egy főre jutó jövedelem. Ha a család jövedelme ennél magasabb, akkor 10 ezer forint az egyhetes tábor teljes költsége. Ezek az anyagi feltételek mind a pályázókra, mind a kísérőkre vonatkoznak.

Nem pereskedett senkivel; szórakoztatni, elgondolkoztatni akart

Tatay Sándor művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra. Immár a badacsonyi Szegedy Róza Házban az állandó kiállítás része a Tatay-gyűjtemény.

Mi adta az kiállítás ötletét? – kérdezem Békássy Jánost, a Szegedy Róza Ház vezetőjét.

–2012. októberében nyílt meg az időszaki kiállítás és 2013. május 1-től általános kiállítássá vált a Tatay Sándor –gyűjtemény. Tehát a múzeum állandó kiállítási ideje alatt folyamatosan megtekinthető. Mi külön termet alakítottunk ki a gyűjtemény részére. A kiállítás ötletéről: 2012. június 1-jétől vagyok a ház kezelője, és akkor szembesültem vele, hogy bár Badacsonytomajon az általános iskola névadója Tatay Sándor, magán a településen nem emlékeznek meg róla. Úgy éreztem, hogy azzal, hogy munkáiban Badacsonyt, és az itt élőket igyekszik bemutatni, méltóvá vált arra, hogy olyan helyen emlékezzünk meg róla, ahol évente több ezer ember fordul meg.

A 2002 és 2010 közt regnáló kormányok a multinacionális érdekeltségű külföldi vállalatok, cégek, pénzintézmények mellé álltak, és nem a magyar emberek érdekét képviselték

Április 22-én fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Eszközkezelőről (NET) szóló törvény módosítását. A változások sok tízezer családnak jelentenek segítséget. Míg a legtöbb európai ország kormánya időben tett lépéseket azért, hogy a lakosság ne devizában adósodjon el, addig a Gyurcsány – Bajnai – kormányok „bátorították a folyamatot”.

Milyen megfontolásból hozta létre a kormány az Otthonvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t? – kérdezem Zsigó Róbert országgyűlési képviselőt, a Fidesz szóvivőjét.