Augusztus 18. és 21. között kerül megrendezésre a Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét. Császár László polgármester úrral az ünnepi rendezvényről, Tapolca Stratégiai Programjáról, a fontosabb beruházásokról beszélgettünk.

– Milyen hagyományai vannak a Tapolcai Ünnepi Napoknak?

– 1998-ban vetődött föl az ötlet, hogy az államalapítás évfordulóján tartsuk meg a Tapolcai Ünnepi Napokat. Ez eleinte csak 1-2 napos rendezvény volt, de az igények megnövekedésével nőtt a rendezvény ideje is. A látogatottságot mutatja: az első években a tó partján tartottuk ezt a rendezvénysorozatot, majd a Kisfaludy utcába, a Köztársaság térre tettük át a helyszínt. Rendezvénysátrat állítottunk föl és már borfalu is várja az érdeklődőket. A műsort pedig úgy állítják össze, hogy mindegyik korosztály kulturális igényét kielégítsék. Egyértelmű, hogy egyeztetnünk kell a környező településekkel, hogy a kulturális rendezvények ne ütközzenek egymással.

Államalapító Szent István király ünnepe alkalmából mutatják be Komáromban a Honfoglalás című rockoperát, Koltay Gergely új szerzeményét. A kitűnő zeneszerzővel az új rockopera mellett együtteséről, a Kormoránról is beszélgettünk. Az etnorock első számú hazai zenekara ugyanis jubilál: idén ünnepli fennállása 35. évfordulóját.

-                      Honfoglalás címmel 1996-ban készült egy nagysikerű film a testvére, Gábor rendezésében, amelynek zenéjét ön szerezte. Az új rockopera címe arra utal, hogy a filmből készült most a rockopera?

-                      Nem, nem erről van szó. Miután a két műfaj dramaturgiája sem egyezik meg egymással, így eleve lehetetlenség volna egy filmet rockoperává alakítani. A cím azonossága viszont mégsem véletlen. Egyrészt bizonyos dallamokat, amelyeket már a filmből ismerhetnek a nézők, adaptáltam a darabba, másrészt a téma természetesen adja magát, hiszen Álmost vagy Árpádot értelemszerűen nem lehet kihagyni egy honfoglalástól szóló történetből. Emiatt lesznek bizonyos átfedések, ám ezeket figyelembe véve is elmondható, hogy gyakorlatilag teljesen új alkotás készült. Ez zeneileg is igaz, hiszen Szűts István szerzőtársammal jó néhány új dalt is írtunk, amelyek ebben a rockoperában csendülnek fel először.

A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely, 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István ifjabb királytól. A 750 éves városi évforduló tiszteletére egész évre kiterjedő ünnepségsorozatot rendez Sátoraljaújhely Önkormányzata. Az önkormányzat a közelmúltban ezüst emlékérem kibocsátásával tisztelgett a jeles ünnepség alkalmából. Szerkesztőségünk vendége Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere, akivel az évforduló kapcsán a jelentősebb beruházásokról, a diákok, fiatalok támogatásáról, a bor-és pálinkaturizmusról beszélgettünk.

– Akár a város, akár az ön személyes honlapját böngészi az érdeklődő, azt mondhatja: ez a település kitett magáért, méltó módon ünnepli a 750 éves városi évfordulót. Kérem, beszéljen arról, hogy mennyi munka és előzetes beruházás volt mindehhez szükséges, hiszen még az újhelyi vár is szemmel láthatóvá vált a földfelszín felett.

– Hozzávetőlegesen 20 millió forintot különítettünk el a költségvetésből az idei rendezvények finanszírozására. Természetesen ezen összeg mellett pályáztunk is, így pl. a vár feltárására 2 millió forintot nyertünk. Maga a feltárás nem idén vette kezdetét, így csupán egy bizonyos szakaszról beszélhetünk. Az évfordulóhoz kapcsolódó legnagyobb beruházás: Kazinczy Ferenc szobrának felállítására 10 millió forintot kaptunk pályázat útján a kulturális államtitkárságtól. Maga a szobor azért is érdekes, mert egy ún. járó szoborról van szó. Kazinczy Széphalomról gyakran gyalogosan járt be az újhelyi levéltárba dolgozni, és a sétálóutcán helyet kapó szobor a járás közbeni egyik pillanatot merevíti meg és így része lesz az utcabútoroknak.

Megfosztotta a dombóvári képviselő-testület július 26-ai rendkívüli testületi ülésén két társulási tanácsban vállalt pozíciójától Szabó Lorándot. A közgyűlés szerint elfogadhatatlan, hogy a két év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt hajdan MSZP-s, jelenleg független polgármester bármiféle önkormányzati tisztséget betöltsön. Szabót hivatali visszaélés mellett kétrendbeli, részben folytatólagosan, különösen nagy értékre –210 millió forint – elkövetett sikkasztásban is bűnösnek mondta ki a Pécsi Ítélőtábla. Az üggyel kapcsolatban Nagy Rolandot, a dombóvári képviselőtestület Fidesz-frakciójának vezetőjét kérdeztem.

 – Ez nem egy jogerős bírósági ítélet. Miért nem vártak döntésükkel annak meghozataláig?

 – Mindez egy hosszú folyamat eredménye. Már a nem jogerős ítélet meghozatala előtt is néhány tisztségéből kénytelenek voltunk visszahívni Szabó Lorándot, mert munkájáról negatív visszajelzéseket kaptunk. Többen jelezték, nem tudnak vele együtt dolgozni. A Pécsi Ítélőtábla döntése tette föl az i-re a pontot.

Július 26-án és 28-án rendkívüli testületi ülést tartottak az esztergomi városházán. Szó volt – többek közt – a váltságköltségvetésről, az alpolgármester-választásról és a helyi tömegközlekedésről. Arról, hogy milyen eredménnyel zárult ez a két, elég hosszúra sikerült ülés, Steindl Balázst, az esztergomi közgyűlés Fidesz–KDNP frakciójának vezetőjét kérdeztem.

– Mielőtt az aktuális kérdéseket megtárgyalnánk, engedje meg, hogy felvessem: ki volt az érdemi szerző annak idején, hogy a volt polgármester, Meggyes Tamás ellenébe Tétényi Évát indítsák? Sokan a KDNP egyik csoportját hiszik annak, azért is, mert Mészáros János, a KDNP helyi elnöke azt mondja, semmi közük a Fidesz–KDNP frakcióhoz.

– Információim szerint a KDNP-nek nem volt köze Tétényi Éva felkereséséhez. Az egész kampányidőszakban nem is hallottunk a KDNP helyi szervezetéről. Mi a két párt országos elnöke, Orbán Viktor és Semjén Zsolt engedélyével indultunk Fidesz–KDNP jelöltekként. Az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig együttesen támogatták Tétényi Évát, ahogy ezt most is teszik. Ezekhez a támogatókhoz csatlakozott később a KDNP városi szervezete, ami véleményem szerint nem azonos az országos szervezettel. Tétényi Éva többször felhozza azt a testületi üléseken, hogy mi nem viselhetjük a KDNP nevet, mert a helyi szervezet minket nem támogat. Nem értem, hogy ez miért foglalkoztatja a polgármesterasszonyt, mert ez egyrészt a két párt belügye, másrészt, amint mondtam, az országos elnököktől kaptunk meghatalmazást. Az más kérdés, hogy Mészáros János miként számol el a lelkiismeretével, amiért egy olyan ember mögé állt, aki Gyurcsány Ferenccel együtt szónokol az MSZP majálisán.

A 35 ezer lakosú tolnai megyeszékhely városvezetése „Szekszárd, a jövő városa” szlogennel még 2006-ban indított programot, melyben a gazdaság élénkítésére helyezte a hangsúlyt.

A költségvetésről, a város egyéb beruházásairól, s arról, milyen intézkedések meghozatala szükséges ahhoz, hogy Szekszárd a jövő városa legyen, Horváth István polgármestert, országgyűlési képviselőt kérdeztem.

– Tisztelt polgármester úr! 2006-ban, amikor egy nem éppen önkormányzat-barát kormány regnált az országban, nem volt-e merész ötlet a már említett projekt beindítása?

– Önkormányzati szempontotokat figyelembe véve még eddig nem tudok önkormányzat-barát kormányról. Az elmúlt nyolc évben viszont az önkormányzatok gyakorlatilag is megtapasztalhatták az önkormányzat-ellenességet. Amikor 2006-ban a választók bizalmat szavaztak nekünk, nem a tétlenséget ígértük, hanem, hogy a város gazdasági életén és a komfort érzetén nagymértékben javítunk. 2006-ig a szolgáltatási szektort nézve egyetlen egy nagy hipermarketen kívül semmi nem volt a városban. Sem ipari park, sem megfelelő színvonalú kereskedelmi- és szolgáltató központok. Nem volt elég kerékpárút, a lakosok a szabadidő autentikus eltöltése érdekében vidéki rendezvényekre jártak, hiszen fürdő, strand és sportolási lehetőség sem volt a városban. Megígértük, hogy ezeket megpróbáljuk a szekszárdiak és a környéken élők számára biztosítani. Így meghirdettük a „Szekszárd a jövő városa” programot, aminek eddig több elemét sikerült megvalósítani – pl. hazánk egyik legszebb és legkorszerűbb sportcentrumát építettük föl – és jelenleg is folynak azok a beruházások, amik a 2006-os ígéreteket teljesítik be.

Nagykőrös sajátos mezővárosi arculatát a műemlékek, műemlék jellegű és városképileg jelentős épületek adják, amelyek a város több évszázados múltját tükrözik. A legjelentősebbek: a református templom, a városháza épülete, az Arany János Református Gimnázium, az Arany János Református Általános Iskola, a római katolikus templom, a bíróság és a levéltár épülete – olvashatjuk a város honlapján. 1990-ig a város a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra koncentrált, ez jelentette lakói fő megélhetési forrását. Ezt követően a város gazdasági struktúrájában lassú változás következett be, átrendeződés történt az ipar javára. De mit is ér a régió, ha központi? A 8,7 milliárd forintos költségvetésből mennyi jut fejlesztésre? Kezelhető –e a 15%-os adósságállomány? Ezekre a fő kérdésekre várjuk a választ dr. Czira Szabolcs országgyűlési képviselőtől, Nagykőrös polgármesterétől.

–Tisztelt polgármester úr! Azt olvasom, hogy Nagykőrös elöregedő település, a lélekszám jelenleg 25 ezer fő alatt van. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a fiatalok a városban maradjanak, illetve más településekről oda költözzenek?

 
– Mindent megteszünk azért, hogy gátat vessünk az elöregedésnek, ami viszont arányában nem nagyobb az országosnál. Azt nem mondom, hogy ez jó, de nem egy kirívó esetről beszélhetünk. Mit tehetünk? A lokálpatriotizmust erősítendő polgárra fogadjuk a város újszülöttjeit, az élhető városért lehetőségeinkhez képest infrastrukturális fejlesztéseket valósítunk meg, őrizzük az oktatás sokrétűségét és sokszínűségét, az egészségügyi ellátás is magas színvonalú, „zöld város” vagyunk az ország szívében, ami sokat számít a lakhatás szempontjából, Arany János városaként őrizzük a hagyományokat, a helyi vállalkozásokat úgynevezett munkahelyteremtő támogatással segítjük, a fiatalokat az első lakáshoz jutásban is tudjuk támogatni. A leglényegesebb természetesen a munkahelyteremtés. Nagykőrös az ország központi régiójában helyezkedik el, de a támogatási intenzitás a dél-alföldi régióhoz – amitől csak 7 kilométerre helyezkedünk el – viszonyítva itt 30%-kal rosszabb. A Mercedes beruházás miatt gyülekezik mellettünk, a dél-alföldi régióban a beszállítók, a vállalkozók „hada”, de sajnos a központi régióban nem szívesen telepednek le. Ezért arra gondoltunk, hogy a városnak érdemes lenne Bács-Kiskun megyéhez tartoznia, s minderről egy népszavazás döntsön. Mi ugyanis hiába adunk egy vállalkozónak támogatást, annak mértéke nem lenne akkora, mint ami a központi forrásból jutna.

–Ennek ellenére Nagykőrös az utóbbi években megkapta a családbarát, kerékpáros és idősbarát település kitüntetést.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szalay Ferenc polgármester és Ven Csia Pao kínai miniszterelnök jelenlétében szolnoki részről Andrási Imre, a Szolnoki Ipari Park Kft. vezetője írta alá azt a megállapodást, mely rögzíti egy szolnoki citromsavgyár építésének szándékát. Szerkesztőségünk vendége Szalay Ferenc, Szolnok megyei jogú város polgármestere, országgyűlési képviselő.

–Tisztelt polgármester úr! Mit lehet arról tudni, hogy a kínai befektetők hozzávetőlegesen mennyi munkahelyet teremtenek Szolnokon?

– Ritkán fordul elő egy ember életében, hogy két miniszterelnök előtt kötnek meg egy szándéknyilatkozatot, mindez mutatja az ügy komolyságát, s azt, hogy ez kellő garancia a szerződés létrejöttéhez. Jelenleg az előkészítési fázis 60-70%-os állapotban van. Azt tudom mondani, hogy hozzávetőleg 60-70%-os állapotban vagyunk az előkészületekkel. A Szolnokon is beruházni szándékozó BBCA Group Corporation Thaiföldön egy vadonatúj citromsavgyárat építtetett, munkatársaink a közeljövőben ezt tekintik meg. A cég egyébként tényleg komoly és hihetetlen mennyiséget gyárt. A világ 1 millió 800 ezer tonna citromsavat használ fel egy évben, ebből ez a cég jó 300 ezret gyárt, ez egy komoly volumen. Itt, Szolnokon 60 ezer tonnát szeretne gyártani. Ehhez 350 embert foglalkoztatna a cégen belül, de azt pontosan nem tudom, hogy mezőgazdasági termelésben mennyi beszállítóra lesz szüksége. Az egyértelmű, hogy a termelésben, szállításban, feldolgozásban is több embert lehetne alkalmazni. Maga az építkezés is komoly munkahely-teremtési lehetőség. Hatvan embert biztosan foglalkoztatni kell. A gyár az ipari parkban épülne és hármas, tehát közös tulajdonú lenne, amiben a Szolnoki Ipari Park Kft.-nek 45%-os lenne a tulajdonrésze. Ráadásul nemcsak citromsavgyár-építésről állapodtunk meg, hanem a kénsavgyár fejlesztésről is. Miután az országban egyedül Szolnokon gyártanak kénsavat, ez egy komoly előnyt jelent nekünk áttelepítéskor, de fejleszteni kell a részleget, mert egy jóval komolyabb mennyiségű kénsav felhasználásáról lesz szó.

Június első hétvégéjén Orosháza városa immáron harmadik alkalommal adott helyet a nagysikerű Libamájfesztiválnak. A szórakoztatás mellett egy másik rendkívül fontos küldetése van a rendezvénynek, mégpedig a libaágazatot érintő nehézségekre történő figyelemfelhívás. A rendezvényen részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Qasim Raza Muttaqi, pakisztáni nagykövet is. Ennek a rendezvénynek a jelentőségéről, a jelentősebb orosházi beruházásokról, a munkahelyteremtésről és az MSZP-s vádakról dr. Dancsó József polgármester, országgyűlési képviselő nyilatkozott.

– Egy háromnapos fesztivál remek alkalom lehet arra, hogy a turistákat Orosházára csalogassák, hogy megismerjék a város nevezetességeit, sőt, ha kedvük van rá, még pihenhetnek is a városhoz tartozó Gyopárosfürdőn. Ha pontosak az információim, ezen a fesztiválon jelentették be azt, hogy a készülő hungarikum-törvényben szerepelnie kell az orosházi libamájnak. Ha ez így lesz, akkor az mennyiben növelheti a város presztízsét?

– Mivel a libamáj önmagában is egy presztízstermék, úgy gondolom, hogy városunk nevének és eme gasztronómiai csodának az összekapcsolása mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy Orosháza hírét öregbítse, népszerűségét, elfogadottságát növelje mind az országban, mind pedig a nagyvilágban.