Jövőre a munkaerőpiac további rugalmasítását célzó intézkedések és a családbarát munkaerő-piaci modellek kialakításán dolgozik Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos.

A rendszerváltás óta mi jellemezte a nők munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét?

–A női foglalkoztatottak száma a nyolcvanas évekbeli 2,4 millió fő feletti értékekről 1997-re 1,6 millióra zuhant. Ezen a mélyponton 44,8%-os ráta mellett indult el a 2003-ig tartó az uniós növekedési ütemmel azonos mértékű növekedésünk. Ekkor 5% körüli elmaradással követtük az uniós értékeket, majd 2003-ban stagnálni kezdett a magyar munkaerő-piac, s folyamatosan nőtt a különbségünk az unió átlagától. A válság 2009-ben a nőknél kisebb csökkenéssel járt, mint a férfiak körében, s a 2010-ben meginduló emelkedés eredményeként a nőknél már ebben az évben elértük a válság előtti szintet.

A magyar szellemi kulturális örökség jegyzékébe jelöli a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a bukovinai betlehemest, a csobánolást, a kezdeményezést eddig ezren támogatták aláírásukkal.

Mit lehet tudni a csobánolás eredetéről? – kérdezem Csibi Krisztinát, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnökét.

–A bukovinai betlehemes játék a XVIII. századi iskolai színjátékokra épül, és közeli rokonságot mutat a mai csíki betlehemes játékkal is. Bukovinában is megőrizték azt a játékot, ami magán viseli a ferences szerzetesek által betanított színjátékok, a bukovinai népszokások és a környékbeli népek hagyományait. Maga a csobán szó pásztort jelent a havasi románok nyelvén. A csobánolás tízszereplős játék, melyben a Király, Szent József, Mária, az Angyal és a csobánok, a pásztorok szerepelnek. Nagyon kevés, de eltérés fedezhető föl a bukovinai öt falu hagyományaiban, a pásztorok jelenetében, számában vagy a szöveg egyes részeiben. A lejegyzett gyűjtések alapján megkülönböztetjük az andrásfalvi, a hadikfalvi, istensegítsi, józseffalvi változatokat.

Már közel 200 helyen lehet használni a 2012. március 22.-én bevezetett Veszprém megyei fizetőeszközt, a Balatoni Koronát. Amikor annak idején bejelentették a helyi pénz létrehozásának az ötletét, az egyik vidéki hírportál még arról is írt, hogy nagyüzemi pénzhamisításra készülnek.

Kiállt a káptalantóti termelői piac mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium, így továbbra is működhet a lebontásra ítélt Káli-medencei Liliomkert. Ezt a piacot már 2012 –ben le kellett volna bontani, azonban Harmathy Ildikó a Liliomkerti Piac Szövetkezet elnöke, a terület tulajdonosa nem hagyta a termelőket és a vásárlókat cserben, és elérte, hogy a VM arról biztosítsa, minden előírást betartva segíti a terület mihamarabbi átminősítését kereskedelmi övezetté.

„Csehszlovákia kettéosztása 1992-ben szükségszerű volt, mert az akkori szövetségi államban felgyülemlett belpolitikai feszültség tovább már tarthatatlanná vált” – állapította meg a cseh és a szlovák miniszterelnök, akik Csehszlovákia felbomlásának 20. évfordulója alkalmából Brnóban a cseh közszolgálati televízió vitaműsorában beszélgettek. Duray Miklós visszaemlékezésében pedig kifejti, hogy a Charta 77 egyetlen egy magyar kérdésben sem mert a szlovákok nélkül nyilatkozni, így az a kísérlet, hogy együtt lépjenek fel a demokratikus erők, azok, akik reformokat akarnak, kútba esett.

Jogerősen 622 millió forintot ítélt meg a bíróság a Tolna megyei Párinak a több éve húzódó vagyonmegosztási perben. Az évente 3 milliárdból gazdálkodó Tamási helyett az önkormányzati tartalékalapból az állam fizette ki a 622 milliót.

Amit a szocialista – érában elrontottak, azt a jelenlegi kormányzat orvosolta Ribányi József, Tamási város polgármestere szerint pontosan azok bírálják őket a vagyonmegosztás miatt, akik az egész helyzetet előidézték.

Polgármester úr azt nyilatkozta, hogy a vagyonmegosztási vitát politikai csapdának tartja. Legyen kedves ezt bővebben kifejteni.

–2006-ban lettem polgármester, és Tamásiban egy erős jobboldali testület alakult meg vezetésemmel. Akkor azzal szembesültünk, hogy a városban nem történtek meg a fejlesztések. Az elődöm MSZP-és pártszínekben két cikluson keresztül vezette a várost, sőt a megyei vezetés is szocialista volt, ráadásul a közgyűlés elnöke Tamásiból származott. Az ő ténykedésük alatt, 2003-ban döntött úgy Pári, hogy leválik Tamásiról. Mi tehát megörököltük ezt az igen nehéz helyzetet. Egy olyan települést, mely nem rendelkezik stratégiai tervekkel, de vagyonmegosztási vitája van, ráadásul a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. Akkoriban is, mint most is az önkormányzatok zöme jobboldali volt, és ezeket az akkori MSZP-SZDSZ-es kormány 2006 őszétől megpróbálta még jobban ellehetetleníteni. Egyértelmű forráselvonások történtek, és erre ráadásul még  megpróbáltak minket behajtani a vagyonmegosztással egy adósságcsapdába, majd azt mondták volna politikai ellenfeleink, hogy mi tettük tönkre a várost. Pontosan azok bírálnak minket  a vagyonmegosztás miatt, akik az egész helyzetet előidézték. Ezt nevezem én politikai csapdának, ami az elmúlt nyolc évben gátja volt a folyamatos fejlesztéseknek. Olyan alapvető közszolgálati intézmények fejlesztését gátolták, mint az általános iskola, a rendelőintézet, a turisztikai centrum. De mégis tudtuk fogadni az újonnan felépülő iskolában a szomszéd település diákjait, az új rendelőben a szomszéd település betegeit, és a fürdőnkben a szomszéd településre hazatérő német származású vendégeket hatalmas energiák és munka árán.

December közepén 100 millió Ft támogatást utalt át az állam Esztergom város számlájára az ÖNHIKI (önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok) keretből. Az átutalt támogatás segíti az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal működését. Tétényi Éva polgármester asszony szerint a város helyzete nem hogy megoldódott volna, hanem egyre katasztrofálisabb lesz.

Az 1945 utáni események miatt sokan az egész orosz népet barbárnak, kegyetlennek mondják Magyarországon. A mostani esemény mennyiben segíti elő az orosz–magyar megbékélést? – kérdezem Kovács Gergelyt a főpap boldoggá avatásának viceposztulátorát, a Mindszenty Alapítvány ügyvivőjét.

Mikor és miként került kapcsolatba a „Békességszerzők és béke” elnevezésű orosz társadalmi szervezettel az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója? – kérdezem P. Tokár János ferences szerzetestől.