"Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" Éppen negyedszázada, hogy Csurka István beszéde elhangzott Ceausescu falurombolása ellen, s vasárnap a román követség előtt majd hatezres tömeg követelte Székelyföld autonómiáját.

Felháborító, hogy miközben Marosvásárhelyen autonómiatüntetés zajlik, addig Victor Ponta miniszterelnök a szocialista-kommunista magyar testvéreivel Budapesten ünnepel.

Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke szerint pártpolitikától függetlenül kell összefogni minden erdélyi magyar pártnak, civil szervezetnek, egyháznak. Az MPP megyei elnökét nem lepte meg, hogy a román kormánysajtó csak ötezres létszámról írt a marosvásárhelyi tüntetés kapcsán, hiszen a kommunista, sovén pártoktól mást nem várhatnak.

Milyen elhatározásból szervezték meg a Székely Szabadság Napját, és mi teljesült vasárnap a célokból?

–A 159 évvel ezelőtti megtorlásra akartunk emlékezni, s ki akartuk hangsúlyozni, hogy Székelyföld magyar ajkú lakósságáról ne lehessen akarata ellen dönteni, ennek pedig egyetlen lehetséges eszköze Székelyföld területi autonómiájának kivívása. Ezt a demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg, és a Magyar Polgári Párt az első perctől kezdve elkötelezett partnerként lépett föl. Nem azt nézzük, hogy ki a szervező, hanem, hogy a nemzeti ügyekért közösen kell kiállni. Tavaly, a parlamenti választások idején a magyar pártok tüntetéseket szerveztek. Idén elmondtam, hogy nem kampányidőszakban kell tüntetni, hanem pártpolitikától függetlenül össze kell fogni minden erdélyi magyar pártnak, civil szervezetnek, egyháznak. Döbbenetes volt, hogy az összefogásra milyen sokan összegyűltek a marosvásárhelyi nagygyűlésen. Izsák Balázs, az SZNT elnöke közlése szerint 30 ezren vettek részt ezen a demonstráción. Ez üzenet a román a kormány felé: a székely népakaratot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem szabad ezt a rendezvényt egyetlen egy pártnak sem kisajátítania. Azért is nyilatkoztam március elején az erdélyi sajtóban, hogy legyen tűzszünet a magyar pártok között, s az ilyen alkalmakkor össze kell fogni.

Beszélgetés Borbándi Gyula íróval

A két világháború közötti népi mozgalom kiemelkedő alakja, Kovács Imre író, politikus születésének századik évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek március 9-én Budapesten, a Parlament Főrendiházi üléstermében. A Lakitelek Alapítvány és a Népfőiskola Alapítvány által egybehívott tanácskozáson Borbándi Gyula író, az egykori Új Látóhatár folyóirat főszerkesztője is előadást tartott. Ennek részleteiről beszélgettünk vele.

Milyen körülmények kényszerítették Kovács Imrét arra, hogy búcsút vegyen a szülőhazájától?

– Amikor Magyarországon elindult a szocializmus – nevezetesen a szovjet mintára történt átalakulás – az 1945-ös koalíció pártjainak el kellett dönteniük, hogy végrehajtják-e a Moszkva által támasztott követeléseket. A négypárti koalíció legkisebb tagja a Nemzeti Parasztpárt volt. Ennek egy része Erdei Ferenc irányításával és Veres Péter nem lelkes, de a megmaradást biztosító utat kényszerként felfogó közreműködésével csatlakozott a kommunistákhoz és a szocialistákhoz. A Parasztpárt másik fele Kovács Imrét követte, aki 1947 február végén, a kisgazdapárti Kovács Bélának a szovjet biztonsági szervek által történt elhurcolása napján kilépett a Nemzeti Parasztpártból. Az augusztus végi országgyűlési választásokon Kovács egy ellenzéki listán még bekerült a Parlamentbe, de röviddel utána, a feltételezett letartóztatása előtt Svájcba menekült.

A kastély újjáépítésével munkahelyeket is teremtünk

Szabadkígyós önkormányzata felújítja a Wenckheim-kastélyt mielőtt az épület állapota annyira leromlik, hogy veszélybe kerülne az ország egyik jelentős építészeti értéke. Az önkormányzat 350 millió forintnyi kötvényt bocsátott ki a kastély felújítására, hogy az önrészt fedezni tudják.

Mikor és milyen körülmények között épült a kastély? – kérdezem Balogh Józsefet, Szabadkígyós fideszes polgármesterét.

Megakadályozzuk a nem kívánt, spekulatív, jogszabályokba ütköző adásvételeket

Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnöke szerint az eddig megkötött haszonbérleteinknél az átlag földnagyság 16-18 hektár közötti. Ezek az adatok bármikor ellenőrizhetők; tehát nem igaz, hogy több ezer hektáros táblákat adnak földhaszonbérletbe. Elnök úr szerkesztőségünkkel közölte, hogy a pályázók többsége olyan természetes személy, aki hivatásszerűen gazdasági termeléssel foglalkozik; arányuk 80% feletti.

Eddig 1500 haszonbérleti szerződést kötött a NFA. A tavaly kiírt 65 ezer hektárból pedig több mint 25 ezret adtak bérbe. Mennyire felel meg ez az eredmény az elvárásoknak?

–Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételek és körülmények közt tudtuk mindezt elérni – gondolva az NFA saját forrásaira, eszközeire – akkor ez egy jó eredmény. A fő feladatunk a tartós hasznosítás haszonbérlet útján, s ha ezt nézzük, akkor bizony vannak még teendőink. Ütemesen haladunk előre, s miután a költségvetési törvény és a kormányzat biztosította a bővített erőforrásokat, felgyorsul a folyamat.

Alapvető része az emberi méltóságnak és a társadalmi integrációnak a munka vállalásának joga

Dr. Tapolczai Gergely a Magyar Parlament első siket képviselője, aki munkájával legalább hatszázezer fogyatékkal élőt, sőt a családtagjaikat is képviseli. A fideszes honatya szerkesztőségünknek adott interjújában közölte, hogy a kormány célja a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban az: a megmaradt munkaképesség figyelembevételével vezessünk vissza mindenkit a munka világába, amint készen áll rá. Szerinte az önbecsülést segítő munkavégzés a helyes út.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló T/5000. számú törvényjavaslat, jelentős mértékben megváltoztatja az eddigi struktúrát. Legyen kedves először felvázolni a jelenleg érvényben lévő szerkezetet.

–Nagy szükség volt az átfogó reformra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak szabályozásában, egyszerűsítésre és modernizálásra volt szüksége a rendszernek mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók, mind a munkáltatók szempontjából.
Az új szabályozás egyszerűsített az igényelhető ellátások tekintetében, elkülönítette azokat funkciójuk alapján és definiálta a jogosultak körét. A cél egyértelműen kiderül a szabályozásból: a megmaradt munkaképesség figyelembevételével vezessünk vissza mindenkit a munka világába, amint készen áll rá. Mindenki más számára pedig megfelelő jövedelempótló támogatást biztosítsunk, amennyiben nem rehabilitálható.
Az új rendszer hatni akar a munkáltatókra is a megemelt összegű hozzájárulási kötelezettséggel, mert nem lehet, hogy egy nagy cég – fittyet hányva a szociális felelősségvállalás morális követelményére – előnyhöz jusson azon vállalkozásokkal szemben, akik foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket. Ezen utóbbi cégek számára pedig megalkotta az új szabályozás az új támogatási rendszert leváltva az elavult védett foglalkoztatói rendszert, mely nemcsak a modern gazdasági rendszereknek nem felelt meg, de átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető volt és szűkítette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának lehetőségeit.

  Pócs János fideszes országgyűlési képviselő első fokon pert nyert a hvg.hu hírportállal szemben, amely a bíróság szerint valótlan állításokat közölt a honatya családi vállalkozásáról. A hvg.hu hírportál a nagybani piacokon tartott ellenőrzések kapcsán írt arról, hogy Pócs János dinnyetermesztésben érdekelt családi cége olasz dinnyével kereskedik, miközben a honatya részt vesz a razziákon. Ezt az állítást a hírportál nem tudta érdemben alátámasztani.

 Foglalkozik a családi cég dinnyetermesztéssel?

–Ha szabad, akkor azzal kezdeném, hogy három ponton kértük a sajtó helyreigazítást. Nem részben nyertük meg a helyreigazítási kérelmünket, hanem minden pontjában helyt adott nekünk a bíróság. A cégem, illetve családi vállalkozásom generációkra visszavezethetően dinnyetermesztésből élt, én magam is ezt a szakmát örököltem, ezt vittem tovább. És most, hogy a közélettel foglalkozom, családom is ezt viszi tovább, egyébként a cégből én kivonultam és kiiratkoztam, de természetesen a családi vállalkozás viszi ezt tovább. Mi intenzív dinnyetermesztéssel foglalkozunk 20-30 hektáron, és a környékbeli termelőket is integráljuk. Szervezzük a piacot, és esetenként 100-200 kamion dinnyét exportálunk a környező országokba. A fő profit az a hazai értékesítés. Teljesen abszurd az újságnak az az állítása, hogy amikor van magyar dinnye, és a saját családi vállalkozásomban 20-30 hektárnyi termett, akkor mi import dinnyét vásárolunk, azzal kereskedünk, sőt az import dinnyét magyarként értékesítjük. Az összes dologra, amit az újság megírt, egyetlen egy rosszindulatú személyt tudott a hírportál találni, aki egyébként csak elmondta, hogy haragszik rám, de bizonyítéka semmivel szemben nem volt. Bár a hírportál azért megengedte magának azt is, hogy a környékemben lévő embereket, termelőket próbálták nyilatkozatra bírni ellenem.

A szocialista-szabaddemokrata kormányokat, és az ágazatért felelős minisztereket politikai felelősség terheli

Az Országgyűlés február 26-ai ülésnapjának utolsó témája volt a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentése. Ismert, a privatizációt, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés tavaly év végéig hosszabbította meg.

A vizsgálóbizottság megállapításai alapján a nyomozó hatóság indíthat büntetőeljárást. De ki ellen? – kérdezem Dr. Varga István országgyűlési képviselőt, a Malév-ügyet vizsgáló bizottság vezetőjét.

–A parlamenti vizsgálóbizottságok csak a politikai felelősséget vizsgálhatják, s ezt tettük mi is ebben az esetben. A büntetőjogi felelősség megállapítása nem a parlamenti vizsgálóbizottság feladata. Elvégzett munkánk jelentését letettük a Ház asztalára, és reméljük azt el is fogadják a képviselők. Ebből a jelentésből kiderül, hogy a privatizáció idején idegen rossz kézbe adták a nagy múltú magyar légitársaságot, elkótyavetyélték és felélték annak a vagyonát. Ha valaki mindezt később megvizsgálja, a jelentés alapján büntetőjogi eljárás is indulhat, az azonban nem igaz, amit Veres János alelnök úr mondott, hogy az elkészült jelentés már vádiratnak tekinthető. A bizottság többségi véleménye, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormányokat, illetve az ágazatért felelős minisztereket politikai felelősség terheli a történtekért. Egy nagy múltú légitársaságot kivéreztettek, s ahogy egyik képviselőtársam mondta; halálos injekciót kapott, s utána már nem lehetett megmenteni, csődbe került.