Még a tavalyi esztendő végén született meg az a kormányhatározat, amelynek eredményeképpen az állam mintegy 500 millió forint értékben vásárol vissza termőföldet az Őrségi Nemzeti Park területén. A részletekről Illés Zoltánt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát kérdeztük.

-                      Államtitkár úr! Bevezetésként arra kérném, mondja el olvasóinknak az őrségi termőföld-visszavásárlás részleteit!

-                      Azzal érdemes talán kezdeni, hogy a termőföld védelme nem csupán az új alkotmány szerint kötelessége a mindenkori magyar kormányzatnak, de már az eddigi törvények értelmében is eszerint kellett volna eljárnia a korábbi kormányoknak. Különös tekintettel igaz ez a zsebszerződésekre, amelyek sajátos jogi környezetet jelentenek. A mostani program lényege az, hogy a kormány 500 millió forintot különített el az Őrségi Nemzeti Park területén lévő termőföld visszavásárlására. Ezt az összeget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) csoportosítjuk át az Őrségi Nemzeti Parkhoz. Ezzel jelentős földterület kerül ismételten állami kézbe. A folyamat már kezdetét is vette. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a lépés – bár a jelentősége így is nagy – elsősorban most még csak szimbolikusnak nevezhető inkább, hiszen az említett félmilliárd forintnyi összeggel legfeljebb 1000 hektár földet tudunk visszavásárolni, miközben az Őrségben hozzávetőlegesen 4600 hektárra tehető az a természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, amelynek a jogviszonya jelenleg kérdésesnek nevezhető.

Néztem az interneten két táblaképét, melyet 2008. október 19-én áldott meg Kiss-Rigó László, a Szeged- csanádi egyházmegye megyéspüspöke a hódmezővásárhelyi Szent István templom urnakápolnájában. Önről azt írják, hogy expresszív realista festő. Bevallom, semmilyen jelentős expressziót nem fedeztem fel ebben a két szép táblaképben.

Sonkoly Tibor, hódmezővásárhelyi festőművész: Ezen nem csodálkozom, mert pályafutásom „kakukktojása” ez a két táblakép. Egy olyan egyéni felkérésről van szó, amihez 2-3 hónap felkészülés kellett. Ennyi időre volt szükség, hogy beleéljem magam ebbe a témába. Hiszen ez az alkotás több mint illusztráció.

A megrendelő kívánsága volt, hogy a szakrális jeleneten kívül jelenjen meg elhunyt felesége és saját figurája is, mely kifejezi felesége utáni vágyódását. Ezt nehéz megoldani?

–Attól függ, hogy milyen megoldást választunk. Mivel én ezen képek megfestése közben közelítettem a reneszánsz, sőt a barokk irányába is, egyszerűbb volt a dolgom. A megrendelőt „világi” környezetben ábrázoltam, a felesége portréját pedig felhő sziluett formában helyeztem el. Ez nem zavaró, mert nem domináns a képen. Eléggé későn jutottam el ehhez a megoldáshoz, mert , bevallom, magam is küszködtem a problémával. Ezen kívül nincs is egyházi témájú alkotásom.

Kevés szó esik idehaza Dél-Amerikában élő testvéreinkről. Pedig a földrész majd’ minden országában van magyar közösség, ráadásul lélekszámban is jelentős kolóniáról van szó. Sorozatunk első részei róluk szólnak majd. Ezúttal az egyetlen magyar nyelvű dél-amerikai folyóirat – az Argentínai Magyar Hírlap, amely Argentína fővárosában, Buenos Airesben jelenik meg – alapító-szerkesztője, Zsuzsó, azaz Haynalné Kesserű Zsuzsánna mesél ottani nemzettársaink életéről, mindennapjairól.

Kecel különleges fekvésű, csendes, gondozott, közel 9000 főt számláló Bács megyei település, az 54-es főút mentén. Látnivalókban oly gazdag, hogy mind felsorolni nehéz lenne. A természet adományai: a Vörös-mocsár, a Natura- tőzegbánya, a Kenderföldi-tó; a Liget mellett a Hadtörténeti és Haditechnikai Park, a Városi Múzeum, az Ősök Parkja mind apró kis csodát kínálnak.

A keceli MATÉCSA Kft – mint Magyarország piacvezető virágföld és növényápolási termék gyártója– 400 milliós értékű üzembővítést hajtott véghez a közelmúltban. Mindez mekkora munkahelybővítéssel járt? – kérdezem Haszilló Ferencet, Kecel polgármesterét.

–Valóban a megvalósult 400 milliós beruházás szinte teljes egészében önerő, ezen felül a gépi technológia fejlesztéséhez adott az állam 63 millió forintos  támogatást, viszont mindez nem jár automatikusan munkahelybővítéssel. Harminc fő dolgozik ennél a kft-nél, amelyik tavaly az egyik legfőbb iparűzési adóbefizetőnk volt. Kb. 160-170 milliós iparűzési adóval számolhat Kecel városa és sajnos egyre kisebb a nagy – a MATÉCSÁ-hoz hasonló – beruházók száma.

Fertőszentmiklóst 2008-ban avatták várossá. Azóta a település egészét folyamatosan fejlesztik. Azt vallják, hogy városi színvonalon, de vidéki szemlélettel kell dolgozniuk.

A gazdasági válság mennyire vetett vissza a fejlesztésekből? - kérdezem Horváth Tibortól, Fertőszentmiklós polgármesterétől.

–2008-ra ért a városodási folyamat olyan szintre, hogy megkaphattuk a városi rangot. Vidéki polgárként, de városi életszínvonalon élni – ez a jelszavunk. Ezalatt azt a jó értelemben vett vidékiességet értem, ahol erős a lokálpatriotizmus, még összetartók az emberek és élnek a közösségek. Ezeket a tulajdonságokat semmi esetre sem szeretném feláldozni a városiasosság oltárán. Tehát építő jellegű a közösség. Ez a magatartásforma, az összetartás megkönnyíti az önkormányzat munkáját. Az olyan jellegű szolgáltatásokat viszont, melyeket egy polgárosodó városi lét megkövetel, azokat szeretném biztosítani. A válság, sajnos, ahogy az élet minden területére, egyénekre, családokra, úgy az önkormányzatokra is rányomja a bélyegét. Nálunk jelenleg közel 300 vállalkozás működik, és az árbevételek alakulásából látjuk, mennyire befolyásolta a válság a helyi gazdaságot. 2008 és 2011 között kb. 10%-os csökkenést vettünk észre az árbevételekben, ami az országos átlaghoz viszonyítva sokkal jobb. Sőt egyes nagy cégeinknél nem mutatkoztak meg a válság jelei, igaz, a szokásos dinamikus növekedés is elmaradt. Mindez magával vonzza azt, hogy a fejlesztési elképzeléseinket bár át kellett strukturálni, mégsem kellett azokról lemondani. Így a szépészeti, külsőségekre adó beruházások csökkentek és azokra a fejlesztésekre került sor, melyek később megtérülnek, ilyen pl. az energiatakarékosság. Már most látszik, hogy ez megtérült, mert az energiaárak növekedése mellett intézményeink költségszintje nem emelkedett.