Március 6. a Magyar Nóta Napja. Ez alkalomból országszerte nagyszabású esteket, rendezvényeket szerveztek. Arra kértem Nógrádi Tóth Istvánt, a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnökét, hogy tekintsünk vissza, s mutassa be, hogyan is állt a mindenkori kormányzat a magyar nóta ügyéhez a Rákosi-rendszertől mostanáig.

– 1948 után Rákosi Mátyás 10 évre kitiltotta a Magyar Rádióból a magyar nótát. 1960-tól 1990-ig javult a műfaj helyzete. Nyílik a rózsa énekversenyt rendeztek a televízióban 1968-ban, majd 1983-ban. Ezeket Lengyelfi Miklós rendezte. Vasárnaponként nóta volt a tévében, és naponta jelentkezett a Jó ebédhez szól a nóta a Rádióban. Félre ne értse a kedves olvasó, nem a Kádár-rendszert sírom én vissza, hanem azt szeretném, hogy a magyar nóta ne legyen lenézett műfaj az országunkban. Mert mi most a helyzet? Már évek óta nincs rendszeres nótaműsor a televízióban és a közszolgálati rádióban. A Duna Tv a kivétel, ahol naponta szól a nóta. A Magyar Rádiónak igaz van egy olyan frekvenciája, amin nótákat adnak, csak éppen azt nem tudják az ország mindegyik településén fogni. Ezt a műfajt nagyon szeretik az idősek, és ők nem rendelkeznek internettel, tőlük idegen ez a világ, így nótás webrádiókat sem hallgatnak.

A legális tudatmódosítók rohamos tempóban változó és növekvő piacáról tartott február 22-én konferenciát a Nemzeti Drog Fókuszpont. A kábítószer-probléma terén új jelenségnek számít a pszichoaktív szerek (designer drogok) használatának és kereskedelmének az utóbbi években tapasztalt felerősödése. Egyre több új pszichoaktív szert azonosítanak. A rekord 2009-ben dőlt meg, amikor a korábbi évhez viszonyítva az Európában bejelentett anyagok száma megduplázódott. Ez huszonnégy olyan designer drogot jelentett, amelynek visszaélésszerű használatáról korábban nem volt információ. A konferencián elhangzottakról Péterfi Annát, a Nemzeti Drog Fókuszpont koordinátorát kérdeztem.

– Tehát legális tudatmódosítókról van szó. Ez azt jelenti, hogy sem terjesztésükkel, sem fogyasztásukkal semmilyen törvénybe ütközőt nem követnek el az emberek?

– Magyarországon a kábítószer-szabályozás ún. egyedi listás rendszerben történik. A vonatkozó jogszabályok konkrét vegyületeket sorolnak fel. Ha egy ilyen, egyébként szabályozás alá eső anyagot szerkezetileg módosítanak, új anyag keletkezik, mely már nem esik a jogszabályok hatálya alá. Ezen új pszichoaktív szerek nem szerepelnek a hazai kábítószer- listákon, így megszerzésük és tartásuk, illetve a velük kapcsolatos terjesztői tevékenységek sem tartoznak a Btk. kábítószerekkel foglalkozó paragrafusainak hatálya alá.

A hazai sütőipar szereplői összefogást kezdeményeztek a minőségi változás és a magyar hagyományok megőrzésének érdekében. A sütőipar a „felfújt” kenyerek visszaszorítására, a kifogástalan minőségre ösztökéli a pékeket.

–Mit várnak a közös céloktól? – kérdeztem Varga László urat, a Magyar Pékszövetség elnökét.

– Megjelent egy minőségi termékeket kereső, igényes vásárló kör, melyet, s rajtuk kívül másokat is meg szeretnénk arról győzni, hogy egy igazi, jó, hosszúérlelésű kovászos kenyér a legjobb, amit fogyaszthatnak. Ennek érdekében már az ősszel megkezdtünk egy tanfolyami képzést, ahol egy-egy alkalommal 70-80 pék jelent meg. Ezeken a képzéseken – melyek száma elérte az ötöt – elsősorban a minőségi kovászkészítéssel, az élesztő helyes használatával foglalkoztunk. Ez a tanfolyam folytatódik az idén, mikor a kenyér készítésének további menetét vesszük át, így a dagasztást, tésztaérést, táblamunkát, kelesztést, sütést, készárukezelést. Hagyományos kovászos kenyeret készítünk el így, a modern technikát fölhasználva.

A magyar uniós soros elnökséget felkérve a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) egy olyan munkacsoport felállítását kezdeményezi, amely áttekinti és elemzi az új tagállamok, a dél-európai országok és Írország gazdasági helyzetét. Az Európai Bizottság által szervezett Európai Makrogazdasági Dialógus XXIV. fórumán február 14-én Brüsszelben a magyar szakszervezetek képviseletében a MOSZ elnöke terjesztette elő ezt a javaslatot az Európai Szakszervezeti Szövetséggel (ETUC) együttműködve. Az európai eladósodás okainak kivizsgálásának fontosságáról Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökét kérdeztük.

– Tisztelt elnök úr! Február 14-én Brüsszelben önök az összes magyarországi szakszervezetet képviselték?

– A magyar szakszervezetek mandátumával mentem ki Brüsszelbe, de ezt a kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége tette az említett fórumon. A többi magyar szakszervezet, sőt, ami még fontosabb, az Európai Szakszervezeti Szövetség is támogatta kezdeményezésünket. Egyetértenek azzal, amit mi a megfogalmaztunk. Ennek lényege, hogy az Európai Bizottság (EB) által készített, az európai gazdasági növekedést évente felülvizsgáló európai szemeszter keretében bevezetett éves növekedési jelentés – az Annual Growth Survey – ajánlásait nem tartjuk helyénvalónak. Ezzel összefüggésben tettünk javaslatokat, illetve egy olyan háttéranyagot állítottunk össze, amely elég drámai módon mutatja az EU egységes piacának helyzetét. 2004 óta, amióta csatlakoztunk ehhez a piacoz, egészen a válságig, 2008-ig mintegy 500 milliárd euró vándorolt ki a periférián lévő országokból a centrum felé. Most pedig olyan megoldási javaslatokat terjesztenek elő az EB-ben a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtésére európai szinten, ami ugyanúgy sújtja a már kifosztott országokat, mint ennek az egész folyamatnak a nyerteseit. Így minden országnak hasonló feladatokat kéne végrehajtani, s ezek közül a legelfogadhatatlanabb megoldás, hogy az európai munkaerőpiacon reálértékben csökkenteni kell a béreket. Tehát az Annual Growth Survey szerint a bérek leszorításával és a reálbérek csökkentésével, pl. az inflációhoz való indexálás megszüntetésével kell helyreállítani egyes országok versenyképességét és ezáltal a fizetési mérleg egyensúlyokat.

Gyimesfelsőlok közelében még a középkorban emelték azt a kőkápolnát a Szentlélek tiszteletére, ahol a csíksomlyói búcsúra igyekezve és onnan visszatérve találkoztak, majd elbúcsúztak egymástól a székelyek és a csángók. A széphavasi Szent László - kápolna felújításával ezt a zarándokútvonalat szeretnék újjáéleszteni. A tervről a Széphavas Egyesület vezetőségi tagját, a világ-és Európa bajnok úszót, dr. Hargitay Andrást kérdeztem.

– A Széphavas Egyesület konkrétan a kápolna újjáépítése céljából alakult?

– Így van. Történt, hogy Gyimesbükkön egy vasúti őrházat újjáépítettek a budakesziek. S ekkor, a sikeren felbuzdulva, arra gondoltunk, hogy újjá kéne építeni a nevezett kápolnát is. 2008-ban alakult a Széphavas Egyesület Gergely István (Tiszti) és Molnár V. József társelnökletével, hogy a kápolna eredeti helyén egy emlékhely felépítését segítse. A 2009. Pünkösdjének hétfőjén pedig több száz zarándok, imádságos-énekes jelenlétében Gergely István és Csapai Árpád tisztelendő urak egyházi áldásával tették le a kápolna ún. alapfáját.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából immár tizedik alkalommal adják át a Parma Fidei – Hit Pajzsa-elismerést, amelyet Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költő és Horváth Béla volt országgyűlési képviselő alapított. Az idei kitüntetett Dr. Rédly Elemér Győr–szabadhegyi plébános, a Győri Hittudományi Főiskola tanára. A rangos kitüntetést február 26-án, szombaton 11 órakor adja át Mádl Dalma asszony a budapesti Egyetemi-templomban (V. kerület, Papnövelde u. 5–7.). Ez alkalommal a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. egy értékes különdíjat is felajánlott. Az ünnepségen díszvendégként jelen lesz Schmitt Pál köztársasági elnök, köszöntőt mond Hende Csaba honvédelmi miniszter, a díjazottat Bolberitz Pál teológiai professzor méltatja. A jeles eseményre várakozva az ünnepelttel, Rédly Elemér atyával beszélgettünk.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett Család Évével kapcsolatban először a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnök asszonya, majd a határon túli magyar nagycsaládosok szervezeteinek vezetői számoltak be működésükről és a demográfiai helyzetképről. Most visszakanyarodunk Magyarországra, és Illéssy Mátyás százhalombattai plébánost, az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület elnökét kérdeztük a témával kapcsolódóan.

– Kedves miniszter úr, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a kormányhoz való viszonya aggodalomra ad okot. Simor úr ténykedésének milyen következményei lehetnek az ország népére nézve?

– Valóban itt az országról van szó. Már húsz- éves tapasztalat ez, hogyha baloldalinak mondott kormányok vannak, akkor az MNB vezetésének kitűnő a viszonya a kormánnyal, egy húron pendülnek, s ez az egy húr azt jelenti, hogy a kormányzati politika elsőbbséget ad a Magyarországra települt külföldi tőkének, mert az a vakhite, hogy az ország fejlődésének ez az alfája és omegája. Az ilyen kormány politikáját az MNB nagyszerűen szolgálja, alapvetően inflatorikus politikával. Betartva a Nemzeti Bank törvényben lévő második pontot, amely elő is írja, hogy szolgálja ki a kormánypolitikát, ugyanakkor az első pontot sorozatban húsz éve megszegve, tudniillik, hogy védje és fenntartsa a nemzeti fizetőeszköz stabilitását. Egyébként, ha olyan jegybankelnök kerül az ilyen ún. baloldali kormány útjába, aki nem tetszik, rövid úton eltávolítják. Emlékszünk, ez történt Bod Péter Ákossal, aki fejvesztve menekült Londonba annak idején.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya január derekán, Kolozsváron tartott tanácskozásán – a Küldöttgyűléstől kapott feladatának eleget téve – életre hívta az új párt beindítását felvállaló kezdeményező testületet, amely azután döntött a pártbejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtéséről. Tőkés Andrást, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos kezdeményező testületének tagját arról kérdezem, hogy a várakozásoknak megfelelően gyűlnek a támogató aláírások az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez?