Új bérlakásokat adott át augusztus 23-án Újbuda Önkormányzata a kerületi rendőröknek. A kerületi kapitányság és az önkormányzat együttműködésének újabb állomásaként 24 bérlakást biztosítanak a rendőröknek kedvezményesen a Közalkalmazottak Házában. A Bornemissza utcában található épületet az önkormányzat 2000-ben vásárolta meg, a korábbi munkásszálló teljes felújításával összesen 48 lakást alakítanak ki, ezek felét kapják meg a rendőrség dolgozói kedvezményesen. Az első szakaszban tíz új lakást alakítottak ki a felső emeleteken, az év második felében pedig további 14-et adnak majd át. A kerületi rendőrkapitányság működésének támogatásáról és beruházásokról dr. Hoffmann Tamással Újbuda polgármesterével beszélgettünk.

Komplex társadalmi problémákat csak komplex módon lehet kezelni, így a bűnmegelőzés vagy az áldozatvédelem sem kezelhető csak rendészeti, vagy csak szociológiai kérdésként - mondta a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára egy augusztus 28-ai budapesti konferencián. Felkai László, a Tett - program az áldozatokért és a tettesekért elnevezésű, közel 2,2 milliárd forintos európai uniós projekt záró rendezvényén arról beszélt, hogy a cél érdekében fel kell mérni, és egységes rendszerbe kell összefogni a közigazgatás és a tudomány valamennyi érintett területét.

A Tett-programmal kapcsolatban a Belügyminisztérium Sajtóosztálya szerkesztőségünk számára a következőket nyilatkozta: „A rendszerváltást követően robbanásszerű emelkedő tendenciát mutatott a bűncselekmények száma, ez az ezredforduló utáni években lassú csökkenésnek indult. A csökkenés ellenére nyilvánvaló vált, hogy az első bűnelkövetés mind fiatalabb korra tevődik, valamint igen magas az elkövetők visszaesésének, bűnismétlésének aránya. A projekt megvalósítását indokolta az is, hogy megfelelő színvonalú közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével: a büntetések szigorításával, a szabadságvesztésre ítéltek számának növelésével, térfigyelő kamerák telepítésével. Így jelentek meg az ún. resztoratív igazságszolgáltatás elemei a projektben: jóvátételi programok, közösségi foglalkoztatók.”  

Áder János államelnök úr a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta több évtizedes elkötelezett, példaértékű oktatói-nevelői és tehetséggondozói munkája, közéleti tevékenysége elismeréséül dr. Giber Vilmosnak, a Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatójának; a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzati képviselőjének.

Gratulálunk a kitüntetéshez, igazgató úr! Életrajzban olvastam, hogy 1982-ben teljesítette édesapjának tett ígéretét, és ács-állványozó szakmában szakmunkás bizonyítványt szerzett. Innen vetődik fel a kérdés: gondolt-e szüleire az elismerés átvételekor?

Közös tiszai árvízvédelmi programot készít a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) és miskolci székhelyű Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig); a 93 millió forintba kerülő projektet a Svájci-Magyar Együttműködési Program 79 millió forinttal támogatja.

Miről szól maga a projekt, és a folyó mely szakaszát érinti?- kérdezem Bara Sándort, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóját.

–A projekt pontos címe a Tivizig és az Émvizig kezelésébe tartozó tiszai szakaszok védelmi terveinek a korszerűsítése. Azért erről a két vízügyi igazgatóságról van szó, mert a Tisza bal partján mi, míg jobb partján az Émvizig bír illetékességgel. A projektben említett terület pedig a Tiszafüred és Rakamaz – azaz Tokaj – közti szakaszt érinti. Azért célszerű ezt a munkát így elvégezni, mert a repülőgépről rögzített, lefényképezett terepmodellbe egyaránt belefoglaltatik a bal-és a jobbpart létesítményrendszere. Tehát a pályázat a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával jött létre és a projekt fő tevékenysége a méréssorozat, az adatok előállítása, és az árvízvédelmi tervek átdolgozása. A támogatási szerződést tavaly írtuk alá ,és a projekt befejezése 2012 vége. 93 millió az összköltség, de úgy, hogy számunkra 100%-os a támogatás intenzitása, tehát az önrészt nem a két intézmény, hanem a magyar állam tette hozzá.

A kőbányai Lengyel Múzeum fő kutatási területe az ezeréves magyar-lengyel történelmi kapcsolatok és a magyarországi lengyelek története. Gyűjteménye folyamatosan bővül, melyhez a legnagyobb támogatást a magyar és a lengyel állam nyújtja. A két nép különleges, kölcsönös szimpátiáját történelmi tényekkel alátámasztva modern vizuális eszközökkel és hagyományos módon mutatja be. Ennek a múzeumnak igazgatója az a Konrad Sutarski költő, aki a lengyel-magyar kapcsolatok ezer éves történetével foglalkozik, és számtalan tanulmányt, esszét írt a két nép kapcsolatáról. Sutarski urat pályafutásáról, munkásságáról és magyarországi lengyelek történetéről, sorsáról kérdeztük.

„A József Attila Színház a 2012/2013-as évadban több mint tíz különböző bérletsorozattal várja a tisztelt közönséget. Így a bérletes előadásokkal, mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek és az ifjúsági korosztálynak is – akikre kiemelt figyelmet fordítunk – eddig soha nem látott választási lehetőséget kínálunk.”- olvasható a József Attila Színház előadásait hirdető füzetecskében Nemcsák Károly igazgató úr tollából.

Szeptember 8-án délután utcabállal nyitotta meg az évadot a József Attila Színház. Esetünkben csupán reklámfogásról van szó? – kérdezem Nemcsák Károlytól, a színház ügyvezetőjétől.

–Természetesen reklámfogásról is beszélhetünk, hiszen a színház nem létezik marketing nélkül. Az utcabál a József Attila Színház hagyományos, évekkel ezelőtt elindított rendezvénye, és idén a műszaki gárda vetette fel a megvalósítás ötletét. Azért örültem ennek az utcabálnak, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos lehet számunkra az, ha személyesen találkozunk a nézőkkel. Nem csak a jegyek eladásáról van szó, hanem arról is: megtudjuk azt, amit a nézők a színházunkról, a színészekről, a műsorpolitikánkról gondolnak, vagy bizonyos helyzetben elvárnak. A legfontosabb a kötetlen, személyes találkozás. Olvastam, hogy Pécsett és volt hasonló rendezvény, és Zalaegerszegen is lesz.

Egy héttel ezelőtt kaptuk a hírt, hogy mégsem mutatják be az Új Színházban Csurka István drámját, A hatodik koporsót. Azóta egyfolytában csörög a szerkesztőségünkben a telefon, s olvasóink, szerintünk jogosan, cenzúrát, nyomásgyakorlást emlegetnek. A döntésről állítólag Dörner György, a színház igazgatója értesítette Tarlós István főpolgármestert, a fenntartót, aki korábban kinyilvánította: véleménye szerint Csurka István A hatodik koporsó című darabját ő nem tartja olyannak, amelyet be kellene mutatni.(?!)  Az ügy hátteréről Dörner Györgyöt, az Új Színház igazgatóját kérdezzük.