A Lecce Prima olasz folyóirat közlése szerint egy nemzetközi régészcsoport megtalálta Fülöp apostol sírját a törökországi Hierapoliszban – olvashatjuk a Magyar Kurírban. Szent Fülöp apostol térítő munkájáról, mártíromságáról P. Tóth Vencel ferences szerzeteset kérdezem.

Mennyire vehetjük biztosra, hogy valóban az apostol sírjáról van szó?

–Ilyenkor nagyon óvatosan kell bánni a hírforrásokkal. Úgy tudom, hogy a régészek olyan dokumentumokra hivatkoznak, melyeket a római egyház nem ismer el hitelesnek. Sajnos még nem ismerem a feliratokat, amik alapján azonosították a sírt, mert azt nem tették közzé.

Hierapolisz városa mennyire kötődik Szent Fülöphöz?

–Caesareai Eusebius IV. században írt egyháztörténeti munkájában arról számol be: egy bizonyos Polükratész püspök írt Viktor pápának Rómába, amiben arról tesz említést, hogy Fülöp apostol Hierapoliszban nyugszik. Ennél többet nem tudunk Fülpről. Szent Jeromos a De viris illustribus-ban sem tesz említést Fülöp apostolról. Vele kapcsolatban csak az evangéliumokból és a Szent Lukács által szerzett Apostolok Cselekedetiből lehet tudomást szerezni. Tehát ez nagyon kevés adat. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet, már elég korán összekeverték Fülöp apostol és Fülöp diakónus személyét.

Ifjabb Figula Mihály balatonfüredi borászt választották meg a 2011-es Év Fiatal Magyar Borászának, és ezen a címen osztozik a szekszárdi Bodri Orsolyával.

Gratulálunk az elismeréshez! Minek tudja be, hogy ön lett az egyik első helyezett?

–Nagyon szépen köszönöm a megkeresést és a gratulációt! A befektetett munkának, egyedi borainknak és az ismertségnek köszönhetjük mindezt. Több borbemutatót, borvacsorát tartunk szerte az országban. Valószínű, hogy a szavazók jelentős része személyesen is ismer, és ez lehet az egyik oka annak, hogy megkaptam ezt a címet.

Mitől egyediek a Figula Pincészet borai?

–A termőhely adottságától. Magyar sajátosság, hogy a borvidékek olyan szinten átvarázsolják a szőlőfajtákat, hogy nem is a fajta az elsődleges, hanem az adott borvidék, majd az a dűlő, ahonnan a szőlőt szüretelik. A mi dolgunk, hogy hagyjuk a bort olyan egyediévé érni, amilyen csak a termőhelyen tud lenni. Mi ezt a folyamatot próbáljuk a legigényesebb mederben tartani, de nem avatkozunk bele a természet dolgába. A mi boraink nem unalmas, egyforma borok, hanem változnak az évjárattal, a dűlővel.

A dombóvári képviselőtestület Fidesz-frakciója szerint a város jogerősen elítélt, független polgármesterének, Szabó Lorándnak le kell mondania tisztségéről.

Milyen bűntett miatt ítélték el a polgármester urat? – kérdeztük Nagy Rolandtól a Fidesz –frakció vezetőjétől.

–Hosszan tartó tárgyalássorozatnak értünk most a végére; hiszen maga az ügy 2007-ben indult el. Szabó Lorándot akkor sikkasztás, hivatali visszaélés és vesztegetés vádjával gyanúsították. 2011. januárjában a Tolna Megyei Bíróság első fokon hozott ítéletében „csak” a hivatali visszaélés vádját tartotta megalapozottnak. 2011. júniusában a Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntése értelmében a hivatali visszaélés mellett sikkasztás bűntettében is bűnösnek találták a polgármester urat és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Mivel a két bíróság ellentétes ítéletet hozott, ezért volt szükséges a Kúria döntésére. Január 24-én hivatali visszaélés és sikkasztásra való felbujtás miatt két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a polgármestert. A bíróság emellett az előzetes mentesítés fogalmát csatolta a döntéséhez, ami azt jelenti, hogy nem számít büntetett előéletűnek.

Új városközpont épül Mórahalmon mintegy 1 milliárd forintból - jelentette be a város

polgármestere az ünnepélyes alapkőletétel kapcsán. Nógrádi Zoltán polgármester urat, a térség országgyűlési képviselőjét a fejlesztésekről kérdezzük.

Igaz, hogy eddig nem is volt a településnek valódi központja?

–Valóban, a település először egy tanyaközpontból kifejlődött község volt. Majd nagyközséggé és várossá fejlődött. Ezért történelmi hagyományokkal rendelkező, építészeti örökségként nyilvántartható városközponttal nem rendelkezik. Amikor a pályázatokat kiírták városközpont – rehabilitációra, mi éppen azért nem tudtunk pályázni, mert nem rendelkezünk valódi központtal. Így meg kellett várnunk, hogy a pályázat alkalmassá váljon új városközpont megépítésére is, ami most az egykori TSZ ipari területnek, irodaközpontnak a lebontásával veszi kezdetét.

A csehországi Együttélés Magyar Nemzeti Tagozata által előterjesztett közös nyilatkozatot fogadtak el a csehországi magyar szervezetek, melyben kiállnak Magyarország mellett. A Cseh Köztársasában élő magyarokat tömörítő érdekvédelmi és képviseleti szervezetek, nevezetesen a Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozata, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Csehországi Magyar Orvosok Társulata, a Prágai Református Missziói Gyülekezet és a Görgey Artúr Társaság nagy aggodalommal követik az utóbbi időben Magyarország ellen irányuló bírálatokat az Európai Bizottság és egyes EU-tagországok politikusai, illetve bizonyos érdekkörök részéről- idézzük az nyilatkozat első mondatát.

Mi késztette önöket ezen nyilatkozat megszövegezésére? –kérdezem dr. Palágyi István Györgyöt, a Görgey Artúr Társaság elnökét.

– Elöljáróban leszögezném, hogy az Együttélés az egyedüli magyar politikai grémium Csehországban, a többi szervezet főleg társadalmi, vagy kulturális. Itt viszont nem pártpolitikáról, hanem magáról a nemzet ügyéről van szó. Ezért, úgy éreztük, kötelességünk megszólalni és kiállni a magyarság, az igazság mellett.

A múlt évben átlépte az egymilliót a vendégéjszakák száma Hévízen, ahol az elmúlt tíz év átlagában 10 százalékkal növekedett a turisták által eltöltött idő hossza.

Milyen eszközökkel tudták elérni ezekben a válságos időkben, hogy Hévíz lett a vidéki települések közül a leglátogatottabb város? – kérdezem Papp Gábor úrtól, a település polgármesterétől (Fidesz-KDNP).

Jónás János festőművész 1958-ban született Ráckevén. Iskolái megkezdéséig a Dunánál gyerekeskedett, így a természet szeretete, a víz közelsége meghatározó volt számára. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium elvégzése után műszaki pályán szerzett diplomát. 1995-től a család és barátai unszolására kezdett el festeni, főleg tájképeket, csendéleteket és életképeket. 2003-ban a zebegényi festőversenyen a zsűri munkáját különdíjjal jutalmazta. Alapító tagja a Budai Képzőművész Társaságnak. Összesen négy egyéni önálló kiállításon mutatkozott be. Hidegkúti háza műtermében festi képeit főleg olajtechnikával. Szénnel több portrét készített; megrajzolta hajdani iskolatársának, Bubik Istvánnak arcképét is.

Esztergomban március 25-én helyi népszavazást tartanak 11 kérdésben. A testület az időpont meghatározásában a Fidesz-frakció javaslatát fogadta el. Tétényi Éva polgármester asszony elmondta, a népszavazás költségeire nyolcmillió forintra van szükség.

Amikor arról hallunk, hogy Esztergomban nincs pénz a helyi járatok fenntartására, a közalkalmazottak bérére, akkor nem luxus egy népszavazás megtartása? – kérdezem Steindl Balázstól, a képviselő-testület Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetőjétől.

–Így van, jelenleg luxus ennek a 11+2 kérdéses népszavazásnak a megtartása, és biztos vagyok benne, hogy magasabb lesz ennek a költsége nyolcmillió forintnál. Ezt az összeget, a vonatkozó jogszabályok értelmében, a helyi önkormányzatnak kell fedeznie. Ráadásul a város anyagi, gazdasági helyzetét ismerve, nem hiszem, hogy az lenne a legfontosabb, hogy minderre több millió forintot elköltsünk. Azt is le kell szögezni, hogy a kérdések egy része olyan jellegű, aminek megszavazásakor hátrány érheti a várost.

„Felvidékről tizenhat iskola kapcsolódott be a Palóc Társaság esszéíró pályázatába, kiemelt első díjban részesült a somorjai Halász Gábor”- tudósít a Felvidek.ma hírportál. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére tizenhatodik alkalommal meghirdetett pályázatra beérkezett pályaműveket a Kolczonay Katalin egyetemi oktató vezette zsűri értékelte. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Budapesten, január 22-én, vasárnap délután a Magyarság Háza Deák termében került sor. Az ünnepségről, a pályázat jelentőségéről és a társaság munkájáról a Z. Urbán Aladárt a Palóc Társaság elnökét, a Magyar Kultúra Lovagját, a Krúdy –díj kitüntetettjét kérdezem.