Ünnepélyes keretek között írták alá a főiskola Tudósházában azt a stratégiai együttműködési megállapodást, amelyet a kecskeméti önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola kötött egymással. A város részéről dr. Zombor Gábor polgármester, a főiskola részéről pedig dr. Danyi József rektor látta el kézjegyével a dokumentumot, amely hat témakörben fekteti le az együttműködés céljait. Erről a megállapodáson kívül, a biogáz erőmű létesítéséről, az energiatakarékosságról és a helyi vállalkozók helyzetbe hozásáról dr. Zombor Gábort, Kecskemét polgármesterét kérdeztem.

– Tisztelt polgármester úr! Tehát megmarad a Kecskeméti Főiskola? „Hogy Mesterházy Attila szavaival éljek: Mi kecskeméti szocialisták nem hagyjuk, hogy a Kecskeméti Főiskola, városunk, régiónk kiemelkedő oktatási intézménye megszűnjön, vagy akár csak függetlenségét elveszítse!” – olvashattuk a helyi szocialisták közleményében. Fals információk birtokában születhetett ez a nyilatkozat?

– Erről talán őket kéne megkérdezni, honnan származnak az információk. Ami biztos, hogy a felsőoktatási törvény koncepciója tartalmazza a felsőoktatási rendszer átalakulását. Azonban mi nem csak aggódunk a főiskola jövőjéért, hanem teszünk is érte. A jelen állapot szerint úgy látjuk és olyan információk birtokában vagyunk, hogy a főiskola egy integráció vezető intézménye lehet. Mindezt megalapozzák a főiskolán belüli fejlesztések, a hallgatói létszám – és a színvonal növekedése. Természetesen még lobbiznunk kell a cél elérésért. Jelenleg szerencsére megnyugodtak a kedélyek ebben az ügyben.

„Fördős Attila, Vác polgármestere szerint a szakmai és érdemi munka ellehetetlenítésére törekednek a szocialista politikusok, ugyanis már második alkalommal vált majdnem lehetetlenné a testületi munka az ellenzék miatt. A polgármester visszautasította azt az állítást, miszerint a város költségvetése összeomlott volna”– olvashatjuk a vaconline.hu hírportálon. Szerkesztőségünk vendége Fördős Attila, akit a rágalmakról, a költségvetési mutatókról kérdeztem.

– Tisztelt polgármester úr! El lehet mondani, hogy a szocialisták bojkottálják a testületi munkát?

– Közvetett bojkottról beszélhetünk, mert az MSZP-sek folyamatosan obstruálnak, tehát az érdemi, szakmai vita helyett rendszeresen formai problémákat vetnek föl, ügyrendi kérdésekben szólnak, illetve elvitatnak olyan evidenciákat, hogy bármelyik előterjesztés esetén egy kiadott anyaggal szemben ellentétes tartalmú határozati javaslatot is lehessen szóban előterjeszteni, ha mindez indokolt. Többek közt egy ilyen ügy kapcsán szinte hisztériás rohamot kaptak a szocialisták és becsületsértő bekiabálásokkal próbálták meg ellehetetleníteni az érdemi munkát. Ezért kénytelen voltam felszólítani őket arra, hogyha nem hagyják abba a gyalázkodást, berekesztem az ülést, illetve szünetet rendeltem el, hogy lehiggadjanak az MSZP-sek.

Az eddig is létező, munkahelyteremtésre szolgáló támogatás mellett vállalkozások ingatlanvásárlását is támogatja Nagykanizsa önkormányzata. A vállalkozások megsegítésén kívül a város költségvetéséről, a városrehabilitációs projektről, és a megyei iparkamarával való együttműködésről Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere nyilatkozott.

– Milyen feltétellel pályázhatnak a nagykanizsai vállalkozások ingatlanok vásárlására?

– Nemcsak a városban működő vállalkozásokat próbáljuk meg ezzel segíteni, hanem azokat a vállalkozókat is, akik Nagykanizsán munkahelyet szeretnének teremteni, s ehhez ingatlanvásárlás szükséges. A támogatás mértéke függ a beruházás nagyságától és a foglalkoztatottak tervezett számáról. Az is kiemelendő, hogy kimondottan csak önkormányzati ingatlan vásárlása esetén jár a támogatás.

– Azt nem kötik ki, hogy csak kanizsaiakat foglalkoztassanak?

– Az nem feltétel, de az igen, hogy legalább egy évig foglalkoztatást kell biztosítani.

– Nem túl szűk ez az időkorlát?

– Ha valaki több tízmilliós vagy százmilliós forintos beruházást végez, és vállalja azt, hogy száz főt foglalkoztat, nem hiszem, hogy rövid távon gondolkozik. A városban 7,8%-os a munkanélküliségi mutató, s ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a munkahelyteremtő beruházásokat támogatni tudjuk.

Nem hajlandó bocsánatot kérni Kassa főpolgármestere azért, mert egy, a városi hivatal által áprilisban kiadott alkalmi kiadványban vulgáris jelzővel illették a magyarokat – írja a Szabad Újság című felvidéki magyar társadalompolitikai hetilap legújabb számában. A magyarok körében kialakult felháborodásra az adott okot, hogy a kassai lap tízedik oldalán Jirka Holecek, volt jégkorongozó tollából egy visszaemlékezés olvasható arról, hogy a csehek egykoron „kurva magyaroknak” titulálták a kassai jégkorongcsapatot. Az esetről Filipkó Józsefet (képen) , a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kassai szervezetének elnökét, önkormányzati képviselőt kérdeztem.

– Ezt a cikket Holecek írta. Miért nem neki, s miért a polgármesternek kéne bocsánatot kérnie?

– Mert egy városi kiadványról van szó, s az önkormányzat nem volt köteles arra, hogy a Jirka Holecek által megfogalmazott sztorit leközölje. Ha meg így tett, akkor legalább, bár ezzel az ügy súlya megmaradt volna, kipontozhatták volna a vulgáris részt.

– A Hokejovy zurnál konkrétan egy kassai önkormányzati lap?

– Ez a város magisztrátusa által kiadott alkalmi újság 90 ezer postaládába jutott el a Jégkorong-VB és a kassai napok alkalmából.

Szeged városa sajnos a politikai belharcokról híresült el. Már beszámoltunk arról, hogy közel félmilliárd forintot követel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Szegedtől, mert a 2007-ben befejeződött csatornaberuházás során a város szabálytalanságot követett el. Szóltunk a Szabadtér botrányos promóciós anyagáról is. Újabb hírek: volt NBH-s tiszt ellenőrzi az önkormányzati cégeket, és Mózes Ervin címzetes szegedi főjegyző felmentését és új jegyzői pályázat kiírását kezdeményezi a csongrádi megyeszékhely közgyűlésének Fidesz–KDNP-frakciója. Az okokról Kohári Nándor képviselő, a frakció tagja nyilatkozott.

– Ahogy olvasom, önök szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az önkormányzatnál végzett vizsgálatában súlyos hiányosságokat állapított meg a belső ellenőrzés rendjével kapcsolatban. Milyen hiányosságokról van szó? S ezek mikorra datálhatók?

– 2008-tól kezdődően az ÁSZ több alkalommal felszólította a jegyző urat a szegedi önkormányzat hivatala, intézményei számára végzendő belső ellenőrzés fokozására, személyi feltételek biztosítására. Ezeket az ÁSZ által feltárt hiányosságokat nem teljeskörűen pótolták, s mikor később a Számvevőszék átfogó vizsgálatot végzett az önkormányzat működése és gazdálkodása szempontjából, megállapította, hogy a belső ellenőrzésben továbbra is hiányosságok tapasztalhatók, tehát a címzetes főjegyző nem tette meg a szükségesnek mondott lépéseket. Éppen ezért fegyelmi eljárás megindítását is kezdeményezték. Ezentúl, az elmúlt években számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a szegedi jegyző működése nem pártsemleges, több alkalommal Botka László polgármester, az MSZP megyei elnöke megrendelésére készített jogi köntösbe bújtatott állásfoglalásokat. Továbbá nem helytálló jogi érvelésekkel próbálta az akkori ellenzék érveit nevetségessé tenni.

2007-ben Botka Lászlóval közösen megújították a hivatali iratkezelési szabályzatot, melynek lényege, Szegeden minden önkormányzati képviselő csak úgy tekinthet be önkormányzati iratokba, ha először azt egy formanyomtatványon írásban kérvényezi. Kikértük az elmúlt esztendőkre vonatkozó kérelmeket, s láttuk, hogy az elmúlt években 80%-ban az akkor kisebbségi fideszes, KDNP-s képviselők adtak be ilyen dokumentumokat. Ez azt jelenti, hogy a szocialisták és SZDSZ-esek vagy nem dolgoztak önkormányzati iratokból, vagy pedig rájuk a fenti szabályzatot nem alkalmazták.

Stabil félévet zár Zalaegerszeg önkormányzata. Nem nőtt a város adósságállománya, amellyel kevés település büszkélkedhet. Arról, hogy miként sikerült ezt elérni, az Ökováros-koncepcióról Gyutai Csaba polgármester urat kérdeztem.

–Tisztelt polgármester úr! Igaz, hogy nőtt a költségvetés főösszege és további normatív támogatások érkeztek?

– Valóban nőtt a költségvetés főösszege; egyrészt az állami költségvetésből érkezett meg a városhoz olyan forrás, amire év elején nem számítottunk, másrészt nőtt a város saját bevétele, és a tavalyi megtakarításokat, pénzmaradványokat is visszaterveztük. Így hozzávetőlegesen kb. 2 milliárd forinttal sikerült a költségvetés főösszegét megemelnünk. Zalaegerszeg nincs eladósodva, igaz mintegy 2,1 milliárd forintos hitelállománya van, s ez is tisztán fejlesztési hitel. Kevés város mondhatja el magáról azt, hogy a választások évében a hitelállományt sikerült csökkentenie. Sajnos, az utóbbi években a szocialista kormányok nehéz pénzügyi helyzetbe hozták az önkormányzatokat, ezért már az utolsó három évben kénytelenek vagyunk működési hiánnyal tervezni. De egyetlenegy alkalommal sem kényszerültünk működési hitel felvételére. Takarékos, precíz gazdálkodással, többször is átgondolva fogalmaztuk meg a kiadásokat. Az idén 640 millió forintos működési hiányt voltunk kénytelenek elsősorban az intézményrendszer működtetése miatt tervezni, de ez már az első félévben csökkent, s reményeink szerint év végére ezt is sikerül majd kiiktatni a költségvetésből. 2010 végére is sikerült a 690 milliós hiányt leküzdenünk. Az első félévben jelentősebb csökkenést lehetett volna véghez vinni, de a város fő tulajdonosa a Kosárlabda Kft-nek, ahol komoly anyagi problémák vetődtek föl. Menedzsmentet kellett cserélni és szanálni kellett a vállalatot, ami 50 millió forinttal emelte a működési kiadásokat. A működési hitel felvétele már azért is veszélyes az önkormányzatok számára, mert elveszítik függetlenségüket, s a gazdálkodás a bankok kezébe kerül. Mi erre az útra nem akarunk rálépni.

Az új városvezetés nyolc hónap alatt csődbe vitte Kiskunhalast – olvashattuk a lapokban. Éppen ezért a képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte – eddig eredménytelenül – a kiskunhalasi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciója. A kishunhalasi botrányos helyzetről dr. Skribanek Zoltán, a frakció vezetője nyilatkozott.

– Tisztelt frakcióvezető úr! Mielőtt rátérnénk a fő témára, ejtsünk szót arról, hogy milyenek voltak az erőviszonyok a tavalyi önkormányzati választások után és mostanra hogyan módosultak.

– A tizenöt fős testületbe hét Fidesz-KDNP-s képviselő került be. Gyovai István polgármester úr pedig a Jövőnk Halas Egyesületet képviseli. Ez a szervezet a második legerősebb frakciót adja a maga négy tagjával. Úgy gondoltuk, és az ésszerűség is így kívánta volna, hogy a két frakció koalícióra lép. Azonban, annak ellenére, hogy számunkra úgy tűnt, a tárgyalások jó úton haladnak, a polgármester mégis úgy döntött, hogy a nem fideszes képviselőket fogja össze. Ez politikailag egy eléggé széles mezőny, amiben benne van mind a Jobbik által támogatott, mind az MSZP-s képviselő is.

Június 28-án fogadta el a helyi képviselőtestület Hévíz Város Önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának zárszámadásáról, pénzmaradvány jóváhagyásáról szóló rendeletet. Erről, a költségvetésről, a „Hévíz hazavár”-pályázatról és a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásáról Papp Gábort, Hévíz polgármesterét kérdeztem.

– A képviselőtestület az önkormányzat 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadását tehát elfogadta. A város honlapját böngészve olvastam, hogy a bevételi oldalon tetemes plusz keletkezett az előirányzathoz képest. Ezt sikerként lehet elkönyvelni?

– A tényleges bevétel, módosított előirányzattal, közel 4 milliárd forint, míg a teljesítés 4 milliárd 875 millió forint volt 2010-ben. A teljesítés azért volt több a módosított előirányzathoz képest, mert a finanszírozás jellegű bevételekkel is számolni kellett. A kiadások módosított előirányzata pedig 3 milliárd 927 millió, s a teljesítés 3 milliárd 257 millió forint volt. A kiadások azért teljesültek a módosított előirányzat alatt, mert 520 millió forintos tartalékkal került zárásra a 2010-es évünk, s ebből a legjelentősebb a pályázati céltartalék; 440 millió forint. 2010-ben pedig130 millió forinttal több realizálódott a sajátos működési bevételeknél, tehát a helyi adók területén. Ezért így sikerről beszélhetünk.

Az ős Kaján. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Bayer Zsolt esszékönyve, melyhez Csurka István írt előszót Sámándob címmel. Való igaz, hogy aki hozzáfog a könyv olvasásához, idővel maga is úgy fogja hallani, mintha az időtlen távolban valaki szüntelenül dobolna ezen az ősi, misztikus hangszeren. S „akinek van füle a hallásra”, az hamar szellemi otthonra lel mind Ady Endre, mind Bayer Zsolt gondolatvilágában. Ennek éppen itt az ideje, hiszen, mint Csurka István írja: „Az ős Kaján, a vers, Ady sorsa a csucsai restiből taligán hazatolásokig és az őt kisajátító, elrabló zsidósággal vívott küzdelemig és alulmaradásig mint téma, itt feküdt a magyar irodalom asztalán. De senki sem mert hozzáérni. Faji arcunk és faji mivoltunk kérdését felvetni, visszaálmodni magunkat a sámándobig, ma halálosan bátor, veszélyes témaválasztás. És egy negyedrészben magyarnak kellett nekiveselkednie. A politikai korrektség diktatúrájában egy ilyen nyers sorskérdésben nem diplomatáskodni, nem egyensúlyozgatni, hanem megfesteni faji arcunk rútságát és egyszerre csodálatos szépségét – belevágni a közepébe – heroikus vállalkozás.” A szerzővel új könyvéről beszélgettünk.