Több mint hatvan év után várhatóan néhány hónapon belül erkölcsi, míg a közeljövőben anyagi kárpótlás kaphatnak azok a magyarok, akiket a második világháború után kényszerítettek felvidéki otthonaik elhagyására. 1947-ben rengetegen kerültek Békés megyébe, Békéscsabán és a környező tanyavilágban közel ötszáz családot „pakoltak le”. Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, Békéscsaba polgármesterét a kárpótlásról kérdezem és arról, hogy mekkora segítséget jelent az államtól kapott 300 millió forint a városnak.

Bodri Orsolya, a szekszárdi Bodri Pincészet borásztanonca és ifjabb Figula Mihály, a balatonfüredi Figula Pincészet borásza lett megosztva 2011-ben az Év Fiatal Magyar Borásza a közönség szavazatai alapján. A harmadik alkalommal megszervezett internetes szavazáson a fogyasztók 85 borászt jelöltek a díjra. Ezt követően kezdődött a voksolás, amellyel kiválasztották a legjobbakat. Bodri Orsolya és ifjabb Figula Mihály azonos szavazatot kapott a borkedvelő közönségtől.

Szeretettel gratulálunk az első díjhoz! A elismerés presztízséből nem von le semmit, hogy megosztva kapták?

–Dehogyis! Nagyon örültem az első helyezésnek, és boldog vagyok, hogy egy gyakorló borásszal együtt kaptam meg ezt a díjat.

A honlapjukon a következőt olvastam „Orsolya 2007 óta a szállítással és a logisztikával kapcsolatos dolgokat felügyeli, valamint irányítja a két főt számláló back office rendszert.” Lefordítaná-e ezt nekünk köznapi nyelvre?

1,6 milliárd forint többletforráshoz juthat Rákosmente Riz Levente polgármester országgyűlési képviselőként benyújtott parlamenti módosító indítványainak köszönhetően. Szerkesztőségünk vendége Riz Levente országgyűlési képviselő, Rákosmente (XVII. kerület) polgármestere.

Tisztelt polgármester úr! Hogyan is, milyen célok között oszlik meg az említett 1,6 milliárd forint?

– 1,4 milliárd forint közlekedésfejlesztési beruházásokat szolgál. A Parlament a 2012. évi állami költségvetés kapcsán elfogadta azt a módosító indítványomat, amely 900 millió forintot biztosít a Ferihegyi út meghosszabbítására. További 500 millió forint a földutak leaszfaltozását teszi lehetővé. A fővárosi forrásmegosztást szabályozó törvény módosítása pedig a korábbi igazságtalan rendszer korrekciója révén 200 millió forintos többletbevételt jelenthet Rákosmentének. 

A szlovákiai magyarság 1994. január 8-án Révkomáromba ment, hogy nyilvánosan hangot adjon konkrét elképzeléseinek, és érvényt szerezzen kisebbségi jogainak. Január 8-án 15.00 órakor megemlékező koszorúzást tartottak a városban arra emlékezve, hogy 18 évvel ezelőtt Révkomáromban tartották a szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlését. A nagygyűlés közös állásfoglalását Duray Miklós, Kvarda József és Rózsa Ernő készítette elő, jóváhagyta a Magyar Koalíció Tanácsa, valamint a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöksége. Duray Miklós felvidéki író-politikussal arról beszélgettünk, vajon délibábot kergettek-e akkor a résztvevők, illetve mi az üzenete, a tanulsága a ’94-es nagygyűlésnek.

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-ei ülésén befejeződött a stratégiai tervezés beígért munkafolyamata. Dr. Korhecz Tamást, az MNT elnökét évértékelő beszélgetésre kértük föl.

Tisztelt elnök úr! A szakmai alapú fejlesztési stratégiák milyen eredményeket hozhatnak a vajdasági magyar közösség önazonosságának megőrzése vonatkozásában?

–Maga a stratégiai tervezés a nemzetpolitikánkban olyan új minőséget képezhet, ill. máris képez, ami komoly pozitív változásokat jelenthet közösségünk megmaradása és megerősödése szempontjából. Mindezzel egy igen nagy űrt tölt be a Magyar Nemzeti Tanács. Nagyon jó, hogy össznemzeti szinten, a nemzetpolitikában – így pl. a MÁÉRT szintjén – is megjelent a stratégiai tervezés, mi ebben viszont kicsit, előbbre tartunk. Mi, az MNT-ben azt valljuk, hogy a stratégiai tervezés a hatékony és sikeres kormányzás egyik alappillére, olyan eszköz, amelynek segítségével formálható a társadalmi valóság. A sikeres politizálásnak két feltétele van: a stratégiai tervezés és az adminisztratív kapacitás. Az utóbbi azt jelenti, hogy a kormányzat szakmailag felkészült, jól szervezett, felszerelt hivatalnoki apparátust működtessen. Már a 2010-es választásokat megelőző kampány során elmondtam, ha a Magyar Összefogás általam vezetett listája győz, akkor a stratégiai tervezés, a fejlesztési stratégiák elkészítése és végrehajtása prioritás lesz az első a közvetlenül megválasztott országos önkormányzat munkájában. Ennek az ígéretnek a gyakorlati megvalósítása történt meg az elmúlt évben. Az, hogy milyen eredményeket hozhat a stratégiai tervezés, illetve a szakpolitizálás a stratégiák alapján, jól lemérhető, tetten érhető volt 2011-ben az oktatás területén. AZ MNT még 2010 őszén fogadta el  az oktatási stratégiát, tavaly aztán beindult a célkitűzések megvalósítása. Mindezzel mérhetővé váltak a stratégiai tervezés eredményei. A nyelvhasználat, a kultúra és tömegkommunikáció területén a stratégiák tavaly késő ősszel születtek meg komoly szakmai előkészítés és közvita után.

Nagy Ervin alternatív Kossuth-díjas építészt tavaly májusban nevezte ki országos főépítésznek Pintér Sándor belügyminiszter. Főépítész úrral a plázaépítésről, a Nemzeti Építészeti Politikáról, a sokszínű és a kaotikus közti határról és a magyar építészek helyzetbe hozásáról beszélgettünk.

Kinevezésekor azt nyilatkozta, hogy egyik fő feladata az építészszakma összefogása. Hol tart ebben a nem könnyű munkában?

–A félig tele vagy félig üres pohár esetéről beszélhetünk, mert nagyon sokat dolgoztam ezen. Haladtam is, de még mindig messze vagyok a céltól. Majdnem 500 építésszel beszéltem, olyanokkal, akik építészeti kiállással rendelkeznek. Ha ezt a szempontot nézem, akkor nagyon sokat haladtam előre. Vidéki városok, települések feltérképezésével kezdtem és a főváros felé haladtam. Már csak néhány kerület „meglátogatása” hiányzik. Annak idején a Nemzeti Konzultáció keretében is kikérte a Kormány a lakosság véleményét, így arra gondoltam, első körben én is az építészszakma problémáira, véleményére vagyok kíváncsi, hiszen a demokráciában ezt meg kell tenni. Lényegében azokat a válaszokat, kérdéseket kaptam vissza, amit vártam. Az a tapasztalatom, hogy az építészek az evidenciák szintjén egyetértenek. Az építészek arra vannak szocializálva, hogy segítsenek az embereken. Mi ugyanígy szeretnénk a kormányzatnak segíteni. Szeretnénk előre véleményt mondani az építészetet érintő kérdésekben. Szeretnénk nagyon jutányos áron koncepciókat készíteni. Ez azért is lényeges, hogy a több milliárd forintot kitevő EU-s pénzek szakszerűen legyenek felhasználva. Egy példa: ne az utolsó pillanatban döntsék el, hogy épüljön valahol még egy uszoda.

Amikor az interjú időpontját egyeztettük, említette, hogy elkezdődtek a próbák. Melyik operáé?

–Richard Strauss Arabelláját próbáljuk, ebben a márciusban bemutatásra kerülő operában Mandrykát, a horvát földbirtokost játszom.

Ezt az operát nemigen ismerik idehaza, nem úgy, mint a zeneszerző többi művét, a Rózsalovagot, vagy a Salomét. Mi ennek az oka?

–Információim szerint az Arabellát 1945 előtt már egyszer bemutatták, de azóta a mai napig ez az opera nem ment. Tehát a magyar közönség számára ez a mű ismeretlen. Nem szeretek magamról beszélni, de ismerve a kollégák munkásságát; a magyar művészek közül Miklósa Erikán – aki Millit játssza – és rajtam kívül más nem énekelte külföldön ennek az operának a szerepeit. Tudomásom szerint Dénes István karmester Németországban vezényelte ezt a művet. Az Arabellához különös a kapcsolatom, mert 15-20 év tenorista pálya után, Mandryka volt az első bariton szerepem. Nem túlzom, ha azt mondom, hogy az egyik legnehezebb, de ugyanakkor legszebb bariton szerepről van szó.

A hátrányos helyzetű dél-baranyai Ormánságban élőknek teremthet kedvező gazdasági környezetet a most induló Ős-Dráva program, amelynek keretében elsőként bekapcsolnak a folyó áramvonalába négy mellékágat, egyúttal helyreállítják a ma még kőgáttal elzárt élőhelyeket. A programról, az ormánsági fejlesztésekről először Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője nyilatkozott.

Tisztelt Képviselő Úr! Legyen kedves bemutatni az Ős-Dráva programot. Természetvédelmi vagy munkahelyteremtő projektről beszélhetünk?

– Ez a program néhány éve már elkészült, de sokáig nem vettek róla tudomást, míg 2010 januárjában, amikor képviselőjelöltté választottak Baranya 6-os számú kerültében, be nem mutattam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Az Ős-Dráva egy olyan komplex, több lábon álló, 25 milliárd forintos vidékfejlesztési program, amely több egymással összekapcsolódó, és egymásra épülő elemből tevődik össze. Maga a program 45 ezer hektárnyi tervezési területet érint és 36 települést a barcsi, sellyei és a siklósi kistérségben. A tervezési terület települési központjai pedig Sellye és Vajszló.

A 2012-es év legfontosabb önkormányzati feladataként megjelölt cél biztonságot adni a kaposváriaknak az élet minden területén - hangzott el december 15-én a város ez évi költségvetési koncepciójához fűzött szóbeli előterjesztésben. Szerkesztőségünk vendége Szita Károly, Kaposvár polgármestere.

Tisztelt Polgármester Úr! Ha jól tudom, az ötödik ciklusát tölti városvezetőként. Ne vegye rossz néven, de ilyenkor felvetődik az emberben az, hogy eddig nem tudtak biztonságot adni? Tehát milyen összetevői is vannak a biztonság garantálásának?

– A honlapunkon is olvasható költségvetési koncepcióban a legfontosabb feladatként a szociális biztonság megerősítését tűztük ki a 2012-es évre. Ebből következik, hogy eddig is arra voltunk a legbüszkébbek: mindazok, akik nehéz körülmények közé kerültek, bátran kopogtathattak a városháza ajtaján, mert megoldást és segítséget kaptak. A XXI. század első évtizedében a legnagyobb „hiánycikk” nem is a pénz, hanem a biztonság. Emberek, családok ezrei, tízezrei élnek létbizonytalanságban. Nem tudják, megmarad-e munkahelyük és családjuk létfenntartását képesek-e biztosítani. Ha nem tudunk alternatívát nyújtani a bizonytalanság ellen, akkor igazán nagy a baj. A biztonságról azért is szóltam, mert a 2008-as gazdasági válság nem tette tönkre a várost, és most egy még nagyobb nemzetközi pénzügyi válságot szenvedünk el, amit mi nem csak túlélni, hanem megnyerni is akarunk, mégpedig úgy, hogy gyarapítjuk, és nem feléljük a közvagyont. Ezért a biztonság megteremtését rendeljük fölé mindennek 2012-ben.