2011. szeptember 22-e és 25-e között, a Győri Bazilika Héderváry-kápolnájában található hermában őrzött, és Szent László királyunknak tulajdonított koponyát az ereklyetartóból kiemelték, és azon természettudományos vizsgálatokat, méréseket végeztek.

A munka egyik koordinátora dr. Pálfi György antropológus, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense volt.

Ki kérte fel a tudós szakmai csoportot erre a feladatra?

– A csoport tagjai dr. Pápai Lajos győri megyéspüspöktől és az egyházmegyétől kapták felkérésüket. Természetesen a felkérést előzetes tárgyalások előzték meg – a kutatási terveket szakmai érvekkel kellett alátámasztanunk. Bizonyos vizsgálatokat maga az egyházmegye kezdeményezett, például felvetették: szeretnék, ha elkészülne Szent László hiteles arcrekonstrukciója a koponyaereklye alapján. Izgalmas vállalkozás volt mindenki számára, hiszen pontosan nem tudhattuk, milyen állapotú és jellegű koponya van az ereklyetartóban, az megegyezik-e az „elvárásokkal”. A kutatócsoport összeállítása, és annak multidiszciplináris jellege nem előzmény nélküli: 2007-ben Széchényi Pál érsek múmiáján közel azonos összeállításban már antropológiai, orvosi és műszaki kutatásokat végeztek.

A kassai Thália Színház Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek c. regényének színpadi változatát adták elő Beke Sándor rendezésében november 18-án a József Attila Színházban. A felvidéki társulat vendégjátéka iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem a stúdiószínpadon, hanem a nagyszínpadon, zsúfolt ház előtt és nagy sikerrel adták elő. Az előadás után Beke Sándor rendezővel, a kassai Thália Színház alapítójával beszélgettünk a darabról és a magyar színházi kultúráról.

Ennek az előadásnak tavaly májusban Kassán volt  a bemutatója. Mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy Márai-darabot mutassanak be Márai városában?

– Most nem a bátorság, hanem a szükségszerűség dominált. Bátorságra 1991-ben volt szükség, amikor a komáromi szabadtéri játékokon megrendeztem a Kassai polgárokat. Abban az időben ez azért váltott ki hosszas vitát, mert Márait ugyanúgy támadta a sajtó, mint Esterházy Jánost. Mindkettőt fasisztának mondták. Nem akarták elismerni azt, hogy Márai Sándor otthon van a Felvidéken, Kassán.

Egy szalmasárga hajú színész, kidagadt erekkel a nyakán üvölt, és náci veszélyről beszél

Teljes támadásba lendült a balliberális oldal, aminek képviselőit hisztériás rohamok gyötrik az Új Színházban történő vezetőváltás és a budapesti Kossuth tér átrendezése miatt.

Hogyan fogadtad Dörner György kinevezését? – kérdeztem Kligl Sándor szobrászművészt.

– Tetszett nekem a kinevezése, attól függetlenül, hogy mint Szegeden élő szobrász sajnos nem hiszem, hogy gyakori nézője leszek az Új Színháznak. Kiváló színésznek tartom Dörnert. A tiltakozás az, ami igencsak érdekes, mert diktátumot emlegetnek a tüntetők. Holott a főpolgármester úr törvényesen és pályázat útján nevezte ki az új vezetést, ami a mostani tiltakozóknak nem tetszik. És most mit hallok? Egy közgazdász, amolyan megmondó ember, aki egyben jó sajtkészítő is, kiáll, s közli, az EU ültet majd a nyakunkra miniszterelnököt egy éven belül. Úgy tudom, hogy nálunk parlamenti demokrácia van. Ez talán nem diktátum? Ez ellen miért nem tiltakoznak és gyűjtik az aláírásokat? Annak idején Moszkva mondta meg, hogy mikor és kit cseréljünk le. A jobboldalt ért támadások nem ma, nem tegnap kezdődtek el, hanem igen régen, és folyamatosan tart. 1945– 1990-ig totális baloldali uralom volt, majd újfent kaptak 12 évet a balliberálisok, és szemmel láthatóan idegrohamot kapnak, mikor a jobboldal szerephez jut. Az egész folyamatot betetőzte a már említett Róna Péter-ügy. Azt mondják, jönnek a szakértők. Nem ártana ezért, ha valamit tennének a politikusok a presztízsük érdekében, védelmében. Teljesen abszurd dolgokat tapasztalhatunk. A sajtószabadságért tüntetnek a baloldaliak. Nézzük csak, meg mi minden jelenhet meg az interneten, a blogokban. Mi van itt megtiltva? Ma gond nélkül mondhatja egy képviselő, hogy gazember a kormány. 2010-ben hatalmas vereséget szenvedett a balliberális oldal, kiütötték őket a ringben, de ők úgy tesznek, mintha nyertek volna. Döbbenetes a tünet. Emlékeznek az Új Színháznál lévő demonstrációra? Egy szalmasárga hajú színész, kidagadt erekkel a nyakán üvölt, és náci veszélyről beszél. Dörner lenne náci? Rendszeres szereplője volt a Hír Tv-nek, ők vajon mit szólnak ehhez?

Zalakaros méltán híres a gyógyvizéről, fürdőjéről, de büszkék a helyiek a környék dúsan termő szőlőhegyekre, az ott készülő kiváló boraikra is. Novák Ferenccel, Zalakaros polgármesterével a helyi fejlesztésekről és az idegenforgalomról beszélgettünk.

Tisztelt polgármester úr! Egy európai hírnévig eljutó üdülőhely született Zala megyében, Zalakaros. Ez a város elnyerte nemrég a legjobb zalai nyaralóhely rangot is. Kialakult egy egészséges verseny pl. Hévízzel, vagy Kehidakustánnyal?

–Minden település más helyzetből indult és máshol tart. Hévíz több mint 200, Zalakaros 45, Kehidakustány pedig 10 évvel ezelőtt lépett a fejlődés ezen útjára. Természetesen versenyről is beszélhetünk, de bármilyen szokatlan is, én inkább az együttműködést hangsúlyozom. Hévízzel a németországi Bäderstrasse projektben, a sármelléki repülőtér vonatkozásában és a kerékpárutas közös kistérségi beruházásban működünk együtt, de jó kapcsolatot ápolunk Horváth Tihamér úrral, Kehidakustány megteremtőjével is.

A város lakosságának hány százaléka él az idegenforgalomból?

A Magyar Koalíció Pártja október 23-ai komáromi ünnepségén a párt európai parlamenti képviselői bejelentették, hogy a Pro Probitate –A Helytállásért díjjal 2011-ben Dolník Erzsébet lévai pedagógust tüntetik ki, a felvidéki magyar közösség érdekében végzett több évtizedes példaértékű közéleti tevékenységéért.

Ezt a díjat a felvidéki magyar képviselők alapítottak a mártírhalált halt Esterházy János politikus tiszteletére. Van annak valamilyen külön üzenete, hogy most egy pedagógus kapta meg az ön személyében? –kérdezem Dolník Erzsébettől.

–Minden egyes díjátadásnak van valamilyen külön üzenete. Esetemben egy életpálya értékeléséről beszélhetünk. Nem is annyira a pedagógusi munkámért, mint közéleti, politikai tevékenységemért kaptam ezt a díjat.

A Jókai Egyesület ez év áprilisában gyűjtést indított egy mellszobor elkészítésére, hogy Egressy Béni neve ne menjen feledésbe és a jövő nemzedék is emlékezzen rá, hisz maradandót alkotott. November 5-én pedig jótékonysági estet szerveztek a Duna Menti Múzeum dísztermében. Dr. Keszegh Margitot, Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnök asszonyát arra kérjük, hogy mutassa be az egyesületet és szóljon a zeneszerző, szövegíró komáromi kötődéséről.

Kedves elnök asszony! Igaz, hogy századik születésnapját ünnepli az idén egyesületük?

–Igaz, hiszen 1911-ben alakult egyesületünk Felvidék legrégebbi kulturális fórumaként. Ha visszalapozzuk az akkori híradásokat, kiviláglik, ez az esemény nagyon fontosnak számított nem csak helyi, de országos viszonylatban is. 1945 után a Benes-dekrétumok következtében hosszú évtizedekre némaságba kellett burkolóznia az egyesületnek, aminek a vagyonát teljes mértékben államosították. Csak 2000-ben tudtunk újjáalakulni dr. Szénássy Zoltán ny. helytörténész-tanár kezdeményezésére.

Az Új Színház körüli történések, a hisztériakeltés is világosan megmutatja a hazai művészeti élet megosztottságát. Akik eddig mindent uraltak, most elveszíthetnek egy hídfőállást.

A kortárs zenés színházi, operai életben is megfigyelhetők a csoportosulások? – kérdezem Balassa Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőtől.

– Ott nincsenek csoportosulások. A leírt kotta nyomán a zene szeretete a hangzó anyagot rendben tartja. Az Operaházban azonban esetenként rendezői túlsúly érvényesül. Ez megrontója számos előadásnak. Ilyenkor a rendező önkényesen megváltoztatja a darabok eredeti helyszínét, mondanivalóját. Kiveszi a hősi, naiv, pozitív elemeket, és csupán alapanyagnak használja az adott művet, hogy saját elgondolását érvényre juttathassa. Ez a barbár munka tönkreteszi a remekműveket. Ilyenkor az oda nem illő színpadkép ugyanúgy fokozza az elidegenítő hatást, zavaró érzést kelt az emberekben és rombolóan hat. Csodálom, hogy a nagyszerű énekesgárda és a zenekar eltűri tehetségük ilyetén történő kisajátítását.

Ifj. Sántha Ferenc: Arra kért Hiller, hogy a zenekar nevéből hagyjuk el a magyar-t és a nemzeti-t

Bevallom, hogy elég keveset hallottam eddig a Magyar Nemzeti Cigányzenekarról. Kérlek, beszélgetésünk elején mutasd be ezt az együttest. Miért alakultatok meg? Rivalizálni szeretettek volna a „100 Tagúval”?

–Nem ez volt a célunk. A zenekart a jobboldali beállítottságú Ábrahám Dezső alapította 1988-ban, neki szent ügye volt, hogy a magyar nemzetnek legyen egy cigányzenekara. A bemutatkozó koncertet az Atrium Hyatt Szállóban tartottuk. Jómagam alapítója voltam a 100 Tagú Cigányzenekarnak, de nem volt kielégítő a kollégák hozzáállása, ezért többedmagammal kiváltunk, és akkor keresett meg minket Ábrahám Dezső az ötletével. Természetesen nem mindenkinek tetszett ez az elgondolás. Én örömmel mondtam igent a megkeresésre, hiszen előtte Ábrahám Dezsővel, és feleségével, Jákó Verával is sokszor felléptem. Minden vasárnap a MOM Művelődési Házban adtunk koncertet. A zenekar megalapítása után pedig elkezdtünk járni az országot és a világot. Tudod, hogy kik voltak nótaestjeink védnökei? Grosics Gyula, Buzánszky Jenő és Papp Laci.

Mintegy hatvanmilliárd forintos állami ráfordítással 2015-ig három új labdarúgó-stadion létesül Magyarországon. Megújul a Ferencváros arénája, csapatához méltó stadiont kap végre Debrecen városa, továbbá –  ahogy azt a kormányszóvivő hivatalosan is bejelentette – újjáépül a Puskás Ferenc Stadion. A részletekről a Parlament sportbizottságának elnökét, Bánki Eriket kérdeztük.

Demagóg módon támadják a döntést, mondván, mi szükség van a stadionokra...

– Mindkettő mellett megdönthetetlen érvek szólnak. A Debrecen az elmúlt években az első számú klubcsapata volt az országnak. Több magyar bajnoki címe mellett véghezvitte azt a bravúrt, hogy bejutott előbb a Bajnokok Ligája, majd az Európa Liga főtáblájára is. Vagyis elmondható, hogy a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt kimagaslót produkált a debreceni labdarúgás. Ezzel szemben mind a BL-, mind pedig az EL-fellépéseik alkalmával kénytelenek voltak Budapesten játszani a hazai meccseiket, mert saját, jelenlegi pályájuk nem  alkalmas nemzetközi mérkőzések rendezésére. Úgy érezzük, hogy a Loki letett annyit a magyar futball asztalára, hogy legyen végre egy saját, nemzetközi szintű stadionja.