Biatorbágy első bölcsődéjét avatta fel Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár június 24-én. A 72 férőhelyes bölcsőde felépítéséhez az Új Széchenyi Terv keretében 250 millió forint támogatást nyert el a város. Az új intézmény avatásáról, a város beruházásairól, a fejlesztésekről Tarjáni Istvánt, Biatorbágy polgármesterét kérdezem.

A bölcsődeavatásból helyesen következtetek arra, hogy nő a lélekszám a településen?

–Biatorbágy lélekszáma egy 2001-es ingatlanfejlesztés következtében 2003-2008 között ugrásszerűen 8000-ről több, mint 12.000-re nőtt. A hatályos törvények szerint a 10 ezer főt elérő településeken kötelező bölcsődét működtetni. Habár ez a létszám már 2006-ban adott volt, a település csak most tudta teljesíteni az elvárást. Az épület teljes költsége közel 400 millió forint, a fenntartási költséget, pedig évi 80 millió forint  körüli összegre tervezzük.

Nyirő József erdélyi íróra emlékeztek a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban június 15-én délután. A megemlékezés előtt egy órával a Demokratikus Koalíció (DK) mintegy hatvan szimpatizánsa gyűlt össze tiltakozásul az épület előtt, mert szerintük Nyirő József „vállalhatatlan” és nem érdemes arra, hogy piedesztálra emeljék. Az eseményről Németh Szilárddal, Csepel polgármesterével beszélgetünk.

Több mint tízezer gyermek táborozik idén nyáron az Erzsébet-tábor keretében. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program keretében, első lépésként 2 milliárd forintértékben pályázatot hirdetett meg a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére, mely pályázatnak köszönhetően több mint 75 ezer honfitársunk: nyugdíjasok, fogyatékossággal élők, nagycsaládosok illetve szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók részesültek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában. Az Erzsébet-tábor pályázati kiírásait a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1 milliárd forint értékben hirdette meg. A gyermekek táboroztatásáról Majthényi Lászlót, az Erzsébet-tábor projektvezetőjét kérdeztem.  

Termelői piac nyílt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) épületének árkádjai alatt június 29-én, pénteken. A Vidék Mustra nevet viselő piac a tervek szerint késő őszig péntekenként reggel nyolctól délután hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd ide a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca mellett a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), a G-Mentor Kft. és a Média-Center szervezi.

Kinek az ötlete volt a Vidék Mustra megszervezése? – kérdezem dr. Csizmadia Lászlót, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnökét.

–Nehéz erre konkrét választ adni, mert az ötlet a mi tevékenységünkből is eredeztethető. A Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác-terve pedig többször megemlíti a helyi termékek helyi piacokra jutásának fontosságát. Lényeges a helyi termékek promotálása, értékesítése. A magyar termék egészséges is, és ha vásárolják, az munkahelyet teremt. Egyértelmű, hogy akkor nő a termesztési kedv, lendület, ha van hol eladni az árút.

Csaknem 130 gyermek jut melegételhez Tótkomlóson a nyári gyermekétkeztetési program keretében. Az új szabályok szerint 30 százalékban kötelező olyan alapanyagból készíteni az ételt, amelyet a település 40 kilométeres körzetében termeltek meg. A gyermekétkeztetési programról dr. Garay Ritát, Tótkomlós polgármesterét kérdezem.

Székely Kornél grafikusművész, a Polgári Művészeti Műhely vezetője 1949-ben született. Mivel húsz évesen kiállt a mártír Bauer Sándor elvei mellett (aki így írt búcsúlevelében: „Halál az orosz megszállókra! Oroszok menjetek haza!”), a Tolnai Lajos utcai rendőrség vizsgálati osztályára került. Majd „örökös próbára bocsájtották.” Ezért nem is vették fel a Képzőművészeti Főiskolára. Segédmunkás, reklám-marketing előadó, majd vezető lett. A ’90-es évek elejétől könyv-, reklám-, és kiállítási grafikai munkákkal foglalkozik.  „Mit tehet egy grafikus? A költő versel, a festő fest, a szobrász szobor, a rajzoló pedig rajzol. Csak egy kicsit másképp. 2002. május 1-én, - távol minden ünnepléstől - a munkaszobám magányában készítettem egy politikai plakátot (akkor még azt hittem a fióknak). A kép sarkába ezt írtam : Uff Polgári Művészeti Műhely (kölyökkorom kedvenc törzsfőnöke így jelezte: ...én beszéltem). Hát én is így beszéltem. Ekkor jöttem rá, hogy harminc év után ismét van mondanivalóm. Az első harminc plakát, - melyeket “Beszélő Plakátok”-nak neveztem el, az első hónap végére elkészült. Persze tudtam, hogy a fiókban heverő munkáim annyit érnek mintha semmit sem csináltam volna”- írja életrajzában a művész.

A III. Székelyföld Napok keretében május 24-én este Orbán Balázs-díjban részesült Beder Tibor, Haszmann Pál és Domokos Ilona a csíkszeredai Szent Ágoston plébániatemplomban. Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata azokat a személyiségeket tünteti ki az Orbán Balázs-díjjal, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, akik sokat tettet Székelyföld fejlődéséért, a szülőföldön való megmaradásért és a közösségi értékek megőrzéséért.

Június 18-ától L. Simon László tölti be a kulturális ügyekért felelős államtitkári posztot. Eddig az államtitkárság költségvetése csökkent, de most van remény, hogy a helyzet változik, és 10%-os forrásnövekedés várható. Az egységes kultúrairányításról, a forráshiány leküzdéséről L. Simon László kulturális államtitkárt kérdeztük.

A következő hónapokban több fontos pályázat is megjelenik a Darányi Ignác Tervben, és többmilliárd forintra pályázhatnak a gazdák. Erről és a nemzetközi Leader-konferenciáról kérdezzük V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt.