December 10-én Marosvásárhelyen tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító országos küldöttgyűlését. A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek.

Szerkesztőségünk nevében gratulálok ehhez a tisztséghez! Nem igazán tudok róla, hogy az elmúlt időszakokban egy fiatal nő lett volna az ügyvivője erdélyi politikai vagy társadalmi mozgalomnak. Ma is számít, hogy férfi vagy nő vezet egy szervezetet?

– Megmosolyogtató és visszatérő kérdés ez számomra. Az erdélyi civil szervezetek élén már voltak és ma is vannak női vezetők, bár tény, hogy inkább a középnemzedék tagjaiból.   Nőként az első voltam, akit a MIT elnökének megválasztottak 2003-ban. Az első női főszervezője voltam a Tusványosnak is, bár ezeket a kiemeléseket általában nem én, hanem a munkatársaim, barátaim szokták megjegyezni. Szerintem az alkalmasság a meghatározó minden tisztség esetében, és ez nemtől független. Ennek ellenére azt hiszem, jelenleg Erdélyben kétféle hozzáállás létezik: vannak, akik előszeretettel – s az illető nő valós képességeire alapozva – szorgalmazzák saját környezetükben, hogy nőket válasszanak vezető tisztségekbe, mások pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy – nem csak a közéleti-politikai porondon – a férfiaké maradjon a főszerep. Én továbbra is az alkalmasságot tartom a legfontosabb tényezőnek, s magamat sem feministának, sem karrieristának nem tartom, olyannak, aki mindenáron érvényesülni akar a többségében férfiak uralta pályán.

„Minden pályázatot lehet vitatni. Én a reakciókat nem bírtam elviselni. Gyermekkoromban a proletariátus „képviselői” emlegették állandóan a fasiszta veszélyt. Ezzel és még sok más ideológiai eszementséggel kürtölték tele az étert. Akkor sem volt fasiszta veszély - a nürnbergi per után? Nevetséges! – és most sincs.”

Jánoshalma a Dél-alföld talán az egyik legszebb vidékén helyezkedik el a Bácska és a Kiskunság határán. Gyönyörű tájak, napsütés, gazdag építészeti látnivalók és véget nem érő túrákra és kirándulásokra ad lehetőséget környezete. Hosszú barangolásra csábít a szomszédos ősborókás. Városunk szűkebb és tágabb környéke a természetes szabadság érzetével ajándékozza meg az ide látogatót. Czeller Zoltánnal, Jánoshalma polgármesterével a jelentősebb beruházásokról beszélgettünk.

Húsz éves a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ). December 10-én a jeles jubileumot a munkácsi Rákóczi-kastélyban emléküléssel méltatták. Az eseményen az anyaország és a határon túli területek magyar cserkészszövetségeinek számos küldöttsége, a kárpátaljai magyar konzulátusok, a három történelmi egyház és több társadalmi szervezett képviselője vett részt. Popovics Pállal, a KáMCSSZ elnökével a jubileum alkalmából beszélgetünk.

1991-ben menyien hozták létre a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget?

– Az alakuló ülésen hozzávetőlegesen húszan vettünk részt. Az alapítók közül nem egy kárpátaljai öreg cserkész volt, s rajtuk kívül az 1991 nyarán a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett vezetőképző táborban frissen kiképzett vezetők illetve az egyházak képviselői voltak jelen.

A gyöngyösi ferences könyvtár, kolostor és templom egy éve kezdődött felújítása a befejezéséhez közeledik. Az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió társfinanszírozásával folyó munkálatok során több tudományos újdonságra bukkantak. A felújítási munkákról Kárpáti Kázmér házfőnök atyát kérdeztem.

Laudetur Jesus Christus! Kedves Kázmér atya, milyen tudományos újdonságok kerültek napvilágra?

–Az egyik: augusztusban két kőből készült gyóntatófülkét tártak fel a templomban. Ezeket a templomot tartó oszlopokban alakították ki elődeink az 1700-as évek legelején és kb. 150 évig használhatták. Nagy öröm számunkra, hogy országos szinten egyedülállók ezek a gyóntatófülkék. A félkörívben záródó fülke, amelyben téglából kialakított pad található, éppen akkora, hogy egy testesebb szerzetes is kényelmesen elhelyezkedhet benne. Hátát a falnak támaszthatja, és a fejénél jobbra és balra lévő egy-egy mívesen kialakított, hosszúkás réshez illesztheti fülét. Annak pedig még jobban örvendünk, hogy a kőből kivehetjük, hogy a pap hol az egyik, hol a másik oldalra dőlt, tehát nem unatkozott, sokan jöttek gyónni. A gyónók, akik a ferences templomokban mindig nagy számban végezték szentgyónásukat, a fülke külső oldalán, a paptól jobbra vagy balra térdepelve, a résen át fülbe gyónhatták megbánt vétkeiket.

Húszéves a VA-RA KFT. A cég 16 éve működik a nehéziparban, és folyamatosan építi ki különböző tevékenységi köreit, hogy a lehető legnagyobb mértékben lefedje a vas és fémipari munkák területét. Vara Árpád ügyvezető igazgatót a cég múltjáról, profiljáról és vezetői koncepciójáról kérdeztem.

–Amikor 2008-ban megvettem a FÉG cég egy részét, leszálló ágban volt, mert a tulajdonosok számára– és ez jellemző volt erre az országra –működtetés nem volt lényeges. – kezdte a beszélgetést Vara úr.

Ön 2008-ról beszél. Holott, 16 éve működnek a nehéziparban.

–Igaza van, a legjobb, ha elölről kezdjük. Szegény családból származom, vidékről jöttem föl a fővárosba, eredeti szakmám géplakatos, majd üzemvezető lettem. 1991-ben alapítottam a kft-ét, és a FÉG-nek lettem a beszállítója. Vízmelegítőket, kazánokat, fűtőkészülékeket szállítottam be.

A közelmúltban Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Magyar Főnix Mozgalom alelnöke szokásos évi előadását tartotta Svédországban. Nem sokkal érkezése előtt a Dagens Nyheter című napilapban egy Rosenberg Ervin nevű, Magyarországon született illető az Új Színház nemrég kinevezett vezetőit és támogatóikat antiszemita körnek nevezte, s a kinevezőket a szélsőjobboldal szekértolóinak. A jogásznő nem hagyta szó nélkül Rosenberg rágalmait.

Elkészült a több mint félmilliárd forintos iskolafejlesztés Gyulán; az Implom József Általános Iskola felújításához az önkormányzat csaknem 475 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert, amelyet 74 milliós önerővel egészített ki.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem éri meg befektetni az oktatásba. A gyulai önkormányzat s annak vezetése másként vélekedik? – kérdezem dr. Görgényi Ernő polgármester urat.

– Köszönöm kérdését, hiszen a lényeg éppen az, hogy az oktatásba kell beruházni. Nem is tudom, milyen szemlélet mentén gondolkodnak azok, akik szerint mindez nem éri meg. Holott ez a legjobb befektetés; az oktatással a jövőbe fektetünk be. Azok az országok, melyek az elmúlt 100 évben gazdaságilag feltörtek, így Japán vagy Finnország, pontosan az oktatásba befektetett pénznek köszönhetik sikerüket. Magyarország természeti erőforrásai igen csekélyek, s ezt a versenyhátrányt tudással, szellemi tőkével lennénk képesek egyensúlyozni. Az EU támogatása tehát nagyon jó helyre került: egy gyulai, nagy hagyománnyal rendelkező iskola felújítására és bővítésére.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés kezdeményezésére indult el egy évvel ezelőtt a Királyok, fejedelmek útja elnevezésű program, melynek záró rendezvényére október végén Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Balmazújvároson került sor. A kezdeményezés célja a határ által elválasztott, de történelmileg és kulturálisan összetartozó területek lakói között élő kapcsolatok létrehozása az értékek mentén, Hajdú-Bihar megye és a Partium építészeti örökségeinek, történelmének, népművészetének megismertetése. Szerkesztőségünk vendége Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, Hajdúnánás polgármestere.

Tisztelt PolgármesterÚr! Milyen feladatokat vállalt magára a város a fenti program megvalósításához?

– Az előző ciklusban, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökeként nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a határon túli magyar kapcsolatok ápolásával foglalkozzak. Elkötelezettje vagyok ennek az ügynek, így természetesen polgármesterként is tovább folytatom ezt a munkát, melynek célja a nemzeti összetartozás erősítése. A Királyok, fejedelmek útja elnevezésű program is ennek egy része, mely Hajdú-Bihar és Bihar megye lakói között hivatott kapcsolatot teremteni. De ezen a projekten kívül, úgy gondolom, érdemes megemlíteni mindazokat a kezdeményezéseket, melyek a határon túli kapcsolatok ápolását, élővé tételét segítik. Idén nyáron már másodjára táborozott városunkban közel 30 gyerek, akik Gyulafehérvár, illetve Beszterce környéki szórványmagyar településekről érkeztek. Több közös projektünk van a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, valamint elkezdődtek az egyeztetések azzal kapcsolatban is, hogyan tudnák pedagógusaink segíteni a szórványban élő gyermekek magyar nyelvű oktatását.