Egy hónappal ezelőtt lapunk már foglalkozott az esztergomi politikai botrányokkal. Így Tétényi Éva és köre menetelésével és vádjaival. Most új fejezetéhez érkezett az esztergomi krónika. A kormányhivatal május 19-ére rendkívüli testületi ülést hívott össze Esztergomba. A hivatal szerint Tétényi Éva polgármesternek kötelező levezetnie az ülést. Tétényi Éva azonban közölte, amikor alkotmányellenes, illetve a jogrenddel egyértelműen ellentétes működés van, létezik a polgári engedetlenség. Így a polgármesteri elégedetlenségre hivatkozva nem vezette le az ülést. A Fidesz–KDNP frakció szünetet rendelt el, és másnap, 20-án reggel 9-kor folytatták a testületi ülést.

– A szünet után sem vett részt a testület munkájában a polgármesterasszony? – kérdeztem Steindl Balázstól, az esztergomi önkormányzat Fidesz–KDNP frakciójának vezetőjétől.

– Utána sem jelent meg, pedig nagyon bíztunk benne, hogy levezeti az ülést. Az pedig, hogy egy polgármester polgármesteri elégedetlenséget hirdet, abszurdum, egy nem létező jogi kategóriát fogalmaz meg. Tétényi Éva a kormányhivatal által összehívott csütörtöki testületi ülés előtt sajtótájékoztatón közölte, nem hajlandó levezetni az ülést, és lemondásra szólította fel a képviselőket. A polgármester- asszony bejelentésével aláírta a város halálos ítéletét, ugyanis ezzel egyenesen a vagyonfelosztás szakadékába löki Esztergomot, az adósságrendezési törvény értelmében. A polgármester- asszony megvárta a 18 órát, bejelentette a polgármesteri engedetlenséget, majd kivonult a teremből. Ezt követően két Fidesz–KDNP-és képviselő közösen kérte Tétényi Évát a sajtó képviselői előtt, hogy Esztergom érdekében menjen be a Polgármesteri Hivatal Nagytermébe és kezdjen el dolgozni, tartsa meg a testületi ülést, mert sem a képviselők, sem a polgármester nem engedheti meg magának, hogy cserben hagyja az esztergomiakat, akik számítanak rájuk. Tétényi Éva viszont elhagyta az épületet. Mi abban bíztunk, hogy polgármesterasszony a város jövőjét szem előtt tartva végre befárad a nagyterembe, és elkezd dolgozni, ezért rendeltünk el szünetet. Akinek az a feladata, hogy a város érdekeit szolgálja, az nem jelenthet be semmilyen elégedetlenséget. Lemondani nem akar, de azzal, hogy ő tudatosan nem jön be a képviselőtestületi ülésekre, veszélyezteti a város működését. Ha nem jön be a polgármesterasszony május 25-éig a testületi ülésre, akkor a város vagyonát automatikusan feloszthatják, hogy a hitelezőket kielégítsék. Testületi ülések nélkül számos esztergomi intézmény zárhat be, közöttük a több mint 280 fogyatékos, sérült gyermeket ellátó Montágh Imre Speciális Iskola, veszélybe kerülhet továbbá az esztergomi kórház működése, megállhat a bírósági ítélkezés, ülnököket, cégek vezetőit kéne megválasztanunk, rászoruló, hátrányos helyzetű többgyermekes családok kerülhetnek utcára, júniustól leáll a szociális segélyek kiosztása, megbüntetik az önkormányzati cégeket. És ezek csak a legfontosabbak azok közül, amelyekben azonnali döntések meghozatala szükséges. Ezek mind olyan ügyek, amelyek miatt feljelentést tehetnénk Tétényi Éva ellen, mert vagyoni kárt okoz, s egyes polgárok életét is megnehezíti.

Közel háromszorosára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya Magyarországon, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el – közölte a Magyar Biokultúra Szövetség május 17-én. A témában Czeller Gábort, a szövetség elnökét kérdeztem.

– Először is beszéljünk arról, mikor mondhatunk egy élelmiszert bionak!

– Akkor, ha a megfelelő ellenőrzési rendszer alapján megvizsgálták, és semmilyen kivetnivalót nem találtak benne. Tehát ha a szaktárca által felügyelt szervezet a termőterület szemléje és az élelmiszer minősítése után mindent rendben talál. Az ellenőrző szervezet a helyszíni ellenőrzés során rögzíti a termékelőállítási folyamat mindazon elemeit, amelyekre nézve vannak bio előírások. A felvett megállapításokat összevetik az előírásokkal, és amennyiben nincs eltérés, akkor kiadják azt a tanúsítványt, amely felhatalmazza a termelőt arra, hogy – a dokumentumban felsorolt termékeit – ökológiai jelöléssel forgalmazza. Az ökológiai termékelőállítás előírásai így nem a végtermékre, annak meghatározott paramétereire, hanem az előállítási műveletek összességére vonatkoznak.

Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője azt üzente a szerbiai illetékes intézményeknek, hogy tegyenek meg mindent a hamis szerbiai menekültek Unió területére való beáramlásának a megfékezése érdekében, különben a vízumkényszer esetleges újbóli bevezetésével kell számolniuk. A témában dr. Varga Lászlót, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának elnökét kérdeztük.

–Tisztelt elnök úr! A szerbiai menekültek döntő hányada milyen nemzetiségű?

–A belügyminisztérium adatai szerint 95%-uk roma, albán és bosnyák nemzetiségű. Arról, hogy ezen belül hogyan oszlanak meg a nemzetiségek, nincs információm. Ezek a menekültek Szerbia legszegényebb városaiból érkeznek az EU tagállamaiba.

–Földrajzilag Szerbia mely részéből indulnak el a menekültek?

–Az ún. szűkebb Szerbia déli részeiről – tehát nem Koszovóból, nem Vajdaságból, nem Belgrádból – indultak el észak felé.

– Azt lehet tudni, hogy mely állam a célország?

– Négy országot favorizálnak: Németországot, Svédországot, Belgiumot, és az utóbbi időkben Luxemburgot.

A június 5-ei püspökladányi időközi a polgármester-választáson Dombi Imréné alpolgármester a Fidesz-KDNP szövetség jelöltje. Arnóth Sándor, a város polgármestere március 16-án autóbaleset áldozata lett, ezért kell időközi választást tartani. Püspökladány alpolgármesterasszonyát választási programjáról kérdeztem.

–Tisztelt alpolgármesterasszony! Ön az április 11-ei sajtótájékoztatón azt mondta: Arnóth Sándor örökségét kívánja folytatni a képviselő-testület élén, ami biztosítja Püspökladány további fejlődését. Milyen is ez az örökség?

–Püspökladány Város Önkormányzatának feladat ellátási rendszerét a továbbiakban is, változatlan formában működtetjük. Azokat az önként vállalt feladatokat, melyek a civil szervezetek segítését, a művészetoktatást, valamint az oktatási formák sokszínűségét biztosítják a lakosság számára, a továbbiakban is minden nehézség ellenére biztosítjuk. A város fejlődéséhez szükséges fejlesztéshez kapcsolódó pályázatait, melyeket már elnyertünk, illetve elbírálás alatt állnak, teljesítjük és végigvisszük. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Program támogatási rendszeréhez a Püspökladány Déli gyűjtőút hálózat kiépítése tárgyában Püspökladány Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be. Püspökladány Város Önkormányzatának, a tervezett útberuházás megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató az elismerhető költségek 85%-ig vissza nem térítendő támogatást biztosít. A támogatási szerződés aláírásra került. Március hónapban a munkálatok megkezdődtek. A munkálatokat a közbeszerzési eljárás keretén belül a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el.

Az Iskolafejlesztés Püspökladányban pályázatunk 100%-os támogatottságú, melynek keretein belül az általános és középiskola modern informatikai eszközökkel való fejlesztését segítjük. A szennyvízhálózat fejlesztés két fordulóban megvalósuló beruházás. Az első fordulóban előírt feladatok teljesítése ez év február végéig lezárul.

A második fordulós pályázat beadási határideje 2011. február 20. Ennek teljesítési feltételként megkezdődött a Víziközmű Társulás megalakításának előkészülete. Az alakuló közgyűlés megtartására 2011. február 15-én került sor.

A pályázat döntési mechanizmusának ismeretében azzal lehet számolni, hogy ez év őszén megkezdődhet a kivitelezés.

A Pázmaneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia szervezésében Jó Pásztor vasárnapján, május 15-én kerül sor a XXII. Komáromi Imanapra Révkomáromban. Az imanap céljáról Dr. Karaffa János atyát, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnökét kérdeztem.

– Laudetur Jesus Christus! Kedves János atya! Az imanap felhívó szövege így kezdődik: „gondoljatok az Egri csillagokra, a hősökre, az egri nőkre, egri édesanyákra! Magyar Édesanyák, Magyar Nagymamák, a magyar plébániák már régóta éheznek, nincsenek papjaink, nincsen főpásztorunk!” A néhai Lénár Károly atya buzdította így a magyarokat a XIII. imanapon. A mostani rendezvényen is magyar főpásztorért imádkoznak?

– A XXII. Komáromi Imanapon a felvidéki magyar hívek lelki gondozásával megbízott főpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Eddig sok magyar papi hivatást kiimádkoztak a hívek. Több felvidéki magyar pap szolgál szülőföldjén, vagy Magyarországon. Nem teljesült még az a kérésünk, hogy olyan magyar anyanyelvű főpásztort nevezzenek ki, aki bírja a szlovákiai magyar katolikus hívek és papok bizalmát, s aki olyan jogkörökkel rendelkezik, hogy képes lesz a szlovákiai magyar katolikus közösség gondjait megoldani. 2008-ban Szlovákiában átrendezték az egyházmegyéket, s ezzel még kedvezőtlenebb helyzetbe kerültünk. A mostani felosztásban a hajdani 4 egyházmegye területén élő magyar katolikusok immár 6 egyházmegyében vannak jelen. A felosztásnál az állami közigazgatáshoz hasonlóan észak-déli irányban húzták meg a határokat. Az eddig nagyrészt egységes tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák most különböző egyházmegyékhez tartoznak. Tehát a magyar katolikus közösséget szétdarabolták. Ezért Pázmaneum Polgári Társulás több civil szervezettel közösen aláírásgyűjtésbe kezdett, s nyílt levélben annak a kérésünknek adtunk hangot, 25 ezer aláírással megerősítve, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket, ezáltal is elősegítve a lelki élet fellendülését a különböző egyházmegyék magyarok által is lakott területein. Ez azért is lényeges, mert a püspöki helynök csak a saját egyházmegyéjében bír bizonyos – a megyéspüspök által ráruházott – joghatósággal.

Május 3-ai hír: „a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) olyan esetekről tud, hogy az ukrán titkosszolgálat munkatársai telefonon vagy személyesen keresik meg a honosítási kérelmet benyújtó magyarokat, és arra akarják rávenni őket, hogy írásban nyilatkozzanak: valóban kérelmezték a magyar állampolgárságot. A szövetség ezért nyílt levélben fordult az ukrán államfőhöz.” Május 6-ára kiderült: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU /Szluzsba bezpeki Ukrajini/) elismerte, hogy kihallgatják azokat az ukrán állampolgárokat, akikkel kapcsolatban felmerül annak a gyanúja, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek. A kárpátaljai zaklatásról Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével beszélgettünk.

– Tisztelt elnök úr! Először is tisztázzuk: Ukrajnában él a kettős állampolgárság intézménye?

– Elvileg nem. Tehát az ország alaptörvénye nem ismeri el a kettős állampolgárságot, viszont a büntetőtörvénykönyvben nem található olyan tényállás, miszerint egy másik állampolgárság felvétele bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek számítana. Ennek megfelelően a hatóságok ebben az ügyben nem tudnak szabályosan eljárni.

– Ha nem tudnak, az azt jelenti, hogy az SZBU emberei szabálytalanul jártak el, amikor „elbeszélgettek” a honosítási kérelmet benyújtókkal?

– Pontosan. Az ukrán jogrend nem teszi lehetővé azt, hogy az ukrán hatóságok olyan cselekményt üldözzenek, ami nem bűncselekmény.

Több mint 36.000 levél érkezett egyszerre Csíkszereda polgármesteri hivatalába. A franciaországi, németországi, ausztriai, olaszországi feladók az Amnesty International (AI) emberjogi szervezet egyik tavalyi cikke alapján kérték a csíkszeredai polgármestertől, hogy szüntesse meg a Tavasz utcai romatelep lakói ellen folytatott diszkriminációt. Minderről Szőke Domokost, a város alpolgármesterét kérdeztem.

– Tisztelt alpolgármester úr! Azt írják ezek a jogvédők: önök nem tartják tiszteletben a cigányok jogait. Mi erről a véleménye?

– Maga a költöztetés még az előző ciklusban történt, 2004 nyarán. Mi pedig 2009 őszétől állunk a város élén. A Nagy Imre utca 27. szám alatti ingatlanban több cigány család lakott. Ők ezt a házat teljesen lelakták. Tanulmányok is születtek arról, hogy egy életveszélyes épületről van szó. Az akkori városvezetés számára kellemetlen és kínos volt az ügy, ezért nem foglalkozott vele. Végül az önkormányzat vásárolt lakókocsikat, s azokba lakoltatták ki a az említett házban tartózkodókat. Nem is lehetett beszélni erőszakról. Egy valakivel volt csupán gond, egy olyan személlyel, akinek semmi keresnivalója sem volt az ingatlanban. Az önkormányzat biztosította a költözéshez szükséges eszközöket, a romák felpakolták a holmijaikat a teherautókra, s teljesen önszántukból átköltöztek a lakóko-csikba. Ez miért lenne diszkrimináció?

„Szlovákia részt vállalt az eurót védő Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásában. Ehhez nem kellett konkrét összeggel hozzájárulni, csupán garanciavállalást tenni 4,3 milliárd eurónyi összegben 2013-ig. A napokban napvilágot látott a mechanizmus második lépcsője, Állandó Stabilitási Mechanizmus (ÁSM) néven. Ebben Szlovákia garanciavállalása 5,8 milliárd euró, amelyből 660 millió eurót át kell utalni a mechanizmusba 2014-től folyamatosan három évig” –  áll a Magyar Koalíció Pártja közleményében. Az MKP javaslatáról Szlovákia szerepvállalására az euró Állandó Stabilitási Mechanizmusában és az ipari beruházásokat ösztönző állami támogatásokról Farkas Ivánt, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnökét kérdeztem.

– A 660 millió euró kifizetését Szlovákia önként vállalta, felajánlásból, vagy megszabták Brüsszelben, hogy ennyit kell fizetni, s nincs apelláta?

– Az ECOFIN, az EU-s tagországok, illetve az euró-övezetbe tartozó államok pénz-ügyminisztereinek tanácsa hozta meg ezt a döntést, Szlovákia számára előnytelen módon. Igaz, a lakosság számarányát a többi tagországhoz viszonyítva és valamelyest országunk gazdasági teljesítőképességét is figyelembe vették, de az életszínvonalat, a bérek és a nyugdíjak átlagmagasságát már nem. Hiszen, ha ezekre is figyeltek volna, s ha csak a gazdaságilag igen problémás Görögországot hasonlították volna össze Szlovákiával, akkor érdekes és lesújtó adatokat kaptak volna meg. Nálunk az átlagbérek nagysága harmada a görögországinál, és a nyugdíjak átlaga pedig ötször alacsonyabb. Amennyiben a döntéshozók ezt is szem előtt tartották volna, akkor a Szlovákiára eső teher lényegesebben kevesebb lenne. Számításaink szerint, ha az életszínvonal helyzetét figyelembe vették volna a döntéshozók, akkor a bevezetőben említett összegek harmadáról lenne csupán szó. Csupán egy érdekesség: 660 millió euró Szlovákia védelmi tárcája majd egyéves kiadásának megfelelő összeg.

– Megteheti-e egy következő kormány, hogy újratárgyalja a kötelezettségvállalás módját?

Az Országgyűlés 2010. december 6-án módosította a sportról szóló törvényt, amelynek révén egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. A hatályos sporttörvény értelmében a Nemzet Sportolója cím azon 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője március 10-én jelentette be: a kormány úgy döntött, 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, azzal a nem titkolt céllal, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben. Április 26-án a Parlamentben rendezett ünnepségen át is vehette a legrangosabb sportkitüntetést Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. Az elismerést Orbán Viktor miniszterelnök személyesen adta át a két olimpiai bajnoknak. Régi adósság került ezzel végre törlesztésre!