Több mint tizenötmilliárd forint értékű energia-takarékossági, illetve megújuló energia-hasznosítási beruházást valósítottak és valósítanak meg pályázati támogatással a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok, valamint magánszemélyek. Vámosi Gábor, az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség vezetője június 19-én Nyíregyházán, a térség önkormányzati energia napján tartott konferencia sajtótájékoztatóján elmondta: a három megyéből az elmúlt három évben összesen 418 pályázatot nyújtottak be energiai fejlesztésekre.

Átadták az 1,2 milliárd forintból épült új termál- és gyógyfürdőt június 29-én Balmazújvárosban; a 460 millió forint uniós forrás bevonásával megvalósult, 3500 négyzetméteres fedett komplexum 30 új munkahelyet teremt. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hangsúlyozta, Balmazújváros ezzel belépett a termálvízre épülő idegenforgalmi piacra.

A július 5-ei esztergomi testületi ülésen néhány napirendi pontot tárgyalt a plénum. A pontok között szerepelt három városi óvoda vezetőjének kinevezése, az ingatlankezelő vállalatnak két hónapja esedékes tartozás kifizetése, illetve zárt ülésen is döntöttek számos, a várost érintő ügyekben. Az ülésen Tétényi Éva polgármester bejelentette, hogy nem utalja a képviselők tiszteletdíját.

2012. június 30. és július 1. között ismét megrendezésre került – immáron hatodik alkalommal – az „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó, az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek nagy találkozója. A színes programokban bővelkedő nagyszabású rendezvénynek az idei évben a Verőce melletti Lósi-völgy adott otthont, a megejtően szép Kárpát-Haza Temploma lábánál. A rendezvényről a kolozsvári székhelyű Diaszpóra Alapítvány elnökét, Vetési László református lelkészt kérdezem.

Szerkesztőségünk vendége Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztos

„2002-ben, amikor személyesen én, mint közlekedési miniszter átadtam a MÁV-ot az utánunk következő Medgyessy-kormánynak, a vállalatnak 26 milliárd adóssága volt. Amikor 2010-ben visszakaptuk, akkor 330 milliárd adóssága volt.”

Államtitkár úr! Július 12-én elfogadták a jövő évi költségvetés sarokszámait. Emlékszem, tavaly ősszel arról cikkezett a média egy része, hogy a 2012-es év egyik nagy vesztese Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mert a költségvetése 20 százalékkal zuhant. Mi jellemzi a minisztérium 2013-as költségvetését?

Haris László fotóművész 1943. február 9-én született Budapesten. 1949 nyarán elkészül az első saját fotója. Hat évvel idősebb bátyjától megtanul fényképezni, filmet hívni, kontaktolni. 1956. november 2-án engedélyt kap szüleitől, hogy lefényképezze a forradalom helyszíneit. Az ekkor készült képeket 2006-ban kiállították a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és Washingtonban. 1968-ban diplomázik a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1967 táján megismerkedik kitűnő magyar képzőművészekkel, Berki Violával, Csáji Attilával, Csutoros Sándorral, Demeter Istvánnal, Fekete Nagy Bélával, Feledy Gyulával, Gyarmathy Tihamérral, Kondor Bélával, Kornis Dezsővel, Lossonczy Tamással, Molnár V. Józseffel és másokkal. 1968 és 1980 között fotóművészeti munkássága mellett gépészmérnökként dolgozik. 1969-ben vesz részt a Szürenon budapesti kiállításán. Bekapcsolódik a magyar avantgárd művészeti életbe. 1970-ben volt első önálló kiállítása Budapesten a BME kollégiumban. 1970-73 tagja a Balatonboglári Kápolnatárlatok Alkotó Csoportjának. 1972-80 fotográfus a Nagyító szerkesztőségében. 1973-ban három közös akciója volt Csutoros Sándorral és Molnár V. Józseffel. (Lépcsőház, Út, Szembesítés) 1973-79 –ig konceptuális fotómunkákat készít. 1978-tól több mint húsz képzőművészeti és építészeti tárgyú könyvet illusztrál. 1980-90 között standfotós a Pannónia Filmstúdióban. Megismerkedik az animációs film technikájával. Fotósként, később animátorként sok film készítésében vesz részt. Kidolgozza a fotó-animáció eljárását, amit először Orosz István Ah, Amerika című filmjében alkalmaznak. 1984-ben a Pannónia Kecskeméti Stúdiójában Apokrif címmel megrendezi első animációs filmjét Orosz Istvánnal közösen. 1992-97 –ig fotográfus a Teszt Magazin szerkesztőségében. 1996-tól festmény részletek fényképezésével, nagyméretű digitális nyomatokkal foglalkozik. Ez az Új kaland korszak. Fotográfiát tanít az ASA fotóművészeti szabadiskolában. 1997: Tell Díjban részesül a Magyar Televíziónál. 1997-2000 szerkesztőként 12 fotográfiai műsort készít a Magyar Televízióban. (Árnyékfogó Magazin) 2000-től tagja a Szinyei Merse Pál Társaságnak. 2001-ben Balogh Rudolf Díjjal, 2003-ban Demeter Díjjal ismerik el munkásságát. 2004-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetsége Elnökségének. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Mintegy kétezren vettek részt a szombati melegfelvonuláson, amit hozzávetőlegesen ugyanannyi rendőr biztosított. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén mintegy 200 ellentüntető várta a menetet, épp ott, ahol a rendezvény és a rendőri biztosítás a tervek szerint véget ért volna.

Megfelelnek a valóságnak ezek a számok? – kérdezem Dr. Garamvölgyi László dandártábornokot, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóját.

– A résztvevők létszámát nem tudom megbecsülni, az pedig megfelel a valóságnak, hogy 2000 rendőr vett részt a biztosításban.

A lapok 300- 500 ellentüntetőről írnak, akik fekete öltözetet viseltek.

– Annyian biztosan nem voltak, hanem 150-200 főre tehető az ellentüntetők száma. A helyszínen voltam, és nem láttam feketébe öltözött, csuklyás ellentüntetőket. Mi úgymond ruházat miatt egy személyt állítottunk elő, aki nem csuklyát, hanem önkényuralmi jelképet, horogkeresztet viselt a sálján. Összesen nyolc főt állított elő a rendőrség: hat főt bűncselekmény, egy főt szabálysértés, egy főt pedig körözés miatt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a Nemzeti Aszálystratégia vitaanyagát. „A vízhiány és aszály egyre nagyobb kihívást jelent a vízgazdálkodással foglakozó szakembereknek világszerte, így Európában és Magyarországon is. Az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges helyzetek (így aszály, árvíz, belvíz) előfordulásának gyakorisága növekszik, ami a problémák súlyosságát fokozza. A legutóbbi időszakban világosan felismerhető, hogy a természetes és a szociális környezetben végbemenő változások ritmusa egyre gyorsabb, ugyanakkor a változások hatásai egyre növekvő mértékben válnak szélesebb körűvé, összetetté és állandóvá. Mindezek a folyamatok a korábbi időszakokhoz képest egyre közvetlenebbül befolyásolják a mindennapi és a jövőbeli emberi életet.” –olvasható a dokumentum első fejezetében.

Magyarországon 2003-ban hirdették ki a Sivatagosodás Elleni Küzdelemről szóló Egyezményt. Ez teszi kötelezővé egy aszálystratégia kidolgozását? – kérdezem Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkártól.