2011. decemberében szavazták meg és szeptember 1-jén lép életbe az a köznevelési törvény, amelyet azóta egy hangos kisebbség egyfolytában kritizál. Az egyik, ami nem tetszik nekik, hogy választani kell a diáknak az erkölcstan és a hittan között. A törvénnyel kapcsolatban Farkas István piarista atyát, a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját kérdezem.

István atya a törvény egyik alkotója volt. Ki kérte fel erre a munkára?

–Benne voltam az 1993-as törvény fogalmazói csapatában és folyamatosan részt veszek a közoktatás politikában; két és fél évig a minisztériumban szolgáltam az egyházi iskolák ügyeit. Erre a feladatra pedig konkrétan Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kért fel és örömmel vállalkoztam, hogy folytassam azt a munkát, amelynek immár két évtizedes múltja van.

Vasvár város képviselő-testülete február végén döntött a 2012. évi költségvetéséről, valamint Alsóújlak képviselőivel közös tanácskozás keretében tárgyalták meg az intézményfenntartó társulásban működtetett általános iskola büdzséjét.

Mi jellemezte az előző költségvetési évet? – kérdezem Kovács Tildától, Vasvár polgármesterétől.

–Az előző költségvetési év igen csak negatív előjelekkel indult, hiszen 90 millió forintos hiánnyal kezdtünk, és az köztudott, hogy Vasvár és a Hegyhát gazdaságilag hátrányos térségben található. Év végén azt mondtam munkatársaimnak, hogy csak az Isten segítségének tudhatom be azt, hogy egy ilyen recessziós helyzetben az itt lévő vállalkozásaink, üzemeink olyan jó évet zártak, hogy ezáltal nekünk is várakozáson felüli adóbevételünk lett. Így mindazok a félelmeink, amikkel az évet indítottuk elmúltak, sőt a város az elmúlt 20 évének egyik legjobb költségvetését zárta, tehát az összes hitelünket vissza tudtuk fizetni. Azon fejlesztési pénzeknek egy részét is tudtuk pótolni, melyeket felhasználtunk részben pályázatokra, részben pedig a működésre. Tehát fejlesztési takarékot képeztünk.

Szegedtől észak-nyugatra, Ópusztaszer és a csongrádi megyeszékhely között félúton fekszik Sándorfalva. Lakói büszkén viselik az alapító, Pallavicini Sándor őrgróf nevét, aki birtokának ezen szegletében az 1879-es szegedi nagy árvíz után mindenüket elvesztőknek területet adományozott művelésre, letelepedésre. A településen található a Pallavicini –kastély, a Pallavicini Sándor Iskola, és szinte egyértelmű, hogy Sándorfalva városfejlesztési koncepciója a Pallavicini-tervet kapta.

Ha jól tudom ez a koncepció 2006-ban született, egy évre rá, hogy a települést várossá nyilvánították. Mik voltak akkor a célok, eredmények, és 2010-ben felül kellett-e vizsgálniuk a koncepciót, a gazdasági programjukat? – kérdezem Kakas Béla urat, Sándorfalva polgármesterét.

–A 2006-os programnak pontosan az volt a lényege, hogy elinduljunk a várossá válás útján. A Pallavicini fejlesztési terv rövid-, közép- és hosszútávú tervezeteket is tartalmaz. Eddig a rövid - és középtávú tervfolyamatban elhatározottak valósultak meg. 2010-ben pedig folytattuk a koncepciót, ami gyakorlatilag egy 15 évre megfogalmazott gazdasági program. Első lépésként felmértük a lakosság igényeit a fejlesztések terén. Sándorfalva ugyanis hivatalosan 2005-től város, de egy nagyközségi állapotban, hangulatban volt. Tehát az első négy évben azokat a városi funkciókat akartuk megvalósítani, melyek összhangban vannak a város teherbíró képességével és a pályázati lehetőségekkel. Ezek közt volt a 600 milliós iskolafelújítás, a buszpályaudvar felépítése, a Pallavicini-kastély és a Budai-ház 200 milliós renoválása, az ifjúsági ház megépítése, a városközpont rendbetétele, a bölcsőde bővítése és az öregek napközi otthonának felépítése. A felsoroltak tették az elmúlt négy évet igazán tartalmassá. Örömmel jelenthetem be, hogy megdupláztuk a város vagyonát. Ez egy 2 milliárd forint feletti Európai Uniós támogatással megvalósuló program volt, aminek a 600 milliós önerejét kötvénykibocsátással biztosítottuk.

Magyar többségű parlamenti választókerület kárpátaljai kialakítását kéri Viktor Janukovics ukrán elnöknek írt levelében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya.

Ennek az ukrán jogrendben létezik valamilyen alapja, tehát az államelnök megteheti-e azt, hogy kijelöl egy ilyen választókerületet – kérdezem Kovács Miklóstól a KMKSZ elnökétől.

–Ténylegesen megteheti. Jogilag a központi választási bizottság illetékes az ügyben, viszont ez a szervezet pártkvóták-és jelölések alapján áll össze. Így a jelenlegi kormányzati többségnek a központi választási bizottságban is többsége van. Ennek a többségnek a vezetője pedig a köztársasági elnök. Mindemellett Ukrajna centralizált politikai rendszeréből is következik, hogy az elnök az első számú döntéshozó és ebben a kérdésben is de facto döntési kompetenciával bír.

Március 2-án, pénteken „Emlékezés a viszontagságos évekre" elnevezésű emlékkonferenciát rendezett a beregszászi plébánia Pásztor Ferenc volt beregszászi plébános, főesperes emlékére, aki 1951-ben halt meg a terror mártírjaként Szibériában. Michels Antallal, a Beregszászi Szent Kereszt Templom plébánosával, a Bereg-Ugocsai kerület esperesével a múltat idézzük meg.

Mit tudunk az írásos források alapján Pásztor Ferencről? Hol végezte teológiai tanulmányait?

– Pásztor Ferenc 1880. január 14-én született Ungváron. A teológiát Szatmáron végezte, 1902. június 27-én szentelték pappá, eután Szakaszon kezdte meg papi szolgálatát plébánosként. Majd plébános volt Dobóruszkán, 1932-től pedig Beregszászon. 1923-ban szentszéki tanácsos , 1941-ben már pápai prelátus lett ,és 1946. április 15-én az ukrán kormányzat alatt álló rész püspöki helynökévé nevezték ki. 1949 márciusában elhurcolták, és munkatáborba vitték. 1951. október 15-én a szibériai Tajsetben halt meg. Az ukrán állami hatóság 1989-ben rehabilitálta.

Január 9-én Dunaszerdahelyen ünnepélyes keretek között megnyílt a Kontrasztkiállítás, melyet a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás (FEMIT) hozott a Felvidékre. A kiállításról, mely a Magyarországi Református Egyház és a rendőrség közös család és ifjúság mentő programja, Győri Margittal a FEMIT elnöknőjével beszélgettünk.

Kedves elnöknő! Igaz, hogy Kelet-Magyarországról érkezett ez a kiállítás Dunaszerdahelyre?

–Kisvárdán mutatták be először azt a kiállítást, amit a helyi református gyülekezet, Százvai László református lelkész, és a helyi rendőrség hozott létre. Nagyon örültünk neki, mikor meghallottuk a kiállítás hírét, mert tevékenységünk nagyban kapcsolódik azokhoz a témákhoz, melyeket ez a rendezvény feldolgoz.

Kedves művész úr! Igaz, hogy az 1945 tavaszán ledöntött Tisza István-szobor egyik figurája, az oroszlán-fej az ön kertjében van? Tudtommal a hatalmas oroszlánt, ami Tisza István szobra felett egy oszlop tetején terpeszkedett, a hatvanas évek végén szétfűrészelték, a nyersanyagot pedig szobrászoknak adták oda.

Csíkszentmihályi Róbert, szobrászművész: Igaz a hír, és már több újságcikkben megjelent, hogy a kertemben őrzöm ezt az oroszlánfejet. Az oszlopon ugyanis egy kígyóval viaskodó oroszlán volt látható. Minden valószínűség szerint darabokból faragták a figurát, mert nagyméretű oroszlán volt. Eredetileg tehát az oszlop és az oroszlán a Parlament előtt állt, majd Tabánba került. Később teljesen lebontották. Miután kiköltöztem Szentendrére, rövid időn belül kapcsolatba kerültem a Fővárosi Emlékmű Felügyelőséggel, hiszen fiatal kollegáimmal együtt akkortájt utcatáblákat, emléktáblákat készítettünk. Felajánlották, hogy a Kiscelli Múzeum udvarán álló kőraktárból vihetünk magunkkal annyi követ, amennyit akarunk. Így történt, hogy a két méter átmérőjű nagyságú oroszlánfejet hazahoztam a kertbe gyerekmászókának. Bevallom, akkor még nem is tudtam, hogy a Tisza-emlékműről van szó. Egy teherautónyi követ hoztam el onnan, főleg a háborúban megsérült emlékművek, lépcsők anyagait.

„Az elmúlt évszázadok alatt a sok pusztítás (török, Rákóczi szabadságharc, tűzvészek, világháborúk…) ellenére Beled képes volt a fejlődésre, mert az itt élő emberek szerették falujukat, ragaszkodtak szülőföldjükhöz és mindig újjáépítették azt” – olvashatjuk a város honlapján.

„Az államigazgatás egyre nagyobb terheket, kötelezően ellátandó feladatokat aggat az önkormányzatokra, viszont az ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat nem rendeli mellé, sőt, egyre több az elvonás.” – nyilatkozta még 2009-ben a város polgármester asszonya. Az MSZP-SZDSZ kormányok „pusztítása” ellenére is képes volt Beled a fejlődésre? Kérdezem Tompáné Balogh Máriát, Beled polgármesterét.

–Képes volt, mert nagyon takarékosan gazdálkodtunk. Az önkormányzat működésén tudtunk spórolni. Jelenleg és az elmúlt évben is 45 millió forintot tudtunk a működésen megtakarítani, és ebből az összegből tudtunk fejleszteni. Keményen és kevesebb létszámban dolgoztak a kollégák, hogy a lakosság ne érezze a válságot, de érezzék azt, hogy kis lépésekben fejlődjünk.

Év végére gyógyhely lehet Sárvár. A város szeretne az ország 14. gyógyhelye lenni. Az önkormányzat a város gyógyhellyé nyilvánítását előkészítő dokumentációk elkészítésével, egy gyógyhelyi fejlesztési program összeállításával az Aquaprofit Zrt-t bízta meg még 2011. áprilisában.

Közel harminc éve nem zajlott olyan minősítési eljárás, mint amilyet egy éve Sárvár elindított. Milyen szakmai kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy várost gyógyhellyé nyilvánítsanak? – kérdezem Kondora Istvánt, Sárvár polgármesterét.

–A legfontosabb kritérium, hogy az adott település legalább egy kiváló, minősített gyógyvízzel rendelkezzen. Ez a feltétel nálunk szerencsére adott; a 40-43 celsius fok körüli vizünk mellett a 80 celsius fokút, a város területén hasznosítjuk. 1968-ban nyílt meg a kisfürdőnk, de az igazi nagy lépés az volt, mikor 2002-ben átadtuk a fürdő nagy, nettó négymilliárd forintos beruházását az első Széchenyi-terv támogatásával. 2010 decemberében, második nagy hullámban, 3 milliárdos fejlesztés keretében családi fürdőrészt építettünk hozzá. Így több mint 10 hektáros területen épült ki a fürdőnk. Az elmúlt évtizedben minderre rákapcsolódtak magánerős beruházások, két hotel épület fel, a Park Inn, és a Vital Med közvetlen a fürdő mellett. 2007-ben pedig az ötcsillagos Spirit Hotel, amelyik Sárvár imázsának jelentős formálója. Ezen fejlesztések közben vetődött föl: ha ilyen adottságokkal rendelkezünk, akkor indítsuk el a gyógyhelyminősítési programot. A tervek szerint a fürdő és környéke, valamint az Arborétum területe tartozik majd a gyógyhelyi területhez, és zajlik az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósághoz benyújtandó dokumentumok beszerzése. Így meteorológiai négy évszakos mérési adatokat kell összegyűjtenünk, jelen pillanatban a levegőszennyezettségi mérések felén túl vagyunk, megvan a zajvizsgálat is. A közlekedés szervezése, a közlekedés csillapítása, a zöld területek,  a felszíni és feszín alatti vizek állapota, a város tisztasága, a virágosítás, a hulladék elhelyezés módozata, ezek mind-mind kritériumok. Külön orvosi szakvéleményre lesz szükség, és módosítanunk kell a városrendezési tervünket is, hogy a gyógyhely területét teljesen pontosan körül tudjuk határolni.