Nyergesújfalu 7788 állandó lakosú város a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megyében, a Bécs-budai főközlekedési út mellett, a Gerecse hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Mihelik Magdolna 2010 októberétől Nyergesújfalu polgármester asszonya. A városvezetővel a családbarát város-koncepcióról beszélgettem.

– Tisztelt Polgármester Asszony! Amikor átvette a város vezetését, három olyan nagy beruházásra volt szerződésük, melyeknek ez évre jelentkeznek a kiadásai. Ez mekkora terhet jelentett?

– Nem éppen szerződésekről van szó; a Kernstok Károly Általános Iskola felújítása volt folyamatban, ami felszereléssel együtt majdnem 800 millió forintos projekt, és ennek csak a tizedrésze volt támogatás. Ezen kívül több nyertes pályázatunk volt, melyekre a választások napjáig még nem volt kivitelező, tehát mi folytattuk le a közbeszerzési eljárásokat. Megtehettük volna, hogy elállunk a pályázatoktól, vita alakult ki a képviselő-testületben, de mégsem mondtunk le a korábbi tervekről azok fontossága miatt.

A Vízfakasztó fia, a tizennyolcszoros magyar bajnok

A siker titka a stratégia

Vendégségben Balogh Leventénél, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos- ügyvezetőjénél

Magyar élelmiszer töltse meg a magyar családok éléskamráját. Szép divat lehetne ez: éléskamra a nemzet számára, magyaroknak magyaroktól. Amikor jó néhány éve Csurka István remekműve megjelent, amelyben a valódi magyar középosztály helyzetbehozásának, anyagi függetlenségének, a közügyekbe beleszólásának szükségességét írta meg, ábrándozva latolgattuk, milyen jó lenne, ha a rendszerváltás a magyar cégek reneszánsza lehetne. Nem lett. Helyette ez volt az a néhány gondolat, amelyet következetesen, kitartóan üldöztek, hogy mostanra már az önérdekét felismerő, a saját sorsát kezében tartó, anyagilag független magyar cég ritka, mint a fehér holló. De mégis van. Mégis maradt. Az utolsó nyolc bénító év után a 2010-es választás az újrazsendülés szemünk előtt pihegő példája. Ha valamikor – nekünk, magyar megmaradásért munkálkodóknak –, most van kiküzdenivalónk. Mindnyájunkra ebben a munkában szép rész vár. Csak a magyar szellem, csak a magyar érdek lebegjen a szemek előtt. Csak legyen hű hozzá, csak csinálja meg, ahogy Balogh Levente megcsinálta a Szentkirályit. Az ízig-vérig magyar céget, amely a legnagyobb multikat is megelőzve piacvezetővé vált itthon, akkor, amikor már minden idegen kézbe került.

A Szentkirályi ásványvíz hazánk nagyköveteként terjeszti Magyarország jó hírnevét szerte a világon. Kimagasló minősége méltán tette kedvelt szomjoltó itallá Európában és a tengerentúlon is. A Szentkirályi ásványvíz immár világhírű: feltűnt Grammy- díj-átadón és Oscar-gálán, a szomszédos országokon kívül hódít Amerikában és Dubaiban is.

A Magyar Állami Operaház visszatért régi hagyományához: nemzeti operánkkal, Erkel Ferenc Bánk bánjával szeptember 4-én nyitotta meg új évadját. Szeptember 13-án, 16-án , 21-én és 24-én egy világjáró operadíva, Budai Lívia énekli Gertrudisz szerepét.

– Művésznő mióta nem énekelt Magyarországon?

– 2008-ban énekeltem az Andrea Chenier-ben Maddelont, ami egy szép, egyáriás szerep. Azóta gyakran járok Kanadából Magyarországra, sőt a fővárosban vettem egy lakást is, így duplán budai vagyok.

– Gertrúdot énekelte már?

– Még a ’70-es években vidéken és koncertszerű előadásban énekeltem két alkalommal ezt a szerepet. Aztán 1977-ben elhagytam Magyarországot, mert úgy éreztem, itthon teljesen mellőzve vagyok. Külföldön pedig nem játsszák a Bánk bánt, így esélyem sem volt elénekelnem. De Erkelnek köszönhetem a karrierem, ami azóta ívelt fel, miután itthon megnyertem a nevét viselő énekversenyt. Akkor lefényképeztek az Operaház Erkel-szobra előtt. Most, mikor Gertrudiszt elénekelhetem, úgy döntöttem, három évtized után újra odaállok, tisztelettel adózva, a mester szobra elé.

Putnok a történelmi Gömör vármegye déli kapujában helyezkedik el. „A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat egy olyan jellegzetes gömöri kisváros képét vetíti elénk, amely az utóbbi évek átalakulásai nyomán egyre jobban tükrözi a régi polgári értékeket” – olvasható a város honlapján a polgármesteri köszöntőben. Szerkesztőségünk vendége Tamás Barnabás országgyűlési képviselő, Putnok polgármestere.

– Tisztelt képviselő úr, polgármester úr! Melyek ezek a hajdani polgári értékek, és milyen átalakuláson ment keresztül a város?

– „Gömör Magyarország kicsinyben”, mondták sokáig az egykori nagy kiterjedésű megyéről. Az évszázadok alatt kialakult egymásra épülő gazdálkodási formák, kereskedelmi kapcsolatok szervességét azonban a trianoni határok elvágták, s az egykori megyéből mindössze a déli rész, azaz mintegy kéttucatnyi település maradt országunkban. A megcsonkított Gömör határon inneni központja, Gömör déli kapuja, Putnok városa lett. A település hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község, 1989. március 1-től pedig újra város. Putnok fejlődésének fénykora – gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból – a XIX. századra tehető. A közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a gróf Serényi család volt. A szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. 1945 után ez a polgári kisváros, Gömör kapuja, Kazincbarcika és Ózd, a hajdani szocialista fellegvárak  szorításába került. Ezért a múlt rendszerben elvették tőle a járási központi rangot (a járási hivatalt), a bíróságot,  a rendőrkapitányságot, a mentőállomást, mezőgazdasági főiskoláját. Tehát mindazokat a rangos intézményeket, melyek a polgári értékeket tükrözték. Putnoknak azonban jelentős történelmi múltja van, több mint 700 éves város, erős helyi gyökerekkel rendelkezik a város lakóinak jelentős része, s  mi utódok pedig azokat a polgári értékeket próbáltuk visszahozni, amit felmenőinktől láttunk, illetve kaptunk örökül. A rendszerváltás óta konzervatív a város vezetése, ahogy a képviselőtestület többsége is, és ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy elkezdjük visszavarázsolni Gömörbe azokat az értékeket, melyek a polgári értékrendbe tartoznak. Az 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a szociális gondozási központ kialakítása és bővítése, az egészségügyi ellátás színvonalának bővítése szakellátások működtetésével, a parkosítás, közterületek rendbentartása, mind javítják a város külső képét és a lakosság komfortérzését. Illetve tovább folytatódik a közművesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik, pezseg a kulturális és közélet. Visszatért a mentőállomás, rendőrőrs, a régi patinás épületeket felújítottuk, a közterületek rendbetételével pedig egy sokkal lakhatóbb, szebb várost szeretnénk létrehozni.

Tizenegy település pályázott az európai minta alapján hazánkban először meghirdetett KlímaSztár (ClimateStar) díjra, melyből a zsűri három település: Mórahalom, Újszilvás és Veszprém munkáját díjazta, emellett a pályázatot meghirdető Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség az összes pályázó indulását támogatja a jövő évi európai megmérettetésen.

– Milyen intézkedéseket tudott, vagy kíván tenni az önkormányzat az éghajlat védelme érdekében? – kérdeztem Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőtől, Mórahalom polgármesterétől.

– A szén-dioxid kibocsátás mérséklése érdekében az önkormányzat az összes közösségi intézményben bevezette a termálfűtést, tehát megújuló energialapú fűtésre álltunk át. Ezáltal nagyon komoly gázfelhasználást spóroltunk meg. Ezen kívül egy mintaprojektet fogalmaztunk meg az egyéb energiahordozók energiatakarékos átalakítására, a fosszilis energiahordozók csökkentésére, a termálkútjainkra. Ebben a tervben szerepel intézményeink energiatakarékos felújítása a nyílászárók cseréjével, fűtési rendszerünk korszerűsítésével.

Mindezen túl folyamatosan, kampányszerűen igyekszünk autómentes programokat végrehajtani. Több mint tíz kilométer kerékpárutakat építettünk csak Mórahalom városában, s a térségben ennek a kétszeresét. A köznevelésben pedig igyekszünk megalapozni a környezettudatos magatartást; így a természet-és környezetvédelem vonatkozásában kiemelt óraszámban oktatunk.

Szeptember elsejei ülésén a berettyóújfalui képviselő testület az oktatási intézményeket érintő döntéseket hozott. Így a korábbi intézkedési tervnek megfelelően a 2011/2012-es tanév már az új szervezeti keretek között létrejött intézményekben kezdődött el.

– Milyen döntésekről van szó és az új szervezeti keretek mennyiben befolyásolják a helyi oktatást? – kérdeztem Muraközi Istvántól, Berettyóújfalu polgármesterétől.

–Ezzel a bejelentéssel meg akartuk nyugtatni a szülőket, hogy a hónap első napján rendben elkezdődött a tanév; megkapták az arra jogosultak az ingyenes tankönyveket, elindultak az iskolabusz-járatok, és mind a rendőrség, mind a polgár-őrség fokozott járőrszolgálatot végez az iskolák környékén. Mi pedig csak úgy tudjuk az iskolaévet felelősségteljesen elindítani, ha ismerjük még az utolsó napok kiadásait is. Korábban az intézkedési tervben kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket hoztunk az oktatási intézményeket érintően is. A kiadáscsökkentő tételben szerepel a két különálló szakképző intézmény összevonása. Így lett egy anya-és egy tagintézmény. Ezzel megszüntettük a párhuzamos képzéseket és bezártunk néhány gyakorlati képző tanműhelyt. Azzal is csökkentettük a kiadást, hogy az eddig önállóan működő alapfokú művészeti iskola ettől a tanévtől az egyik általános iskola tagintézménye lett. A gyerekek képzése ugyanabban az épületben maradt, de a racionalizációval több millió forintos megtakarítást tudtunk elérni. A bevételnövelő intézkedéshez tartozik, hogy a környező települések általános iskoláival közoktatási megállapodást, ún. mikrotársulást sikerült megvalósítanunk. Így Mezősas esetében körjegyzőséget, óvodai-és általános iskolai megállapodást hoztunk létre: a gyerekek nálunk tanulnak, és iskolabusz szállítja őket városunkba és onnan haza. A megnövekedett gyereklétszám miatt és az iskolabusz után több állami normatívát tudunk igényelni.

Barcs rendezett köztereivel, csodálatos környezetével, jól működő intézményhálózatával, hangulatos szállás- és vendéglátóhelyeivel, pihentető gyógyfürdőjével lett a térség kedvelt települése. Szerkesztőségünk vendége Karvalics Ottó, országgyűlési képviselő, a város polgármestere.

– Barcs előző szocialista vezetése csak svájci frankban 1, 1 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Azt lehet tudni, hogy milyen intézkedések vezettek ehhez az adóssághoz?

– Ez az összeg januárra a forint romlása miatt már 1 milliárd 371 millió forint volt, s azóta ez az összeg csak emelkedett. Maga az adósság egy 700 és egy 400 milliós alapkötvényből áll, s az első részt működésre, a másodikat pedig a fejlesztésekre szükséges önrészre költötték el. Ráadásul a 700 milliós részből a kamatokon kívül semmit sem fizettek, így a mostani vezetést terheli a tőke törlesztése, amit sajnos nem tudunk fizetni, így kénytelenek voltunk átütemezést kérni. Két évre elhalasztottuk a tőketörlesztést, és addig a kötvények után fizetjük a kamatokat.

Fonyód, a több mint 925 éves írásos múltra visszatekintő, két gyönyörű dombra épült településünk méltán híres szépségéről, a Balaton simogató hullámairól, látnivalóiról, rendezvényeiről, piacáról. A településfejlesztésről és a Leader-millióiról Hidvégi Józsefet, Fonyód polgármesterét kérdeztem.

– Tisztelt polgármester úr! Azt olvastam, hogy idén is megkapta a város három strandja a Kék hullám-zászlót. Mit jelent a város számára ez az elismerés?

– A település fő profilja a turizmus, az üdültetés, éppen ezért 2006 óta fokozottan gondot fordítunk strandjaink tisztaságára, ápoltságára. A díj elnyeréséhez különböző feltételeknek – pl. vízminőségi elvárásoknak, az ÁNTSZ előírásainak, a virágosításnak, a gyerekek biztonságos fürdőzésének – kellett megfelelni. Tizenegy strandunk közül három kapta meg ezt az elismerést, ami a déli parton kuriózumnak számít.

Kilenc hónappal a példátlan méretű ipari katasztrófa után júliusra befejeződött az újjáépítés Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen. 2011. július 8-án 11 család kapta meg új otthonának kulcsait és ezzel vette kezdetét a devecseri lakópark átadása, amely több ütemben július végéig tartott. Az újjáépítésről és a további fejlesztésekről Toldi Tamást, Devecser polgármesterét kérdeztem.

– Tisztelt polgármester úr! Összesen hány család és milyen feltételekkel költözhetett be a lakóparkba?

– 87 család nyert új otthont ebben a lakóparkban, és hamarosan – egy más konstrukcióban – újabb lakóházat és egy orvosi rendelőt is építünk a lakóparkhoz. A károsultak választhattak: használt lakást kívánnak-e vásárolni, vagy elfogadják azt a lehetőséget, hogy a kár mértékében új lakást építünk nekik. Az utóbbi verziótól sokan tartottak, nem tudták, milyen minőségűek lesznek ezek a lakások, és mennyi idő alatt épülnek föl. Ezért nem választották többen a lakóparkot, de aki ezt tette, most már nagyon örül a döntésének.