A téti kistérségben közfoglalkoztatási mintaprogram indul, amely két ütemben kétszáznál is több embernek biztosít munkát. Szerkesztőségünk vendége Kara Ákos, a Győr környéki térség országgyűlési képviselője, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke.

Tisztelt képviselő úr! Mekkora a munkanélküliség aránya a téti kistérségben? Sokan úgy gondolják, hogy az ország nyugati részében nincs akkora gond, mint a keletiben.

–Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliség aránya 5-6%-os, tehát azt mondhatjuk, hogy az országban miénk a legjobb adat. Bizonyos szakmákban munkaerőhiánnyal küszködünk.

A közfoglalkoztatás a téti térségben azért fontos, mert az itt élők egy része tartósan munkanélküli. Nem rendelkeznek keresett szakmával vagy egyáltalán nincs iskolai végzettségük. Ők nem tudnak már tartósan elhelyezkedni a versenyszférában. Számukra más megoldást kell találni. A foglalkoztatási bizottság alelnökeként is mondom, hogy a legtöbb erőforrást a közfoglalkoztatásban az ország északi, keleti és déli részeibe kell összpontosítani, de az is indokolt, hogy megfelelő előkészítettséggel  a közfoglalkoztatásnak is legyen létjogosultsága megyénkben, és azon belül a téti kistérségben is. A megyében munkaügyi szempontból ebben a kistérségben van a legtöbb probléma. Azért is javasoltam belügyminiszter úrnak, hogy itt is induljon el a Start-mintaprogram. Miniszter úr nyitott volt a megkeresésemre és gyorsan reagált a kérésre. Lényeges, hogy 15 település polgármesterével közösen dolgoztuk ki egy programot. Több településen az elmúlt 2-3 esztendőben már saját erőből értékőrző és értékteremtő közfoglalkoztatás indult, közösségi mezőgazdasági gazdálkodás folyt, növénytermesztéssel kapcsolatos ismereteket adtak át.  Tehát már akkor érvényesesítették a „segély helyett munka” módszerét. Ez azt jelenti, hogy az illető csak akkor kaphatott az önkormányzattól segélyt, ha részt vett a közfoglalkoztatásban, közösségi munkában. A helyi és a kormányzati szándék és cselekedet tehát egymásra talált, és így most két ütemben összesen 209 embernek tudunk munkát biztosítani.

Mit jelent Gyömöre életében a téti mintaprogram? – kérdezem Németh Csabát, a település polgármesterét.

–A mintaprogram keretében kilenc fő foglalkoztatására kaptunk lehetőséget 2012. december 31-éig, napi 8 órás munkaidőben. Egy már régóta tervezett feladatot oldunk meg. A Gyömöréhez tartozó, a település magvától 4,3 kilométerre lévő Ilonkapusztára kivezető út mellett mezőgazdasági területek vannak, és e program keretében az út menti fák ritkítását, az árkok tisztítását és kisebb mértékű útjavítást végzünk. Ezen munkák elvégzésére elsősorban azért van szükség, mert munkagépekkel az útra behajló fák miatt már szinte lehetetlen közlekedni. De talán még az elvégzendő feladatnál is fontosabb, hogy viszonylag hosszú távon kilenc embernek értelmes, és a település szempontjából hasznos munkát tudunk adni. Reményeink szerint a pénzkereseti lehetőségen túl mentális hozadéka is lesz a programnak azáltal, hogy a résztvevők láthatják a munkájuk eredményét, ami aztán inspirációt adhat a továbblépésre.

Hegedűs Endre festőművész 1939-ben született Budapesten. 1940-1960 között Szombathelyen élt, a helyi Derkovits Gyula Képzőművész Szakkörben rajzolt. 1960-1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei: Sarkantyú Simon, Szentiványi Lajos voltak. 1962 óta a Művészeti Alap, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének tagja. Természetelvű festészetét kezdetben élénk színhasználat jellemezte, majd koloritja visszafogottabbá vált. Olajképeket és akvarelleket, főként portrékat, csendéletszerű növénykompozíciókat és halábrázolásokat, ún. „halportrékat” fest.

Egyéni kiállításai: Budapesti Műszaki Egyetem Kollégiuma, Budapest (1968), XXII. kerületi Kultúrházak, Budapest (1970), Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest (1972), Városi Könyvtár Galéria, Debrecen (1976), Erdős Renée Ház, Budapest (2000), Újlipótvárosi Klubgaléria (2001), Atrium Hotel Galéria (2003), Mednyánszky Terem (Budapest) (2005), Csók Galéria, Budapest (2008), Újpest Galéria (2009), San Marco Galéria, Óbuda (2010).

Csoportos kiállítások: T-art Alapítvány kiállításai, Budapest • Sopron 45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (1998), Kiállítás és Vásár az árvízkárosultakért, Szolnok • IX. Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Olof Palme Ház, Budapest 46. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (1999), Szegedi Nyári Tárlat, Debreceni Nyári Tárlat, A Festészet Napja kiállításai, stb.

Feledy Balázs művészeti író így írt róla: hogy kiből hogyan és milyen körülmények között lesz művész, az bizony még mindig a titkok birodalmába tartozik. Van természetesen olyan eset – nem is kevés, mintha az utóbbi időkben gyarapodna –, amikor a művészpályát választó fiatal otthonról hozza, otthon szívja magába a művészet atmoszféráját, illatát, s jobb esetben már gyermekkora óta készülni tud a pályára, még az esetleges szülői ellenszél dacára is. S van olyan eset másik szélsőségként, amikor a családi körülmények igen messze esnek a művészet ápolásától, az ilyesfajta pályaválasztás bármiféle lehetőségétől, sőt a körülmények kifejezetten ez ellen hatnak, s mégis valamiféle fátum vagy a tehetség ereje vagy a körülmények ilyetén alakulása folytán művészpálya lesz belőle. Balázs Sándor művészeti író szerint pedig: jelképes értelemben egy elszánt, nagy utazásnak nem lényege a visszatérés. Az utazó – noha őrzője korábbi élményeinek – maga mögött hagyja mindazt, ami már ismert vagy ismerhető, nem számol az érdektelenné vált mozzanatokkal. Az utazásban leginkább önmaga felé tart, magát szeretné megtudni a másban. Nem leképezni a valóságot, hanem általa kivetülni. Felnyitni az egyszemélyes érzelmi és gondolati hullámteret, a saját világot…E klasszikus talajba gyökerező, természetelvű festészet az utóbbi mellett dönt. A közvetlen megfigyelés, a szín és fényhatások, az efemer tulajdonságok közelébe férkőzik, de felülírja azokat. E festészet nem kívánja a látványelemeket a maguk realitásában visszaüzenni. A velük létesült kapcsolatról beszél. Így, mint Heidegger jelzi: a mű valódi eredete a művészetben rejlik. Alkotása a dolgokat megőrizni vágyó kérelem. Hiszen a valóság látványa eltelő, kiszolgáltatott a pillanatnak, az őrző számára azonban mégsem teljesen múló, mert benne felismert önmagát szemléli.

Reisz Pál atya 70 éves

P. Reisz Pál, az esztergomi ferences gimnázium korábbi igazgatója február 17-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntötték rendtársai, egykori diákjai és a szombathelyi papság, élükön Veres András püspökkel. Pál atya lapunk olvasói előtt sem ismeretlen, hiszen a ferences szerzetes többször mondott beszédet a Hősök terén, majd a budai Turul-szobornál tartott Szent István-napi ünnepségeken.

Kedves Pál atya! Ez a beszélgetés voltaképp egy kísérlet, hogy valamit összegezzünk, hiszen - mint mindnyájan tudjuk - a beszélgetésre 70. születésnapod ad alkalmat. Volt tanítványodként, újságíróként, a Magyar Fórum szerkesztősége nevében köszöntelek: Isten éltessen az emberi kor legvégső határáig!

–Nagyon szépen köszönöm!

Hangsúlyozom, hogy nem egy lezárt pályára tekintünk vissza, mert hála Istennek, nagyon is tele vagy hivatástudattal, életerővel. Sok mindenhez hozzá lehet szólni az interneten, így e jeles eseményhez is. Megdöbbentő volt, hogy a hajdani tanítványok a szigort köszönték meg neked. Gondoltad, hogy eljön az az idő, mikor ezt köszönik meg az öregdiákok?

–Erre nem számítottam, annál is inkább, mert nem emlékszem valami nagy szigorra. Természetesen szubjektív dolog az, hogy kinek mit jelent a szigorússág.

Március közepén bevezetik a legújabb helyi pénzt, a balatoni koronát, amelynek bevezetéséről egy évvel ezelőtt határozott előbb Veszprém, majd a környező települések képviselő-testületei. Közben készül a rábaközi tallér, a debreceni fantallér, a mosoni korona és a pécsi korona is. Keszey Jánossal, Balatonalmádi polgármesterével a helyi pénz jelentőségéről beszélgetünk.

Igaz, hogy ön ennek a helyi pénznek a névadója?

–Remélem, nem tűnök szerénytelennek; valóban én vagyok a névadó. Az induláskor még más elnevezést használtunk, a balatoni bankóét. Több település és Veszprém városa is nehezményezte azt, hogy a megyeszékhelyhez nehezen köthető ez az elnevezés, hiszen egyértelműen a balatoni térségre utal, a bankó pedig helytől független elnevezés. Azért vetettem fel az újabb elnevezést, mert a korona már kötődik Veszprém városához. S az ötletemet elfogadták.

Konkrétan egy pénz formátumú utalványról van szó. Miért éri meg ebből csak első körben 200 ezer darabot nyomtatni?

Négymillió forintot nyert el a halmozottan hátrányos helyzetű embereket segítő szociális földprogram finanszírozására a nyírcsaholyi önkormányzat, amely az idén így 54 rászoruló családot tud ily módon támogatni. A település polgármesterével, Hanusi Péter úrral a szociális földprogramról beszélgetünk.

Csurka István temetésén, a sírnál az Elindultam szép hazámból c. népdalt énekelted. Ez konkrétan egy sirató jellegű dal?– kérdezem Maros Gábor színművészt, operaénekest.

–Nem gyászdal, hanem ima, minden magyar ember imája, aki elindult az úton. A dal azt is jelképezi, hogy az itthon maradottakra nagyon sok feladat hárul.

2012. március 23-án mutatja be az Új Színház Pozsgai Zsolt rendezésében Kodolányi János Földindulását, teljesítve ezzel azon korábbi ígéretét, hogy időtálló magyar sorskérdésekkel foglalkozó drámákat állít színpadra. Két próba között a darab kulcsszereplőivel, Bordán Irénnel és Koncz Gáborral beszélgettünk a szerzőről, a műről és ezen keresztül persze színházról, barátságról, magyar múltról, jelenről.

Jobb-e a magyar termék? Egészségesebb-e a magyar termék? És ha egészségesebb, akkor miért drágább? És milyen marketingre lenne szükség?– ezek a kérdések több éve foglalkoztatják a hazai élelmiszerellátókat, gyártókat.

Szerkesztőségünk vendége dr. Bognár Lajos a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

Tisztelt helyettes államtitkár úr! Ön február elején, a Foodapest és az UKBA élelmiszeripari szakkiállításon megtartott Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy elismerések átadásakor megjegyezte, hogy nő a hazai termékek iránti kereset. Milyen adatokból tudják ezt önök megállapítani?

–A tendencia a Budapesti Corvinus Egyetem magyar termékek kínálatával foglalkozó 2011. évi felméréséből rajzolódik ki. Az utóbbi időben a fogyasztók tudatosan keresik a hazai élelmiszereket, és összehasonlítják a termék árát annak valódi értékével. Bár a tudatos vásárlók jelenlegi aránya alig 10 százalék, szeretnénk, ha a számuk évről-évre növekedne. A vásárlókat ösztönöznünk kell a megfontolt választásra, hogy ne csak az ár alapján döntsenek, hanem a minőséget is vegyék figyelembe.