Május 25-én az Európai Parlament plénuma elsöprő többséggel jóváhagyta Bauer Edit felvidéki képviselő jelentését a nemek közötti bérszakadékról. A jelentés célja, hogy kérje az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2006/54/EK irányelvet és olyan változtatásokat kezdeményezzen, amelyek a nők elleni diszkrimináció eme formájának megszüntetését célozzák.

A történelmi Zala megye fennállásának ezer éves évfordulójára készült Nemes László festőművész szárnyasoltára, amelyet június 7-én a megye ajándékként adott át a szlovéniai Lendván a muravidéki magyarságnak. Ekkor írták alá a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), valamint a Zala Megyei Önkormányzat és a Vas Megyei Önkormányzat közötti hagyományos éves együttműködési megállapodást.

Földesi Norbert, az MSZP miskolci önkormányzati frakcióvezetője szerint kevesebb tőke érkezik Miskolcra, mint amiről korábban szó volt. A szocialista frakcióvezető megítélése szerint „nem feltétlenül csak oda kellene mennie a polgármesternek, ahol fizetik a szállását és az ellátását", hanem olyan cégeket is meg kellene látogatnia, amelyeknek esetleg még tervei is vannak Miskolccal. Dr. Kriza Ákossal, Miskolc polgármesterével a külföldi utazásokról, a fejlesztésekről és a munkahelyteremtésről beszélgetünk.

Polgármester úr a közelmúltban Dél-Koreában, majd Oroszországban vett részt többnapos tárgyaláson. Az előbbi út a helyi baloldal szerint szükségtelen volt. A dél-koreai Asan városának vezetőivel miben tudtak megállapodni?

Mester István festőművész 1945-ben született Túrkevén. Rajzolási, festési szenvedélye korán jelentkezett, ajándékba vett műtermi festőállványát kilencéves korában kapta. Gyermekkorát, általános iskolai éveit (1953-1961) az ország nyugati határszélén, Kőszegen élte. A patinás kisváros ebben az időszakban – földrajzi helyzeténél, történelmi múltjánál és kulturális életénél fogva – paradox státuszt képviselt. A „vasfüggöny” közeli, tárgyi valósága, valamint a határsáv elszigetelt és diszkrimináló szigora miatt az ifjú Mesterben korán rögzültek a paradox helyzetek, s azok kiértékelései, így ez az időszak lett a művész egyik alapvető élményforrása. Festészetének másik meghatározó háttere a fiatalkorát és művészi próbálkozásait, érvényesülési kísérleteit végigkísérő frusztrációs élmények sorozata, illetve ki-kiújuló tüdőbetegsége, melyek ismétlődően beárnyékolták személyes életét. Ezek a megpróbáltatások viszont egyre inkább inspiratív szerepet kaptak az alkotó munkában. Mester István dacolva a körülményekkel ,éveken át kitartóan képezte magát a különböző képzőművészeti szakkörökben, elvégezte a kirakatrendezői és dekoratőri szakiskolát, és szabadidejének minden percét a festészetnek szentelte. 1968-ban készült el első önálló kompozíciója, a „Taigetosz” c. festménye. A bizonyítási vágy fűtötte munkatempó dacára a sajátosan aprólékos gonddal és kimunkált technikával készült, nagyméretű olajfestmények évenként születtek, így azok témája és címe egy részletes önéletrajz képi illusztrációi lehetnének. Képeivel részt vett csoportos kiállításokon, több festménye magyar, német és belga magángyűjtők tulajdonába került. Első önálló kiállítására 1988-ban, Kőszegen került sor, majd kiállított többször Budapesten (1996, 1999, 2005, 2010) és a svédországi Strömstadban (2000, 2007).

Május 15-én tartották Brüsszelben az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját, melynek fő témája a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja volt. Az eseményről Czerván Györgyöt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkárát kérdezzük.

Nógrád megye önkormányzata ingyenesen adta át Hollókő önkormányzatának a világörökségi település ófalui részében lévő ingatlanokat. Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.

Igaz, hogy ezzel megvalósult a hollókőiek 20 éves álma?- kérdezem Szabó Csabát, Hollókő polgármesterét (FIDESZ).

–Igen, mert a ’90-es évek előtt állami tulajdonban voltak ezek a házak, majd a rendszerváltás után a vagyonátadó bizottság úgy ítélte meg, hogy a megye tulajdonába kerüljenek a legértékesebb ingatlanok. Bizonyára úgy gondolták, hogy a megyének mindig több pénze lesz az ingatlanokat fejlesztésére, mint Hollókőnek. Mi a kezdetektől fájlaltuk a tulajdonváltást, mert úgy véltük, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába kéne kerülnie az ingatlanoknak.

Mintegy 69 millió forint összértékben, túlnyomórészt pályázati pénzekből készült az a pince és vendéglátó beruházás, amit május 25-én adott át Czerván György államtitkár Cegléden, a Kökény és Fia Családi Borászatban. A Darányi programnak számos pozitív célkitűzése van, ebből a szőlő- és borágazatnak is ösztönzést kellene adni – javasolta a megnyitón Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

Milyen ösztönzésekre gondolt?

–Amit a kormányzat a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott az nagyon általános, és sokkal szélesebb léptékű anyag, minthogy agrár stratégiának lehessen nevezni. A Darányi Ignác-terv viszont már nagyon sok olyan elemet tartalmaz, ami a szőlő-és borágazat szempontjából példaértékű. Sőt! A szőlő-és borágazat a terv végrehajtásában egy fontos etalon lehet.

A romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a legfőbb emberi jogi problémaként az amerikai külügyminisztérium 200 országra kiterjedő, 2011-es országjelentések az emberi jogi gyakorlatról című felmérésében.

A jelentés magyar fejezete úgy fogalmazott, hogy „a romák elleni diszkrimináció tovább nehezítette az oktatáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket". Tehát az amerikaiak szerint a cigányok szeretnének tanulni és dolgozni, csak éppen nem engedik őket? – kérdezem Raduly József szociológustól, a Művészeti Oktatási-Kulturális-Közéleti Alapítvány elnökétől, fővárosi önkormányzati képviselőtől.

A hivatalos állítás szerint: véletlenül halálra sebezte magát a Magyar Polgári Párt (MPP) nagybaconi listavezetője egy rendőr barátja pisztolyával június 9-én, szombaton este. A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Veress Loránd, a Magyar Polgári Párt nagybaconi önkormányzati jelöltlistájának vezetője lakásába hívta vacsorázni a baróti rendőrség két rendőrét, akik közül az egyik jó barátja volt. Az előzetes vizsgálatok szerint a vendéglátó elkérte az egyik rendőr pisztolyát, hogy megnézze azt. A Kovászna megyei rendőrség szóvivője elmondta: „miután megkapta a pisztolyt, a 43 éves férfi figyelmetlenül kezelte a fegyvert, amely elsült a kezében, és olyan fejsérülést okozott, amely a halálát idézte elő".