Március 15-én dr. Cey-Bert Róbert Gyula pedagógus, gasztronómus, a Gasztronómiai Világszövetség tiszteletbeli elnöke átvette Réthelyi Miklós minisztertől a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.

Szerkesztőségünk nevében gratulálok a kitüntetéshez! Életrajzából kitűnik, hogy foglalkozik gasztronómiával, távol-keleti kultúrával, marketinggel, reklámpszichológiával, magyar őstörténettel és még folytathatnám a sort. 1965-ben Genfben szociológiából és pszichológiából doktorált. Mi vezette a gasztronómia felé?

–Nem volt semmilyen törés, vagy szünet, hiszen doktori disszertációmat pontosan az étkezési szociálpszichológiáról írtam, pontosabban az étkezés kommunikációs nyelvezetét vizsgáltam meg a különféle nemzeti konyháknál. …Tehát már a témát úgy választottam ki, hogy az a gasztronómiával kapcsolatban legyen.

Március 29-én Mezőkövesden átadták az uniós forrásból megvalósuló Kánya patak középső szakaszának rekonstrukcióját. A projekt révén mintegy 500 millió forintos fejlesztés valósult meg. Erről és más lényeges beruházásról dr. Fekete Zoltánt, Mezőkövesd polgármesterét kérdezem.

Környezetvédelmi, árvízvédelmi vagy esztétikai szempontból határoztak úgy, hogy pályázatot nyújtanak be a Kánya patak rekonstrukciójára?

–Mindenképpen a csapadékelvezetés, az árvízvédelem, a biztonságra való törekvés volt az, ami miatt 2010-ben pályázatot nyújtottunk be „Kánya-patak középső szakaszának rekonstrukciója” címmel, amelyen sikeresen szerepelt településünk. Most ez nem feltűnő, de a Kánya-patak egy nagyobb esőzés idején – ahogyan ez két évvel ezelőtt nyáron történt, mikor Borsod megye víz alatt volt – igen veszélyes. Amikor hirtelen nagy vízhozam keletkezik fenn a hegyekben, a patak vízgyűjtő területén, akkor a régi meder nem bírta ezt a mennyiséget elvezetni, és ilyenkor védekezni kellett az árvíz ellen. Tehát főleg azok kérdezik meg, hogy miért volt szükség erre a projektre, akik nem itt laknak, mert a mezőkövesdiek tudják, hogy ez a patak, ha nem is gyakran, de veszélyeztette a várost. Ez a rekonstrukció, a patakmeder takarítása, rendbetétele, mélyítése 14 km hosszan valósult meg. Ezen belül, a város területén 2,4 km kapott burkolatot. Összesen 15 hidat újítottunk fel az uniós forrásból megvalósult beruházás keretében, amelyből 2 híd teljesen új. A beruházás összköltsége 536 millió forint, amelyből 482 millió forint pályázati forrás. Az összköltség 10%-át pedig az önkormányzatnak kellett biztosítania önerő formájában, amelyhez az uniós önerős pályázaton 32. 168 654 forintot nyert a település. Ez mutatja, hogy számunkra az arányok nagyon kedvezőek voltak.

Hajdúnánás Város Önkormányzata az idén kibővítve folytatja - a szociális gondok enyhítését szolgáló - elmúlt évben elindított szociális földprogramját.

Milyen a lakosság visszajelzése a földprogramról? Tavaly mennyi családon tudtak segíteni?– kérdezem Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét, országgyűlési képviselőt.

–Az idei jelentkezések száma is bizonyítja a pozitív visszhangot. Tavaly városunk önkormányzata 57 család – 196 fő– számára nyújtott segítséget. A jelentkezőknek csupán 10%-a morzsolódott le, ami országos viszonylatban teljes mértékben elfogadható. A program április közepén indult és október végén fejeződött be. 27 család saját kiskertjében kezdte el a konyhakerti növények termesztését, ők családonként 5000 forint értékű vetőmag csomagban részesültek. 30 családnak a vetőmag mellé földterületet is biztosított az önkormányzat, valamint a talajmunkák (szántás, tárcsázás) költségeit is finanszíroztuk. Tapasztalatunk az, hogy a programban résztvevő családok munkájukkal anyagi helyzetükön jelentősen tudtak javítani, és ami legalább ilyen fontos, akár egész télre elegendő, egészséges élelmiszerhez jutottak. Az idei évre meghirdetett szociális földprogramra már 85 család jelentkezett, és közel 40 család igényelt földet is a vetőmag mellé. Ebben az évben új elemmel bővítettük a programot. A kisállattartás keretében mintegy 180 család számára biztosítottunk előnevelt csirkét azzal a feltétellel, hogy a baromfik felét 1 éven át megtartják, gondosan nevelik a kettős hasznosításuk – hús, tojás – érdekében.

Április 2-án 19 órakor mutatták be a budapesti Bujdosó Székely Étteremben Csíki Sándor könyvét a Lármafák székely ormokon címűt. A kötet kétszáz történetet foglal magába. Az első fejezetben a 112 esszé székely településekről szól, a második fejezetben 60 nyárádmenti írás a backamadarasi gyermekéveket, majd a harmadik rész a Bolyai Líceumban töltött időket meséli el. A kötetről a szerzővel, Csíki Sándor íróval, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnökével, a Magyar Polgári Párt tanácsosával beszélgetünk.

A lármafa magaslatokon elhelyezett, az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fény- és füstjelekkel jelző hírközlő eszköz. Honnan a mű címe? Milyen ellenséget, veszélyt lát Csíki Sándor a székelyekre nézve?

–Természetesen a könyv címe metafora; abban az értelemben használom a lármafa szót, hogy jelen pillanatban is lármafákat kell gyújtani. Igaz nem a török, vagy a tatár támad ránk, székelyekre, hanem az anyanyelvünk, az identitásunk, a szülőföldünk és a lélekszámunk került veszélybe. Mivel 112 székely faluról írtam, így ezeket a településeket lármafának tekintem. Ezek közül léteznek olyan falvak, melyekben 100 ember sem él, ugyanakkor Marosvásárhely is egy nagy falu, mert székely telepítésű, és valamikor Székelyvásárhelynek nevezték. A könyv második fejezetében 60 nyárádmenti történetet mesélek el. A Nyárádmente Székelyföld nyugati része, egy sűrűn lakott vidék , és itt lármafákat kell gyújtani, mert fogy a magyar és óriási szegénységben él. A harmadik fejezet pedig Marosvásárhelyen játszódik le; a Bolyai Líceumban eltöltött éveimről 24 történetet mesélek. Úgy gondolom, hogy mivel ezek az írások a világhálón, pontosabban az erdely.ma-n is olvashatók voltak, szükségessé vált a könyv alakban történő megjelenés. Nagyon sokat jelent számomra, és köszönettel tartozom Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének, hogy támogatásra méltatta könyvemet. Arra is büszke vagyok, hogy a Marosvásárhelyről származó Dávid Júlia szegedi festőművész illusztrálta a könyvet. A művésznő készítette a szászrégeni református templom üvegfestményeit és Wass Albert-könyvet is illusztrált már. Könyvemmel a lármafát meggyújtottam és figyelmeztetni próbálom a kortársaimat, székely testvéreimet arra, nagyon vigyázzunk, mert „farkas jár a kertek alatt.” Egyre kevesebben vagyunk, romlik az anyanyelvünk és a jogaink zsugorodnak. Ott, ahol nem érjük el a 20%-os arányt, több jogot elveszítünk. Így pl. azt is, hogy nem lehet kiírni magyarul az adott település nevét, nem lehet magyarul megszólalni a hivatalokban sem. Sajnos az utóbbi népszámlálás bebizonyította, hogy sokat fogytunk, már csak 1 millió 200 ezren vagyunk. Az elmúlt 10 év alatt közel 200 ezer magyarral lett kevesebb.

2011. decemberében a Román Parlament Felsőháza, majd 2012. február 28-án az Alsóház is  megszavazta a Sapientia EMTE akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. Február 15-én pedig a magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Sapientia EMTE felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.

Milyen változásokat eredményez az egyetem életében az akkreditáció?– kérdezem dr. Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát.

Múzeumi gyűjtemények feldolgozása, kiállítása lesz a célja az Erdélyi Művészeti Múzeumnak, amelyről a közelmúltban tárgyaltak Sepsiszentgyörgyön önkormányzati vezetők, valamint képzőművészek, múzeumigazgatók és művészettörténészek.

Külön intézmény lenne az Erdélyi Művészeti Múzeum, vagy pedig egy már működő nagyobb múzeum tagozata? – kérdezem Vargha Mihálytól, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójától, a terv ötletgazdájától.

–Mindkét lehetőség elképzelhető. Először a Székely Nemzeti Múzeum alegységeként képzeltük el, mert úgy gondoltuk, hogy egyszerűbb egy meglévő intézményt bővíteni, mint vadonatújat létrehozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy jobb, ha külön jogi személy lesz a képzőművészeti múzeum.

Krizsán András Ybl-díjas építész 1986-ban diplomázott a BME Építészmérnöki karán. A Vándoriskola I. ciklusát 1989 és 1992 között végezte el. Jelenleg a Modum Építésziroda Kft. és a Kör Építész Stúdió Kft. vezető tervezője és ügyvezető igazgatója. 1992 óta Pula főépítésze. A Falufejlesztési Társaság elnöke, a Csütörtöki iskola Programsorozat szervezője, az Országos Főépítészi Kollégium vezetőségi tagja (1998-2000) , a Magyarországi Evangélikus Egyház Építész Bizottságának tagja, a Budapesti Építész Kamara küldötte, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja. „Veszprém megye háza” építészeti nívódíjban részesült a csopaki Bezerédi - ház, a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ és a révfülöpi Szigeti strand fogadóépülete építéséért.

Gratulálunk a „friss” Ybl-díjhoz! Mennyire érte meglepetésként ez a kitüntetés?

–Köszönöm! Mindenképpen nagy megtiszteltetésnek érzem ezt a díjat, hiszen kiváló kollégákkal együtt vehettem át. Az Ybl-díj odaítélésének igen szabályozott a rendje, mert ezt a díjat meg kell pályázni. Engem egy nagyon tiszteletre méltó mesterem biztatott, s majd végül meggyőzött arról, hogy adjam be az Ybl-díjra a pályázatomat. Először azzal hárítottam, hogy mindez még nem érett meg nálam, és ezt a díjat mások inkább megérdemlik. Végül is az utolsó pillanatban beadtam a portfóliómat, s mint utóbb kiderült, nem hiába, mert nem volt kérdés a díj odaítélése. Természetesen örültem a díjnak, de nem ért váratlanul, hiszen a pályázati anyagot magam állítottam össze.

Zugló Önkormányzatához az elmúlt hetekben beérkezett bejelentések nyomán, dr. Papcsák Ferenc polgármester kezdeményezésére vizsgálat indult a kerületben történt szabálytalan építkezések miatt.

Konkrétan mennyi szabálytalan építkezésről van szó? – kérdezem dr. Papcsák Ferencet, Zugló polgármesterét, országgyűlési képviselőt.

–2010 őszén, miután megnyertük a választásokat felülvizsgáltuk a kerületi szabályozási tervet, az építési szabályokat, s ezzel együtt elkezdtük az új szabályrendszer felállítását. Mindemellett elrendeltük a változtatási tilalmat, ami idén májusig van érvényben, mert már elkészült az új és igen szigorú szabályozási terv. Az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy több építkezés jogszabályellenesen valósult meg. Ezek számát csak becsülhetjük; több tucat ilyen beavatkozás lehet. Részben, még korábban megkapott engedélyeket használtak fel az építetők, így a folyamatban lévő engedélyektől tértek el, részben pedig engedély nélkül kezdtek el új építkezéseket.