Hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének előrehaladásához újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. A hét szerzetes 1944 és 1954 között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. A püspöki konferencia december elején hozott döntése értelmében támogatja Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát boldoggá avatásának ügyét. A boldoggá avatási folyamat következő szakaszairól, a hét szerzetes életáldozatáról fr. Kálmán Peregrin ferences egyháztörténészt, az eljárás posztulátor-helyettesét kérdeztem.

– Laudetur Jesus Christus! Először tisztázzuk azt, hogy milyen feladatai vannak egy posztulátor-helyettesnek.

– Rendünk esetében a posztulátor Rómában van, ő az, aki összefogja a boldoggá avatás menetét, én a helyettese vagyok, aki helyi szinten foglalkozom ezzel. A folyamat előkészítési szakaszát végzem, összeszedem a tanúkat, fel kell karolnom a tisztelet különféle formáit. Az ügy bírósági szakaszában viszont, amikor az egyházmegyei hatóság kivizsgálja a vértanúság tényét, kihallgatja a tanúkat, nem vehetek részt.

– Összesen hét szerzetes ügyéről van szó, ami csoportos eljárás. Elnézést a profán szóhasználatért: de ez így praktikusabb, mintha külön-külön indították volna el a boldoggá avatási eljárást?

– Igen, ugyanis mind a heten a kommunista diktatúra egy-egy fázisában adták az életüket hitükért. Emellett kortársak voltak, hisz 1944-1954 között haltak meg.

– Javítson ki, ha rosszul tudom, de a hét ferences más-más egyházmegyében adta át lelkét a Teremtőnek és illetékessége annak a megyés püspöknek van a vizsgálat elindításában, ahol az illető személy elhunyt.

– Igen, az volt az első, hogy megkértük az illetékes püspököket, mondjanak le perindítási jogukról az Esztergom-Budapesti érsekség javára, ahol Erdő Péter bíboros úr nagylelkűen vállalta ennek a folyamatnak az együttes vezetését.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett Család éve kapcsán lapunk már megkérdezte a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökasszonyát és az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnökét. Az utóbbi, Csíki Sándor elmondta, hogy Székelyföldön még megszólják azokat, akik tudatosan nem akarnak gyermeket vállalni. Most ebben a témában a felvidéki Sallay Terézzel, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökasszonyával és az 1991-től működő Fecske – Nagycsaládosok Társulása pozsonyi vezetőjével beszélgettünk.

– Kedves elnökasszony! Mikor és milyen céllal jött létre a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége?

– A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége 2001-ben alakult meg, de már néhány évvel korábban a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete vezetőjének, Benkő Ágotának kezdeményezésére találkoztak olyan határon túli magyar nagycsaládosok, akik érdeklődtek a magyar szervezet működése iránt és szerettek volna hasonló céllal otthon is létrehozni ilyen közösségeket, egyesületeket. A találkozókon később megfogalmazódott egy közös szervezet megalakításának szükségessége is, amely összekötné a határon túli és anyaországi egyesületeket. Ezért jött létre szövetségünk, amely az idén megalakulásának 10 éves évfordulóját ünnepli már. A célunk elsősorban a család, és természetesen a nagycsalád értékeinek felmutatása, közösségek szervezése, érdekképviselet. Szövetségünk tagjai olyan családszervezetek, amelyek azt az értékrendet követik, hogy a család szerepe nagyon fontos a társadalomban és szükséges segíteni a több gyermeket vállaló családokat abban, hogy gyermekeiknek biztosítani tudják a megfelelő életkörülményeket, oktatást.

A család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése érdekében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tematikus évet hirdetett, amely a szent család tavalyi ünnepétől, azaz 2010. december 26-ától 2011. december 30-áig tart. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökasszonya múlt heti lapszámunkban nyilatkozott és megemlítette, hogy a határon túli magyarság körében is elindult a népességfogyatkozás. Ebben a témában most Csíki Sándort, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnökét kérdezzük.

– Elnök úr! Először beszéljünk egy aktuális témáról. Románia kormánya – amelynek az RMDSZ is tagja–  súlyos csapást mért a családra, a megszületendő gyermekekre. December 6-án, a Mikulás-járás jeles napján olyan cinikus törvényt hozott, mely döntésével nem megajándékozta, hanem megkurtította a családokat. Miről szól konkrétan ez a jogszabály?

– A törvény értelmében két lehetőség közt választhatnak a kismamák. Az egyik lehetőség a kétéves szülési szabadság. Ebben az esetben a segély összege a jövedelem 75%-a lenne, de nem haladhatja meg az 1200 lejt. A másik lehetőség az egy éves GYES. Ebben az esetben ugyancsak a jövedelme 75%-át kapja meg a kismama, a maximális összeg azonban marad a 3400 lej. Az egyéves gyerek-nevelési szabadságot választókat havi 500 lejjel támogatják, ha még az egy év lejárta előtt visszamennek munkába. Ezt az összeget addig kapják, míg a gyerek 2 éves nem lesz. A kormány döntése számos okból elfogadhatatlan, ezért az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége felszólítja a kormányt, bírálja felül ezen döntését. Minden megszületett gyermek érték.

2011. január elsejétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Ez a pozíció mennyiben könnyíti meg a magyar kulturális javak piacra jutását? A hazai ellenzéki sajtó „szívesen” beszél arról, hogy „példátlan kritika zúdult Magyarországra, elsősorban az elfogadott médiatörvény miatt”. Milyen lépéseket tud tenni a Külügyminisztérium ebben a helyzetben? – kérdeztük Prőhle Gergelytől, a Magyar Külügyminisztérium EU kétoldalú, sajtó és kulturális kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárától.

 – Mi a jelentősége a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés után az EU elnökségnek?

– A lisszaboni szerződés alapján a korábbi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa két önálló formációra: az Általános Ügyek Tanácsára és a Külügyek Tanácsára vált szét. Ez azt jelenti, hogy minden olyan ügyet, ami egy közös európai biztonság-, vagy külpolitika irányába mutat, azt most már Brüsszelből intézik. Ugyanakkor megmaradt az a fontos fel-adata az elnökségnek, ami a nem ilyen típusú ügyek továbbvitelét szolgálja. Leegyszerűsítve a választ: az elnökségi ország ún. moderátor-szerepet tölt be. Az elnökség fontos feladata a 27 tagállam számára megfelelő kompromisszumok elősegítése, a mindenki számára megfelelő megegyezés kialakítása. Így a közös európai érdekek jegyében vigye tovább a folyamatokat, és sikerrel zárja le az adott ügyeket.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke január 3-án a pozsonyi magyar konzulátuson benyújtotta igényét a magyar állampolgárságra. Tette ezt annak ellenére, hogy északi szomszédunknál jelenleg még a korábbi kormány által elfogadott ellentörvény van érvényben, és aszerint, aki más ország állampolgárává válik, az elveszíti a szlovák állampolgárságot. A magyar állampolgárság felvételének lehetőségeiről, Bugár Bélának a magyarság asszimilációjával kapcsolatos kijelentésével és pártja tavaszi tisztújító nagygyűlésével kapcsolatban Berényi József elnök urat kérdezem.

 – Azt olvastam, hogy eddig 19 ember veszítette el a szlovák állampolgárságát, azért, mert felvették egy más országét is. Ők magyar nemzetiségűek?

 – Információim alapján nem magyarok.

 – Nem tart attól, hogy ön lesz a huszadik?

 – Bízom abban, hogy az új szlovák kormány betartja ígéretét, és úgy módosítja az állampolgársági törvényt, hogy az nem fosztja meg állampolgárságuktól azokat, akik más ország állampolgáraivá is váltak. Mivel a magyarországi ügyintézés 3-4 hónapig tart, a szlovák parlament valószínűleg márciusban módosítja az állampolgársági törvényt, a magyar állampolgárság felvételekor már az új jogszabály lesz érvényben. Elhangzottak már olyan ígéretek, hogy mindenki kezdeményezheti a magyar állampolgárság felvételét, a kormánykoalíció majd módosítja az adott jogszabályt. Remélem ez így is lesz.

Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte január 10-én György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A kormány területi képviselőjének számító prefektus annak kapcsán beszélt erről hétfői sajtótájékoztatóján, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról. Mint arról tavaly már lapunkban beszámoltunk, november közepéig a Magyar Polgári Párt színeiben bejutó tanácstagok minden háromszéki helyi tanácsban beterjesztették azt a határozattervezetet, amely elfogadása esetén helyi hivatalos ünneppé válik március 15-e  és a város, falu saját ünnepe.

– Gondolták akkor, hogy ilyen prefektusi határozat születik majd? – kérdeztem Kulcsár Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt (MPP) Háromszék megyei elnökét.

– December 1-jén a románság nemzeti ünnepe egyben munkaszüneti nap, és ha Románia demokratikus EU-s országként viselkedik, akkor egyértelmű számomra, hogy a magyarság nemzeti ünnepét is figyelembe veszi, és Székelyföldön munkaszüneti nappá nyilvánítja. Jól tudjuk, ha egy magyar március 15-én dolgozni megy, vagy az iskolában tanul, akkor nem tud ünnepelni.

– Az Egyesült Államok szövetségi bankja megindította a bankóprést. Hitler élt utoljára ezzel az eszközzel Németország részére. Mi a különbség?

– Nézze, említette a harmadik birodalmat. Tudni kell, Hjalmar Schacht, a Reichbank elnöke, a német birodalom gazdasági minisztere 1944-ig, akit egyébként felmentettek a nürnbergi perben a bírák, meglehetősen hatékony pénzpolitikát folytatott, amiből gazdasági fellendülés következett be. A folytatásról ne beszéljünk, mert az köztudott. Eléggé csúfos véget ért. A másik része: talán a fejükbe szállt a dicsőség, de ezt majd történészek megítélik, valamikor ez is bekövetkezik. Ami Amerikát illeti; sokan nem egészen pontosan tájékozottak az ottani bankviszonyokról. Az Egyesült Államokban a központi bankrendszer – nem egy központi bank van, hanem 12 darab – fölött áll egy board, magyarul irányító testület. Az egyes területi központi bankok tulajdonképpen formálisan kereskedelmi bankok tulajdonában vannak, pontosabban a kereskedelmi bankoknál van bizalmi kézként lerakva ezeknek a bankoknak a részvénypakettje. A közgyűlésekre a kereskedelmi bankok képviselői mennek el. Valójában pontosan nem tudjuk kik, azonban azt pontosan tudjuk, hogy magántulajdonosai vannak ennek a rendszernek. Ez nagyon fontos, mert a világon kevés helyen maradt fenn így. Többségi tulajdonban, ha jól tudom, egy komoly helyen sem, de központi bankban a kisebbségi rész nagyon kevés helyen van magántulajdonban, az osztrákok például most adják el az utolsó néhány százalékot.

December 26-án, Szent Család vasárnapján vette kezdetét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által meghirdetett Család éve. A püspöki konferencia körlevelet adott ki ebből az alkalomból, amelyet minden magyarországi katolikus templomban felolvastak. Az MKPK arra is felhívja a figyelmet, hogy „kortársaink közül sokan abban akarják megélni szabadságukat, hogy mindentől függetlenítik magukat, semmire nincsenek tekintettel, a másik emberre sem, a közösségre sem, a saját jövőjükre sem. A kellemes közérzetnek ebben a bűvöletében könnyen megeshet, hogy nem vesszük észre: elmúlik az élet, s amire lehetőségünk volt tegnap, az holnapra már a múlté.”

– A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) bekapcsolódik-e a Család éve programjainak szervezésébe, lesznek-e közös rendezvények? – kérdeztem Székely Hajnalkát, a NOE elnökasszonyát.

– A NOE a legnagyobb hazai családszervezet, ami alapvetően a családok érdekeit képviseli. Mi minden évben a nagycsaládosok számára szervezünk rendezvényeket, így 2011-ben is. A szokásos évi programsorozatunk február 12-én veszi kezdetét Pécsett, a Házasság világnapjának megünneplésével. Több helyi szervezetünk is ezen a napon rendez kisebb programokat. Május közepén rendezzük meg a Családok napját és júliusban Népesedési világnaphoz kötődő programjainkat. Országos szinten nem lesznek a katolikus egyházzal közös rendezvényeink, de helyi szinten már igen. A NOE nagyon sokszínű szervezet, és így vannak olyan helyi csoportjaink, melyek jó kapcsolatot ápolnak a plébániákkal.

Karhatalmi felügyelet mellett kántálhattak a magyarok Karácsony napján, Marosvásárhely főterén, a fenyőfánál. A magyar kezdeményezésről tudomást szerezve ugyanis a város román vezetősége hasonló jellegű, de román nyelvű kántálást kezdeményezett az ortodox vallásúak körében.

– Mennyire volt sikeres a magyarok rendezvénye és a románok provokációja? – kérdeztem Jakab Istvántól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei elnökétől.

– Az EMNT Maros megyei elnökségének felhívására Isten segítségé-vel közel félezren gyűltek össze Karácsony első napján Marosvásárhely főterén, a feldíszített fenyőnél, hogy együtt ünnepeljenek, énekeljenek. A történelmi egyházak, civil szervezetek mellett jelen voltak a romániai magyarság politikai érdekképviseletét ellátó szervezetek is. A karácsonyi dalokat Kovács András karvezetésével előadó Psalmus kórushoz csatlakoztak az egybegyűltek. Tehát a mi rendezvényünk sikeres volt. A románok provokációja pedig teljesen meghiúsult, pedig a polgármesteri hivatal elég sok ortodox kulturális intézményt felkeresett, csupán öt román énekelt, amit két román kísért végig teljes figyelemmel.