Egyhetes látogatást tett és tárgyalásokat folytatott Kínában a hévízi városvezetés. Papp Gáborral (Fidesz–KDNP), a fürdőváros polgármesterével a tárgyalások eredményeiről beszélgettünk.

Kinek a meghívására utaztak Kínába?

– A meghívás és a látogatás előzménye, hogy idén több mint 20 kínai delegációt fogadtunk a városházán. Ők az ország és az élet különböző területeiről érkeztek hozzánk; tartományi vezetők, városvezetők, állami osztályok, cégek vezetői látogattak Hévízre. Általában 1-2 napot töltöttek Magyarországon, Budapesten és Hévízen, s közben megismerkedtek a várossal, annak felépítésével, infrastruktúrájával, s közben felmérték a beruházási és turisztikai lehetőségeket. Tehát a hozzánk érkező delegációkat utaztatók hívtak meg bennünket és javasolták a látogatást. A delegáció Hévíz és egyik jövőbeli partnertelepülésünk, a csehországi Marienbad küldöttségéből állt.

November 12-én hagyományosan a Prágai Magyar Kulturális Intézetben immár ötödik alkalommal szerveztek konferenciát a csehországi magyar orvosok. Dr. Dedinova Vasko Máriával, a Csehországi Magyar Orvosok Társulatának elnök asszonyával az eredményekről és a mostani konferenciáról beszélgetünk.

2007-ben milyen indíttatásra hozták létre ezt a magyar polgári szervezetet?

– Dr. Kocsis László, az Együttélés politikai mozgalom elnöke vetette föl az ötletet. Azt mondta, hogy a csehországi lengyelek körében már jól működik egy orvosi társulás. Ők immár 20 évesek. A lengyeleknek könnyebb, mert Sziléziában egy tömbben élnek, míg ez a magyarokra nem jellemző. Végül is úgy döntöttem, hogy megszervezem ezt az egyesületet. Egy éven át tartott a szervezőmunka; telefonszámokat, elektronikus és postai címeket gyűjtöttünk össze. Így megszerveztünk 2006-ban egy kisebb összejövetelt, hogy megkérdezzük a jelenlévőket, támogatják-e egy bejegyzett társulás létét. Össze is jöttünk körülbelül harmincan, és én bíztam abban, hogy ez a szám csak növekszik. Sajnos a gyakorlatban nem lettünk többen. Beadtuk a kérelmet a Belügyminisztériumhoz egy szakmai társulat létrejöttéhez, s így hivatalosan is megalakultunk. Céljaink közül a legfontosabb egymás megismerése volt. Tehát szervezetünk célja összefogni a Csehországban élő és dolgozó magyar orvosokat, fórumot teremteni az emberi és szakmai kapcsolatoknak, elősegíteni a magyar orvosi szaknyelv jobb elsajátítását, s általában hozzájárulni a nemzeti önazonosság ápolásához és megőrzéséhez. Azt is meg kell jegyezni, hogy vannak magyar paciensek is, akik nem beszélik a cseh nyelvet, mert külföldi cégeknél dolgoznak. Panaszaikat nem tudják úgy előadni angolul, mint magyarul. Régebben nem tudtunk egymásról, de most már egymáshoz küldjük a magyar pacienseket. Egyikünk sem magyar nyelven végezte az orvosi egyetemet, így aztán magyar orvosi szakszókészletünk passzív – tehát megértjük a szaknyelvet. Ezért is kértünk magyarországi előadókat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa filmes pályázati felhívásokat bocsátott ki a nem egész estés televíziós műfajok támogatására. A dokumentum-, ismeretterjesztő és animációs filmek alkotói még az idén összesen 340 millió forintos támogatási keretre pályázhatnak. A Médiatanács megválasztotta a három, pályázatokat elbíráló bizottság munkatársait. Az elnöki tisztet mindhárom testületnél Vitézy László producer, forgatókönyvíró, filmrendező tölti be.

Beszéljünk először is a rút anyagiakról! Bár ez a jelző nem biztos, hogy helyénvaló.

– Nem is az! Esetünkben az anyagiak jelzője nem lehet a rút, hiszen másfél éve nem írtak ki ilyen jellegű pályázatot. A keretösszeg nagysága is tükrözi a kormányzat hozzáállását a magyar filmhez: jövőre már 700 millió forint áll majd rendelkezésre a nem egész estés dokumentum-, természet-, tudományos és animációs filmekre.

1953. november 25-én játszották az „Évszázad Mérkőzését” a londoni Wembley-stadionban. Ekkor aratta világraszóló, 6–3-as győzelmét Anglia ellen a magyar labdarúgó-válogatott. Aligha véletlen, hogy ennek emlékére 1993 óta éppen ezen a napon ünnepeljük a Magyar Labdarúgás Napját. Idén két jelentős esemény is történt az ünnep kap-csán. Előbb Puskás Ferenc teljes hagyatékának hazatérését jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, majd bemutatták a nemzeti vasúttársaság által készíttetett, az Aranycsapat tagjainak arcképével díszített új MÁV-mozdonyt. Mindezekről Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat egykori jobbhátvédjét kérdeztük.

November 8-án maga a miniszterelnök jelentette be a nagy hírt, miszerint végérvényesen Magyarországra kerül Puskás Ferenc teljes hagyatéka. A „Száguldó Őrnagy” egykori csapattársaként miként értékeli ezt?

– Ez a lehető legjobb dolog, ami a hagyatékkal történhetett! Puskás Öcsi a világ talán legismertebb magyarja. Szerintem mindenkinek van olyan története, hogy külföldön járva, magyarságuk kapcsán azt hallották elsőként, hogy „Puszkász”. Puskás Ferenc Magyarországon született, itt vált világhírű labdarúgóvá és bár közben bejárta a világot, élete utolsó éveire ismét hazatért, itthon is temették el. Akárhonnan közelítjük tehát meg, arra az eredményre juthatunk, hogy ezeknek a tárgyaknak, ereklyéknek itthon van a helyük! Nagyon boldog vagyok, hogy Öcsi gyermekei is belátták ezt, és hazakerülhettek a felbecsülhetetlen értéket képviselő Puskás-emlékek. Úgy vélem, hogy az általa összegyűjtött emlékek muzeális és sportértéke egyaránt hatalmas.

Móron a történelem, a kultúra, a német nemzetiségi hagyományok, a művészet, a kiváló minőségű bor, a jellegzetes gasztronómia mind jelen van. A 2013-tól felálló járási struktúrában Mór városa, helyzetéből adódóan központként működhet. A móri kistérségben jelenleg is kézenfekvő a település gazdasági és közigazgatási szerepe. Vendégünk Fenyves Péter, Mór polgármestere.

Tisztelt Polgármester Úr! Miért döntöttek úgy, hogy idén Wekerle-emlékévet tartanak?

– Wekerle Sándor városunk szülötte, háromszoros magyar miniszterelnök, kétszeres pénzügyminiszter és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek pozitívak a gazdasági szempontból tett lépései. Wekerle Sándor idejében is gazdasági és pénzügyi problémákkal küzdött az ország, és ő hathatós intézkedéseket hozott, ezért Mór városának képviselőtestülete fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen híres szülöttéről. Azt gondolom, hogy igen aktuális ma – amikor Kárpát-medencei Wekerle-terv készül – arról beszélni, hogy Wekerle miként stabilizálta a gazdaságot a dualizmus szorításában. A Wekerle-év programsorozatának csúcspontja volt, díszünnepség keretén belül, a volt miniszterelnök szobrának felavatása. Ehhez nekem évekkel ezelőtt meg kellett egyeznem az orosz és az ukrán szervekkel, mert a helyszínt, a történelmi teret –, ahol az elmúlt rendszerben a pártház épülete, most az egyházi iskola áll – a szovjet emlékmű foglalta el. Helyi diplomáciánk sikere, hogy a temetőben a már meglévő orosz katonai sírok mellé helyezhettük el az elhunyt orosz és ukrán katonákat. A mai politikai helyzetben igen fontos Mórra irányítani a gazdasági élet figyelmét. A Wekerle Sándor Emlékév 2011 fővédnöke Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. Az emlékév rendezvényein miniszterelnök-helyettesek, miniszterek és államtitkárok is részt vettek. Nálunk rendezték meg a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot, ahol bejelentették a már említetett Wekerle-tervet. Ezzel el lehet mondani, hogy a kormány tagjai közül többen megismerhették Mór városát. Egy átlagos polgárnak viszont, ha meghallja Mór nevét, mi jut eszébe? Szerencsére már egyre ritkábban a szörnyű móri tragédia, amelynek híre bejárta a világsajtót. Igazán azonban annak örülünk, ha valakinek Mórról a bor jut eszébe, hiszen Mór az Ezerjó hazája.

Készenléti rendőröknek kellett kikísérniük az esztergomi képviselő testület tagjait november 25-én, pénteken az ülésteremből, mert Tétényi Éva hívei, aktivistái a fizikai bántalmazástól sem riadtak volna vissza – olvasható az esztergomi Hídlapban. Az eseményekről Steindl Balázst, a helyi Fidesz–KDNP frakció vezetőjét kérdezem.

Ki engedte be a tüntetőket az önkormányzat épületébe?

– Mindez azzal kezdődött, hogy Tétényi Éva pár napja azt hazudta, hogy csak 8 millió forint van a város számláján, majd amikor a Fidesz frakció bebizonyította, hogy 580 millió forint van a város számláján a képviselő testület utasította, hogy utalja el a közétkeztetésre és a közvilágításra megszavazott 10-10 millió forintot, de a polgármester nem utalta. Ezért megszűnt az intézményeken belül a gyerekétkeztetés, ahogy a közvilágítás is. Mindezeket azért tette, hogy fokozza a feszültséget a városban, ezáltal uszítva a város polgárait a frakció ellen. A pénteki testületi ülésre igyekezvén hallottuk, hogy nagyon sokan ordibálnak a helyszínen és a folyósón; naranccsal vártak minket. Nagy üvöltözés kíséretében vonultunk be a terembe, és tudomásom szerint egyik képviselőtársamat még meg is dobták egy zsemlével. Ülés közben is egyfolytában ordibáltak minősíthetetlen, nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használva, a képviselőket és gyermekeinket is fenyegetve.

Az önkormányzati cégeknél történt vezetőváltások eredményesnek bizonyultak; „a szocialista városvezetés félretájékoztatásával ellentétben” az igazgatók a korábbiakhoz képest tízmilliókkal csökkentett önkormányzati támogatás mellett is jól végzik munkájukat – olvasható a szegedi Fidesz közleményében.

Botka László gyurcsányista polgármester azt állította: 337 millió forinttal nőtt a működési hiány, mert a Fidesz– KDNP frakció javaslatára pluszforrásokhoz jutott a Szegedi Közlekedési Társaság, az Ifjúsági Ház és a Városi TV. Más számrendszerben számol tán a polgármester úr? – kérdeztem dr. Gyimesi Lászlót, a Fidesz szegedi elnökét, a párt közgyűlési képviselőjét, városfejlesztési tanácsnokot.

– Polgármester úr nem a gazdasági társaságok működésével, hanem a költségvetéssel kapcsolatban állapította meg a 337 millió forintos plusz hiányt valamilyen fiktív számítással. Botka úr legújabb szokása, hogy a közgyűlések végén előadja, mekkora kárt okoz a Fidesz a városnak, de mindez a valósággal nincs köszönőviszonyban.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a MÁÉRT kétnapos plenáris ülése, amelyet minden résztvevő – köztük Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja – aláírt. Arról, hogy most, amikor egy magyar származású embert megfosztottak állampolgárságától, a szlovákiai magyarság helyzete a 10. MÁÉRT-ülésen mekkora figyelmet kapott, Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja elnökével beszélgettünk.

Tisztelt Elnök Úr! Milyen fontos momentumot emelne ki a határozatok közül? Tudtommal esett szó a támogatáspolitikáról is.

– Nagyon lényegesnek és kiemelendőnek tartom, hogy megtárgyaltuk és elfogadtuk a nemzetpolitikai stratégia kereteit, amely egy nagyon átfogó és részletes anyag. Véleményem szerint az elmúlt 20 évben ilyen jellegű munka a határon túli magyar politika tematikájában nem is készült Magyarországon. Az is a dokumentum pozitívuma, mert bár a határon túli területeken, Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken eltérők az életkörülmények és a bérfeltételek, mégis sikerült nagyon jól keretbe foglalniuk a szerzőknek a problémákat és az ezekre adott válaszlehetőségeket is. Tehát egy előremutató dokumentumról van szó. Olyan dokumentumról, ami igazolja, hogy a kormányzat nem rögtönöz, hanem átgondolt stratégia alapján tevékenykedik. A támogatásról oly módon esett szó, hogy az intézményeknek odaítélt pénzeket milyen kritériumok alapján ossza el a magyar kormány.

A november 13-ai időközi egyéni országgyűlési képviselőválasztás első fordulóját Budapest II. kerületében dr. Láng Zsolt polgármester (Fidesz–KDNP) a szavazatok 52,61%-ával toronymagasan megnyerte. A részvételi arány azonban nem érte el a szükséges 50%-ot, így november 27-én második fordulót tartanak.

Tisztelt Polgármester Úr! Gratulálunk az első forduló eredményéhez. Hogyan értékeli a 39%-os részvételt? Sokak szerint ez annak jele, hogy még a budai polgároknak is elegük van a politikából.

– Ha megnézzük az időközi választások részvételi adatait, láthatjuk, hogy a II. kerületi eredmény kiugróan magasnak tekinthető. Csak néhány példa: Püspökladányban idén júniusban a választásra jogosultak 28%-a élt szavazati jogával, de két évvel korábban Pécsett csak 18%, Csornán pedig még 3% sem kereste fel a szavazóhelyiségeket. Természetesen örültem volna, ha már az első forduló érvényes, de belátom: az időközi választásokon nehezebb mozgósítani. Mindezzel együtt büszke vagyok arra, hogy olyan kerületben élek, és olyan kerületért dolgozom, ahol a közélet kérdései az átlagosnál jóval nagyobb mértékben érdeklik az embereket.