Aki segít, tűzifát kap Jászapátin – így szól a fáma, és ez bizony jó hír lehet azoknak, akik most a téli időszakban dideregnek a hűvös szobában. Szerkesztőségünk vendége Pócs János, Jászapáti polgármestere, országgyűlési képviselő, akivel ezen akción kívül a fontosabb beruházásokról is beszélgetünk.

Mit kell annak tenni, aki anyagi fizetség nélkül tűzifát szeretne kapni?

–Mindössze be kell jelentkeznie abba a projektbe, amit a közmunkaprogram vezetői, a a mezőőr, a polgárőrség és a közterület felügyelők irányítanak és a kisebbségi önkormányzat is támogat. A munkára bárki jelentkezhet, ebben az esetben nem számít, hogy a jelentkező esetleg kap-e szociális segélyt vagy járadékot. Ennek a programnak így a közmunkaprogramhoz nincs semmi köze.  

Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes a Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett régi római, ún. tridenti rítusú miséket celebrálja a pesti belvárosi templomban, minden vasárnap délben.

Kedves Gellért atya! A tridenti rítusú misézést miért törölte el a II. Vatikáni Zsinat?

–Egy közhiedelmet szeretnék eloszlatni: a II. Vatikáni Zsinat soha nem törölte el a régi római miseformát. Amikor XVI. Benedek pápa kiadta a 2007-es Motu proprio-t a régi rítus újbóli engedélyezéséről, akkor kijelentette, soha nem törölték el ezt a rítust, mert az egyház nem törölheti el az emberemlékezetet meghaladó hagyományt. Amit az előző nemzedékek szentnek tartottak, hogyan is lehetne károsnak ítélni? Tehát nem volt törvényen kívül helyezve a tridenti rítus, de az új átvétele, és tömeges végzése arra engedte következtetni a híveket, hogy a régit betiltották. Inkább azt lehetne felvetni: miért volt szükség egy új létrehozása a régi mellett? A II. Vatikáni Zsinat önmagában, a liturgikus konstitúciójában csupán arról rendelkezik, hogy a régi rítus néhány pontját meg kéne változtatni a jelenkor igényeihez igazítva. Így a zsinat szól arról, hogy jobban használják a népnyelvet – ami jogos igény – , de kijelenti, hogy a római rítus hivatalos nyelve marad a latin. Azt is kijelenti: a hívek továbbra is ismerjék a rájuk tartozó miserészeket – pl. Miatyánk, Dicsőség, Szent vagy, Isten báránya – latin nyelven, énekben és prózában.

A Kaposvári Egyetemen mutatták be december 1-jén a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogramot. Az ágazatban résztvevők az első szóra csatlakoztak a kezdeményezéshez, hiszen egy olyan együttműködés megkezdéséről van szó, amely a helyi gazdaság erősödése révén egyaránt jó a fogyasztóknak és a termelőknek is. Dr. Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezetőjét, a program ötletgazdáját kérdeztük.

Gazdag évet zárt a Firesz - Duna Mente –erről számolt be a Reformata honlap. A Fiatal Reformátusok Szövetségének egyik szervezete, a Firesz – Duna Mente a 2011-es esztendőben tizenöt különféle alkalmat szervezett a fiatalok számára, melyen több mint hatszázan vettek részt. A programokról és arról, mennyire könnyű, vagy nehéz a fiatalokat bevonni az egyházépítő munkába, a Firesz - Duna Mente elnökével, dr. Süll Tamás ifjúsági lelkésszel beszélgettünk.

Engedjen meg elsőnek egy személyes kérdést: a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen doktorált, viszont a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkésze. Ott volt csak ilyen jellegű phd-képzés?

–A képzés tekintetében létezik „átjárhatóság”. A leendő református lelkészek tanulmányaikat elvégezhetik az evangélikus teológiai akadémiákon. Jómagam Prágában és Németországban is evangélikus egyetemi képzésen vettem részt.

Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter január 19-én, Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a 2005-2006-ban megvalósult Gorilla fedőnevű akció, melynek keretében lehallgatták a Penta pénzügyi csoport tagjai és szlovák politikusok között zajló beszélgetéseket, törvényes volt, és megfelelő engedélyek alapján a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) valósította meg. A pénzügyi csoport korrupciógyanúba keveredett, ezért volt szükség a lehallgatásokra. Az érintettek, így Dzurinda volt kormányfő szerint is, a szlovák belügyminiszter megbolondult. Közben Bugár Béla, a Most-Híd elnöke perrel fenyegeti Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét, ha utóbbi nyíltan azt állítja, hogy a Gorilla-ügyben szereplő személyek a Most-Hídba távoztak.

Ezt valóban nyíltan állítja? – kérdezem Berényi Józseftől, az MKP elnökétől.

–Én azt nyilatkoztam, hogy a Gorilla-ügyben szereplők elhagyták az MKP-ét, tehát nincsenek soraink között, illetve más pártban tevékenykednek. Arról pedig nem tehetek, ha ezt Bugár Béla magára vette.

Engedélyezte az aranykitermelést, és nehézfémlelőlehelyek felderítését is lehetővé tette a magyar többségű Beregszászi járás területén a Kárpátalja megyei tanács 2011. december 30-ai ülésén. A lehetséges veszélyekről Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét, a megyei tanács költségvetési bizottságának elnökét kérdeztük.

A kárpátaljai aranykitermelésről, annak ráfizetéses voltáról lapunk is 2007 óta cikkez. Akkor a Zerkalo Nyegyelji című kárpátaljai hetilap így írt: „az évi több tonnányi kinyerhető arany ígérete a napok multával ugyan egy tonnára olvadt, ám a tulajdonos állami bányavállalat, mely időközben többször is átalakult, azóta sem tudta elérni még ezt a viszonylag szerény termelési mutatót sem.” Tisztelt alelnök úr, mi az oka a kárpátaljai aranyláznak?

–Amikor 1991-ben megnyílott a nagymuzsalyi aranybánya, mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez egy presztízsberuházás, ami mögött az húzódik: Ukrajnának is legyen saját aranya. Azt is sokan sejtették, hogy gazdaságtalan lesz a kitermelés. A televízió nagy hírveréssel bemutatta az első kiló ukrajnai aranyat, majd fokozatosan elkezdett hanyatlani a bánya, visszaesett a termelés. Végül a bánya csődbe ment, és a mai napig csődeljárás folyik az üzemeltető cég ellen. Katasztrofálisak a környezeti következmények: a hatalmas meddőhányóból a csapadékvíz behordja az árkokba, a község kútjaiba a mérgező anyagokat. Így szennyezik, mérgezik a lakosságot. Erre rámutatott egy vizsgálat is, amiben olvashatjuk, hogy a nehézfémek aránya a település kútjaiban többszázszorosa a megengedettnek. Ennek ellenére ez a meddő a mai napig nincs felszámolva, és az ott dolgozó munkások bérét se fizették ki.

Mióta él Dömösön,  ebben a festői környezetben?

–Öt évvel ezelőtt épült ez a ház. Előtte itt egy üres telek volt, és ennek is köszönhető, hogy a nem kellett mélyebbre ásnunk, mint 30-40 cm-t, és máris avarkori cserepek, szkíta lándzsavégek kerültek elő. Foglalkozom régészettel, őstörténészettel is; és ebből kiindulva határoztam el, hogy egy ún. etruszk típusú házat tervezek magamnak. Ebben megtalálható a hajó-alakzat is, ami az élet hajóját szimbolizálja.

Mi volt ön hamarabb grafikus, festő, vagy szobrász?

–Reklámgrafikusként tevékenykedtem. Nagy külkereskedelmi cégek bíztak meg azzal, hogy prospektusokat, reklámokat, készítsek, és kiállításokat tervezzek. A múlt század nagy attraktív művészetéről van szó, mely igazi tömegekhez szólt. Az ízlés kialakításában a mai napig ez tölti be a fő szerepet. Egy reklámszatyron látható grafika üzenete sokkal több emberhez jut el, mint egy Leonardo-festmény az elkészültéig a napjainkig. Tehát szinte minden ember „poszterekkel” megy az utcán. Ma a prospektusok elkészítésének módja is más mint régebben. Egy példa: egy németországi grafikus kitalálja az alapokat, elviszi egy stúdióba, ahol nyomdakész állapotba kerül a mű, amit interneten elküldenek Londonba. Ott megírják a megfelelő szöveget hozzá, és a prospektust kinyomtatják Kínában. Ezzel a hagyományos képzőművészeti ágak nem vehetik föl a versenyt.

2011. december 29-én Fülöpházán került sor a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete (MTÉE) éves közgyűlésére, melyen Balogh József a település polgármestere, az MTÉE elnöke, a Felső-Kiskunság országgyűlési képviselője tartott évértékelő beszédet.

Tisztelt Képviselő Úr, polgármester úr! 2007. január 7-én milyen indíttatásból hozta létre a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét?

– Öt évvel ezelőtt, huszonketten ültünk le egy asztalhoz: polgármesterek, tanyán élő pedagógusok, állatorvosok. Azért hívtam össze őket, mert a magyarországi tanyákon élőket figyelmen kívül hagyta a politika. Szinte minden társadalmi rétegnek meg volt az érdekképviselete, kivéve a tanyákon élőknek. A parlament Emberjogi Bizottságának tagjaként úgy éreztem, hogy egyedüli tanyán élő képviselőként kötelességem a tanyasi emberekért harcolnom, és a közvélemény figyelmét ráirányítani a tanyasi kultúrára. Tehát ezért hoztam létre 2007-ben az egyesületet, és bíztam abban, hogy olyan erősek leszünk valamikor, hogy nem csak felfigyel ránk a kormányzati politika, de jobbá is teszi a tanyasi emberek életét. Az előző kormány idején nagyon sokat küszködtem azért, hogy hallják meg a tanyán élők szavát. Azért is, mert a lélekszámunk növekszik; belterületekről, városokból költöznek tanyákra, hogy könnyebben meg tudják termelni maguknak az alapvető élelmiszereket. A gazdálkodó tanyák száma is szaporodik. Míg 2002-ben 220 ezer, ma 305 ezer tanyasi ember él hazánkban.

Decemberben jelent meg a felvidéki mese-és énekmondó, bábszínházalapító Écsi Gyöngyi legújabb lemeze, a Teremtésmesék.

Bevallom, zavarban vagyok a megszólításnál: művésznőnek, vagy lelkésznőnek szólítsam, hiszen beosztott lelkésze a hetényi református közösségnek.

–Választhat megszólítást, de nyugodtan szólítson Gyöngyinek.

Akkor ez utóbbival élek. Kedves, Gyöngyi, mit hallhatunk ezen a lemezen?

–A lemezen népmesét hallhatunk, teremtésmeséket és eredetmondákat. Ezek a mesék kincsek a „leletek” között, istenes tartalmúak, a felsőbb világ rendjét és üzenetét keresik. Az egyes mesék között mondókák, kiszámolók, énekek és zenés számok élénkítik a mondott szöveget.