Több mint fél milliárdot költ a tömegközlekedés megújítására a kaposvári önkormányzat. Az unió által támogatott korszerűsítés jövőre zárul. Erről és a vállalkozókkal való együttműködésről Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével beszélgetünk.

Tisztelt polgármester úr! Mit jelent esetünkben a tömegközlekedés megújítása? A járműpark újul meg, vagy az utasvárók?

–Budapesten kívül öt megyei jogú városban –Kaposváron, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon – van önkormányzati tulajdonban a helyi tömegközlekedés. Tehát a város feladata a tömegközlekedés biztosítása. A többi városban a Volánbusz szolgáltatását lehet a lakosoknak a szerződések szerint igénybe venni. Kaposváron 42 busz szolgálja ki az ittélők utazási igényét. Három évvel ezelőtt 10 buszt vásároltunk – saját erőből, ezért hitelt kellett felvenni, mert ilyen célra nem jár állami támogatás. Így buszaink átlagéletkora 18 -ról lecsökkent 12 évre. Amikor lejárnak az ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásaink, és változatlan marad a finanszírozási rendszer, csak akkor gondolkodhatunk újabb buszok beszerzésén. Mindenképpen NABI-buszokat szeretnénk beszerezni. A NABI Sirius prototípusát a kaposvári gyár a mi megrendelésünkre készítette elő, mi adtunk pénzt a fejlesztésre is, mert Magyarországon gyártott buszokat kívánunk vásárolni. Így, a mostani 571 millió forintos beruházás az infrastruktúrában jelent fejlesztéseket. Vannak olyan buszmegállóink, ahol még nincs autóbuszöböl – ebből építünk többet. Ahol lehetséges , ott fedett utasvárónk lesz , a legforgalmasabb pontokra pedig kerékpártámasz kerül, összesen kettőszáz. A nagyobb volumenű beruházás mindezen összegen belül az elektronikus tájékoztatás kifejlesztése lesz. Ez egy olyan komplex GPS-rendszer , amely részben megjelenik a buszokon – a járművek új elektronikus kijelzőt kapnak. De a buszmegállókon is lesz egy elektronikus tájékoztató tábla, ami mutatja, hogy mikor érkezik, hol jár  a busz, és mennyit kell még várakozni.

Több mint 200 előadás, 200-zal több bérlet, mint egy évvel korábban és rengeteg felejthetetlen élmény – ez jellemezte a 2011/2012-es színházi évadot Kaposvárott. A múlt évad értékelésére és a mostani bemutatására Rátóti Zoltánt, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóját kértük.

Kezdjük egy aktualitással. Szeptember 15-én zárult a Vidéki Színházak Fesztiválja, melyen idén kilenc nap alatt 12 előadást láthatott a budapesti közönség. A kaposvári Csiky Gergely Színház – egyedüliként – dupla előadást játszott a nagy érdeklődésre való tekintettel Schwajda György A szent család című komédiájából. A legjobb színésznőnek járó elismerést Lázár Kati kapta A szent család főszerepében nyújtott alakításáért. Amikor ön igazgató lett, voltak akik a hajdani „kaposváriasságot” siratták. A közelmúlt sikere azt bizonyíthatja, hogy a kaposvári színház újra reflektorfénybe került?

–Ezt korai lenne kijelenteni. Ha ön ezt így látja, annak nagyon örülök. Kinevezésem óta – hol jó, hol rosszindulattal – nagy figyelemmel kísérik a színház munkáját. Még el sem kezdtem az igazgatást, de máris többen számon kérték tőlem a sokat emlegetett Kaposvár-jelenséget. Azt a jelenséget, ami elég rég óta nem is létezik.

Kihallgatta Gergely Balázst, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét a Kolozs Megyei Rendőrség szeptember 17-én a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett Iorga-tábla ügyében. „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.” – olvasható a táblán. Mi történt a kihallgatáson? Szeptember 15-én Kolozsváron tartózkodtam és az aznapi Szabadság c. lapban olvastam, hogy akár „ma eltávolítható a Iorga-tábla”. Kik döntenek minderről? Ezekre a kérdésekre keresem a választ Gergely Balázzsal.

Elindult a „Fogadj örökbe egy falut!” elnevezésű helyi közösségépítő önkéntes pilotprogram, melynek fővėdnöke dr. Herczegh Anita, Magyarország köztársasági elnökének felesége. A „Fogadj örökbe egy falut!” program azokat a kistelepüléseket, falvakat, kisvárosokat segíti, ahol a helyi közösség önmaga önerőből is sokat tesz az ott élő emberek hosszú távú boldogulásáért.

A „Fogadj örökbe egy falut!” program első rendezvénye, az óvoda és iskola korszerűsítése volt a Nógrád megyei Jobbágyiban. Hogyan is esett a választás az önök településére? – kérdezem Farkas Attilát, Jobbágyi polgármesterét.

Titkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak főtiszteletű Papp Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Arról, hogy vajon a Székely Mikó Kollégium csak az első volt a sorban, és talán újabb egyházi ingatlanokat vehet vissza a román kormány Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével, főjegyzőjével beszélgetünk.

Főtiszteletű püspökhelyettes úr! Arra kérem, hogy bevezetésként legyen kedves lapunk számára értékelni a sepsiszentgyörgyi Igazság napja rendezvényt. Ez a demonstráció megmutatta-e azt, hogy Erdélyben működik-e még a közösségi tudat? Sokan azt mondják, hogy minél erősebb a civilizáció, az összetartozás, a humánum egyre jobban elhal.

– Az utóbbi 20 esztendőben – ha szabad azt mondani – a „békeidőben” látszott, hogy sokféle akarat jelenik meg Erdély magyarjai körében. Viszont ez a mostani tüntetés, az Igazság napja bebizonyította, hogy az erdélyi magyarság az ösztöneiben hordja azt, hogy baj esetén össze kell fogni. Így volt ez akkor, mikor ránk tört a török , vagy a tatár. A tordai országgyűlésen a vallásszabadságot nem csak azért mondták ki, mert mi olyan nagyon felvilágosultak lettünk volna, hanem mert ott volt a nyakunkon a török. Be kell látnunk, hogy tolerálnunk kell egymást, mert ha nem, elveszünk. És most ismét megtörtént, hogy a civilek, a politikai pártok, az egyházak, tehát mindenki, aki e közösséghez tartozik, egyazon erővel lépett fel.

Jövő nyárra megújul az erzsébetvárosi Madách tér és a Madách utca; a beruházást magyarországi építészhallgatók koncepciói nyomán valósítják meg. Az erzsébetvárosi fejlesztésekről Vattamány Zsolt polgármestert kérdezem.

Honnan jött az ötlet, hogy egyetemistákkal készíttessék el a pályázatokat?

–Ötletpályázatokról van szó, tehát a beérkezett nyertes pályaművek nem valósulnak meg teljes egészében. Mi arra kértük az egyetemistákat: adjanak nekünk ötleteket, mert frissességet, fiatalosságot, tehát új arculatot szeretnénk adni a Madách térnek, ami Erzsébetváros kapuja. Ez a tér most egy parkoló, és a célunk az, hogy méltó legyen arra, amire egykoron építettek.

Dr. Harmath Károly, az Újvidéki Ferences Rendház házfőnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából az újvidéki Bonaventuriánum Ferences Fiúkollégium és Művelődési Ház, valamint a vajdasági Lurkóházak hálózatának létrehozásáért, hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének javításáért végzett tevékenységéért, írói, szerkesztői és műfordítói munkássága elismeréseként.

Kedves Károly atya, szívből gratulálunk ehhez a kitüntetéshez! Mi késztette arra, hogy hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozzon?

–Történt, hogy a Vajdaságból Marisztella nővér Böjte Csaba atyához fordult azzal, hogy nálunk is létre kéne hozni egy gyermekvédelmi házat, nevezetesen a közép-bácskai Drea faluban. Nekünk akkor már működött az alapítványunk, melyet Assisi Szent Ferencről Poverellónak (Szegény emberke) neveztünk el. Az alapítvány akkortájt a drogfüggőkkel foglalkozott. Böjte atya hozzánk irányította Marisztella nővért. Az alapítványon keresztül sikerült létrehoznunk a dreai gyermeknapközi és annak a Lurkóház nevet adtam. Kezdetben 17 gyereket karoltunk fel. Jelenleg 27-en veszik igénybe segítségünket. Miután megszüntettük a drogfüggőségi központot, új házat nyitottunk Hajdújáráson, és idén Óbecsén. Ezeket a házakat naponta 70-80 gyerek veszi igénybe egy tucatnyi nevelő segítségével. Azokat a gyerekeket karoltunk fel, akik nehéz családi körülmények között élnek. Azoknak a megsegítésére törekszünk, akik tényleg rendkívül nehéz helyzetben élnek. Eredményekről is tudunk beszámolni, hiszen elértük azt, hogy például a hajdújárási lurkóházból az idén a négy kisérettségiző jelölt közül, tehát akik 8. osztályt fejezték be, hárman továbbmentek középiskolába. Nélkülünk ez biztos, hogy nem valósulhatott volna meg. Nem beszélve arról, hogy gyermekeink a lurkóházakba való bekapcsolódás után gyorsan jelentős előrehaladást érnek el az iskolában, meg többek között elsajátítják a tisztálkodási szokásokat, a türelem, a szeretet és egymás elfogadásának a légkörét.

Színes programokkal, fesztiválokkal, a vár és a Vigadó fejlesztésével igyekszik minél több kultúrabarátot a városba csábítani Szigetvár. Szeptember 7. és 9. közt pedig nagy sikerrel zajlottak a Zrínyi Napok. A kulturális fejlesztésekről Kolovics Jánost, Szigetvár polgármesterét kérdezem.

Hogyan értékeli az idei Zrínyi Napok Várfesztivált?

– Ennyi látogató még soha nem volt a városban. Amikor kijöttünk a záróünnepségről, hömpölygött a tömeg a Vár utcában; gyakorlatilag a vár bejáratától a Főtérig beláthatóan végig voltak, ami közel 2500-3000 embert jelent megítélésem szerint. Nagyon jó hétvégét zártunk, tele programokkal, kulturális rendezvényekkel, és jó színtere volt a vár az egész rendezvénysorozatnak.

Tizenegy kamerát működtető térfigyelő rendszert építettek ki Kunhegyesen; a 3,1 millió forint értékű beruházást az önkormányzat saját erőből valósította meg. Eszerint a megfigyelést végzők a kamerákat kizárólag a jogsértő cselekmények kiszűrésére, rögzítésére, valamint a megszüntetésükhöz szükséges intézkedések kezdeményezésére használhatják.

Mi jellemzi a település közbiztonságát? Arról hallottam, hogy a nyár elején két idős embert kiraboltak. – kérdezem Szabó Andrást, Kunhegyes polgármesterét.

–Már korábban tervbe vettük a térfigyelő rendszer kiépítését, viszont az, hogy kiraboltak, és megvertek két idős embert a városban, arra késztetett bennünket, hogy egy percet se késlekedjünk. Ráadásul ugyanebben az időben Kenderesen és Tomajmonostoron is több embert kiraboltak. Így csökkent az emberek biztonságérzete, és egyre rosszabb lett a közhangulat.