Mentsük meg az iskolát és óvodát! címmel aláírásgyűjtésbe kezdett a hajdúsámsoni képviselő-testület Fidesz-frakciója; a képviselőcsoport szerint a város vezetése a helyi Eszterlánc Óvoda és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartói jogát az általa ellátott feladatokkal a Hit Gyülekezetének tervezi átadni, a szülők többségének támogató nyilatkozata nélkül. Az akcióról Máthé Attila Gyulát, a helyi Fidesz-frakció vezetőjét kérdezem.

Milyenek a politikai erőviszonyok a városban?

–Bevezetésként le kell szögezni, hogy nem pártpolitikai indíttatású ügyről van szó. Három hete kérjük a képviselőtestülettől és a város vezetésétől, hogy kérjék be a szülők nyilatkozatát ebben a témában, hiszen nélkülük nem lehet ilyen fajsúlyos döntést meghozni. A jelenlegi erőviszonyokról: négy fideszes, és egy KDNP –és képviselő alkotja a polgári frakciót a 12 tagú testületben.

Megjelent a 155 mondát és legendát tartalmazó Székelyföldi Legendárium, amelynek magyarországi ősbemutatóját április 30-án tartották a Fejér megyei Polgárdiban.

Milyen céllal született meg a könyv? – kérdezem Fazekas Szabolcstól, a Székelyföldi Legendárium alapítójától.

–Elsősorban hiánypótló céllal. Nem csak arról van szó, hogy a székelyföldiek nem ismerik ezeket a mondákat, hanem arról is: a külvilág igen keveset tud rólunk. Több szakirodalom foglalkozik székely mondákkal, legendákkal, de nem született meg eddig egységes kötet róluk. Az erdélyi iskolákban pedig sosem volt tananyag a székelység mondaköre, inkább a tanítók önként beszéltek róluk. A Legendárium ötlete egy brüsszeli fali plakát, térkép láttán született meg, amelyről lemaradt Székelyföld, szerepelt viszont Drakula, a bukaresti Atheneum és egyéb szimbólumok, amelyek nem mutatják be egységesen Romániát. Így aztán nekiláttunk a gyűjtőmunkának.

Két év alatt nem kevesebb, mint 227 millió forinttal csökkent a gyulai önkormányzat működési hiánya, adóssága. Minek köszönhető a siker? A megtakarítások mennyire voltak fájdalommentesek? Többek közt ezekre a kérdésekre várjuk a választ dr. Görgényi Ernőtől, Gyula polgármesterétől.

Tisztelt polgármester úr! Mennyi volt a hiány 2010-ben, mikor átvette a város vezetését?

–Akkor 580 millió forint volt a költségvetésben a működési hiány , míg a 2012-es költségvetésünkben csak 353 millió forint. Össze szokták keverni a működési hiányt a hitellel, a kettő nem ugyanaz, de ok-okozat összefüggésben áll egymással, hiszen a működési hiány miatt kell hitelt felvenni. A működési hiány pedig abból keletkezik, hogy több a működési célú kiadása az önkormányzatnak, mint a bevétele. Ez azért veszélyes folyamat, mert hosszú távon csődhöz vezet.

Idén fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a felvidéki zselízi Franz Schubert Vegyeskar. A születésnappal kapcsolatban Horváth Géza karnaggyal beszélgetünk.

Ezt a beszélgetést azért kellett május 5-ére, szombati napra szervezni, mert május 4-én volt a Katedra Matematikaverseny országos döntője Dunaszerdahelyen, aminek kezdettől fogva –immár 17. éve – ön a főszervezője. Meglepő, és nem szokványos, hogy egy kórusvezető, zenetanár matekversenyeket is szervez.

–Bizonyára meglepő, de nem vagyok végzett zenetanár, hanem matematika-földrajz szakos pedagógus, és a zene „csupán” a kedvteléseim közé tartozik.

Bernáth Béla iparművész, asztalosmester 1941-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj községben. Faiparos családba született, így már gyermekkorában a „fa szerelmese” lett. Már 10 évese korában fa ládikákat készített osztálytársainak. 13 éves, mikor elkészíti az általa tervezett első konyhabútort. 1956-ban költözött Budakeszire, és utána tette el a szakmunkás vizsgát a Fővárosi Asztalosipari Vállalatnál. 1967-ben mestervizsgázott és kiváltotta az iparengedélyt. 1976-tól a kanadai nagykövet rezidenciáját rendezi be. Több szabadalma ismert, pl. az audiovizuális tanári asztal és a Bernáth-féle szaggatókészülék. Tíz éve állt át az iparművészetre. Gyönyörű bútorokat, játékházat készít. Tagja a Keszi-Art egyesületnek. Júniustól pedig látogatható a Bernáth Béla Életműkiállítás Budakeszin.

Életműkiállítás játékházzal

Május 25-én megnyílik a Bernáth Béla Életműkiállítás Budakeszin Honnét jött az életműkiállítás ötlete?

–Bevallom, először egy nagyobb mértékű dologban, magánmúzeumban gondolkodtam. Polgármester asszony ezt támogatta is volna, és kaptam egy vastag dokumentumkötetet arról, milyen feltételeknek kell megfelelni egy múzeum nyitásához, fenntartásához. Mivel azokat nem tudtam volna megteremteni, ezért megállapodtunk, hogy életműkiállítást hozunk létre a házamban. A május 25-ei dátum még nem biztos, lehet, hogy egy héttel eltolódik, attól függ, hogy miként ér rá a városvezetés.

Dunaújváros és környéke 2020-ra Magyarország legversenyképesebb térségévé válhat - hangzott el április 18-án a Közép-Duna térségi gazdaságfejlesztési konferencián, amelynek a Dunaújvárosi Főiskola adott otthont.

„Az ember vagy tényleg tesz is valamit, vagy csak azt állítja, hogy tett valamit.

Én az első módszert ajánlom, mert itt a konkurencia még nem annyira erős." - Danny Kaye-től vett idézet volt a konferencia mottója. Mit tud ténylegesen tenni azért Dunaújváros, hogy 2020-ra a magyar gazdaság motorja legyen? – kérdezem Cserna Gábort, a város polgármesterét.

–2010 végén létrejött városunkban a Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform. Ezt a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara alapította, és ehhez csatlakozott az önkormányzat – maga a város intézményeivel, cégeivel – és a főiskola, mint szellemi bázis. Érdekesség, hogy csak három megyei jogú városban– Nagykanizsa, Sopron, Dunaújváros –,működik önálló ipari -és kereskedelmi kamara. A platform célja együttműködés kialakítása a városban működő nagyvállalatok és a már említett három „szereplő” között kifejezetten a gazdaság erősítése érdekében. Alapító tagok –a felsoroltakon kívül –: az ISD Dunaferr Zrt. – ez a mai napig a legnagyobb foglalkoztató a térségben– , a Hankook Tire Magyarország Kft. – a dél-koreai gumigyár –, a papírgyártással foglalkozó Hamburger Hungária Kft., és a Ferrobeton Zrt.. Nyitott platformról van szó, így léptek már be kisebb vállalkozások is közénk. Mindennek gyakorlati haszna lehet pl. közös pályázatok benyújtása akár uniós, akár kormányzati támogatásra.

Klímasztár díjat kapott Veszprém az Európai Klímaszövetségtől a klímastratégiájáért és az e területen megvalósult beruházásaiért. Húsz évvel ezelőtt alakult meg az Európai Klímaszövetség, valamint annak magyarországi hálózata, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, mely KlímaSztár 2011 - Helyben az éghajlat védelméért címmel felhívást tett közzé az önkormányzatok részére a legjobban megvalósított éghajlatvédelmi tevékenyégért járó díjért. Ezt Veszprém el is nyerte, majd pályázata alapján az Európai Klímaszövetség díját is megkapta. A klímasztár díjat április 26-án vették át a Bécs melletti Schlosshofban. A díjjal kapcsolatban Porga Gyulával, Veszprém polgármesterével beszélgetünk.

2012. április 20-án a Baranya megyei Alsómocsoládon került sor a belügyminiszter és a vidékfejlesztési miniszter által negyedik alkalommal kiírt Magyarországi Falumegújítási Díj ünnepélyes átadására. Immár hagyomány, hogy nem a főváros, hanem az előző kiírás nyertese ad otthont a rendezvénynek. A Magyarországi Falumegújítási Díj 2011-es győztese Újszilvás.

Szívből gratulálunk dr. Petrányi Csabának, Újszilvás polgármesterének, bár bizonyára közös érdemről van szó.

–Feltétlenül, mert nem egy ember munkáját díjazták, hanem azon csapatét, ami mellettem és mögöttem áll. Tehát egy csapatmunka 10 éves eredményről beszélhetünk. Minek köszönhetjük az elismerést? Az összetartó és dolgos képviselőtestületnek, a jó koncepcióknak, terveknek, a sikeres pályázati sorozatnak és a szerencsének.

Közel négymilliárd forintból fejlesztik a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház sürgősségi osztályát, valamint teljes infrastruktúráját; a kivitelezői szerződést április 27-én írták alá a Zala megyei városban. Erről és a sportfejlesztési tervekről kérdezem Cseresnyés Pétert, Nagykanizsa polgármesterét, országgyűlési képviselőt.

Tisztelt polgármester úr! A közel négymilliárd forintos beruházást milyen forrásból tudták biztosítani?

–A munkákat európai uniós támogatással, a társadalmi infrastruktúra operatív program pályázatán elnyert forrásból finanszírozzuk, amelyhez jelentős önrészt, mintegy 670 millió forintot biztosít Nagykanizsa önkormányzata.