A játék a boldogság gyermekkora

Elengedhetetlen, hogy bizonyos szintig gyerek maradjon a színész, mert akkor rá tud csodálkozni a játékra, és bele tudja élni magát a szerepeibe. Így tudja a színen továbbvinni a történetet. A gyermek nagyon fogékony és nagyon sok mindent egyből megért, még ha nem is hisszük el róla. Ez a gyermekiség meg kell, hogy maradjon.

A tanító és az óvodapedagógus a top szakok között

Közel 75 ezer hallgató felvételt nyert felsőoktatási intézménybe az általános felvételi eljárás során. A 111.219 jelentkezőből felvett 74. 652 hallgató közül állami ösztöndíjas képzésben 57. 111-en kezdhetik meg tanulmányaikat, míg költségtérítéses formában 17. 541-en tanulhatnak majd. Mely szakokra lehetett a legtöbb ponttal bekerülni, többen jelentkeztek-e pedagógusnak, a határon túl élő magyar állampolgárok is felvételizhettek magyarországi egyetemekre? –kérdeztük Stéger Csillától, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettesétől, aki elmondta, hogy határon túli magyarok is jelentkeztek a hazai felsőoktatásba.

A 74.652 felvett hallgató az előző évekhez viszonyítva több, vagy kevesebb?

–Mind a 2015-ös, mind a 2016-os évhez képest több hallgatót vettek fel. Tavaly ez a szám meghaladta a 72 ezret, és több mint105 ezren jelentkeztek. Idén 67.1% a felvételt nyertek aránya. Ez optimális arányszám, mert az arra alkalmas jelentkezőknek kell bejutniuk a felsőoktatásba.

Mindig is voltak olyan szakok, melyek vonzók voltak a jelentkezők számára. Idén mely képzésekre nyertek a legtöbben felvételt?

–Külön vizsgáltuk az állami ösztöndíjas finanszírozású formájú nappali alap-és osztatlan képzéseket. Az alapképzésekben első helyen a mérnökinformatikus képzés áll, amire 1696-an nyertek felvételt. Gépészmérnöknek 1600 új hallgató tanul szeptembertől, ezt követi a programtervező informatikus és a villamosmérnöki képzés. Ez az ezresek klubja. Alatta az általános orvos 986-tal, gazdaságinformatikus, óvodapedagógus, pszichológia, anglisztika, és a tanító. Ez így összesen a top10.

Nem engedjük háttérbe szorítani a magyarság érdekeit

Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: az elmúlt másfél év nemzeti tanácsi munkája a magyar kormány és Magyarország támogatása és segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Munkánkat ösztönözte a délvidéki magyarság mindenkori elkötelezettsége, elszántsága és közösségmegtartó erőfeszítése.

Július közepén Novi Pazarban ült össze a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, amely a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeket, illetve nemzeti tanácsaikat érintő időszerű kérdéseket vitatta meg. Melyek ezek a kérdések?

–A szerb kormány 2016. március 3-án fogadta el A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló cselekvési tervet, amely szavatolja a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását, átláthatóságát, illetve számonkérhetőségét az ország európai uniós felzárkóztatása során. Novi Pazar-i megbeszélésünk lényege az volt, hogy a kisebbségi jogérvényesítés problémája a csatlakozási folyamat legelejétől megkerülhetetlen legyen, és így is maradjon, amíg a tárgyalások folynak. Ennek két alapfeltétele a szerb alkotmány módosítása, és egy olyan jogi környezet kialakítása, amely garantálja a nemzeti tanácsok és kisebbségeik működésének zavartalan finanszírozását már a következő költségvetési évtől, ugyanakkor szankciókkal is kötelezi az állami szféra elsősorban önkormányzati felelőseit, hogy tegyenek eleget saját környezetükben pénzügyi kötelezettségeiknek a kisebbségi jogérvényesítés érdekében. A másik nagyon fontos témakör a kisebbségi oktatás volt. Az iskolai hálózatok úgynevezett racionalizálása ugyanis sok veszélyt jelent különösen a kisebbségi oktatásra nézve. Ezek ma Szerbiában a legszervezettebb és legfejlettebb oktatási-nevelési hálózatokat sújtják a leginkább, így a délvidéki magyar nemzeti közösségét is. De mi nem engedjük háttérbe szorítani a magyarság érdekeit.

Romániában még adományozni is tilos

Azt hirdetik, hogy a román állam demokratikus, minden jogot megadnak a kisebbségeknek, ami hazugság – szögezte le Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, aki szerint kormány tagjai csak bábuk, mint a sakktáblán a gyalogok, és igazából a titkosszolgálat vezeti Romániát.

Legutóbb tavasszal beszélgettünk, mikor a Kovászna megyei tanács határozatban foglalta be az önkormányzat hivatalos leltárába az ön adományát, a székely zászlót. Már akkor azonnal reagált Sebastian Cucu prefektus, aki kifejtette: „törvénytelen egy hivatalosan el nem ismert lobogó kitűzése az ülésteremben vagy a közintézmények homlokzatán.” Azóta pert indított ön ellen a prefektus. Cucu a 2001/1157-es jogszabályra hivatkozik. Tehát létezik olyan romániai törvény, ami világosan kimondja, hogy milyen zászlókat szabad kitűzni egy ülésteremben?

–Az a jogszabály, amire a prefektus hivatkozik, előírja, hogy mely zászlók legyenek jelen egy tanácsteremben, a polgármesteri hivatalok homlokzatán, intézményeken. Ezek a román és az uniós zászlók. Viszont egyetlen egy jogszabályban nem szerepel, hogy a székely zászlót nem lehet kitűzni. A prefektus vagy direkt, vagy tévesen értelmezi ezt a törvényt. Ugyanolyan akcióról, téves értelmezésről van szó, mint annak idején a himnuszperben. A törvény előírja, hogy mikor szükséges elénekelni a román himnuszt, de azt már nem, hogy a magyar himnuszt tilos. A prefektusé nem más, mint egy rosszindulatú kereset, perelés. Abban is biztos vagyok, hogy a prefektus nem önszántából perel, hanem felső, bukaresti nyomásra. A román hatalom mindent megtesz az erdélyi, székelyföldi magyar letiprása érdekében.

Hetven éves lett a hazai férfigyógyászat megteremtője, Papp György professzor

Az orvosi egyetem hallgatójaként egyik tanára magával ragadó személyisége miatt szakosodott az urológia felé. A választás kitűnőre sikerült: pályája a későbbiekben olyannyira kiteljesedett, hogy az urológiából kiválva önálló gyógyászati területté fejlődő andrológia hazai megteremtője lett. Orvosi pályája mellett több évtizede tanít is, miközben az általa vezetett osztályról még magasabb fizetésért sem akarnak távozni kollégái.

Szerkesztőségünk vendége a közelmúltban 70. születésnapját ünneplő, ám a mai napig is aktív Prof. Dr. Papp György, aki a jeles ünnep alkalmával sem önmagáról beszélt elsődlegesen, hanem a férfigyógyászat létrejöttéről, vezetői elveiről, valamint a még megvalósítani kívánt célokról.

A felnőtt lakosság csak 10-15 %-a sportol rendszeresen

Egyre nagyobb teret nyert a szabadidős sportban a szabadtéren felállított testedző eszközök, parkok használata, a program célja, hogy olyan létesítményeket biztosítson, melyek ingyenesen, bárki számára, helyben állnak rendelkezésre – szögezte le Dr. Boros Anita helyettes államtitkár, akit arról is faggattunk, hogy egy önkormányzat mennyi sportparkot kérelmezhet, szükséges-e önrészt biztosítani, és a települések kérelmezhetik a már meglévő sportparkok bővítését.

Mi a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program célja?

–Az egészségmegőrzés szempontjából kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak. Nemzetközi kutatásokkal alátámasztott adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság csak 10-15 %-a sportol rendszeresen (heti két alkalom), míg ez a mindennapos testnevelésen kívül a gyerekek csupán 10%-ára igaz. Ezeknek az arányoknak a nagyságrendekkel történő növelése kiemelt érdekünk, hiszen a lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország teljesítőképességét. Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a mindennapos sportolás, melyet leginkább a könnyen hozzáférhető és ingyenes létesítményekkel lehet vonzóvá tenni. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb teret nyert a szabadidős sportban a szabadtéren felállított testedző eszközök, parkok használata, a program célja, hogy olyan létesítményeket biztosítson, melyek ingyenesen, bárki számára, helyben állnak rendelkezésre.

Az Európai Unió megreformálása a célunk

Egyre több tagállam vezetője belátja, hangoztatja, hogy az unió reformokra szorul – közölte a Magyar Fórummal Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, s leszögezte: mi nem az Európai Unió ellen vagyunk, hanem annak jelenlegi működését nem tudjuk elfogadni. Azért is szükségesek a reformok, hogy az EU visszanyerje az uniós állampolgárok bizalmát.

Államtitkár úr július 7-én és 8-án Podgoricában, Montenegró fővárosában egyeztetett Dusko Markovic miniszterelnök-helyettessel, valamint Aleksandar Andrija Pejovic EU-csatlakozási főtárgyalóval. Miről folytak a tárgyalások?

–A kormány európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként elsősorban az EU-s csatlakozásukról tárgyaltam a montenegrói miniszterelnök-helyettessel és a főtárgyalóval, Pejovic úrral. Látogatásom másik indoka az volt, hogy július 1-jétől Magyarország szakértővel segíti a montenegrói kormány uniós csatlakozási folyamatát. Jelenleg a nehezebben kezelhető fejezetek tárgyalását szeretnék megkezdeni. Eddig 24 fejezetet nyitottak meg, és néhányat már le is zártak. A közeljövőben a 23. és 24. – emberi jogokról, jogállamiságról szóló –fejezetet tárgyalják az unió képviselőivel, és ehhez kértek Magyarországtól szakértői támogatást egy évre, ami meghosszabbítható. Ennek a részleteit egyeztettem a két montenegrói vezetővel. Alapvetően ezért utaztam Podrogicába, de mivel látogatásom idejére esett a NATO varsói csúcstalálkozója, amely Montenegró szempontjából azért jelentős, mert meghívottként, leendő tagállamként vett rajta részt, és már hat ország, köztük hazánk is ratifikálta a csatlakozási dokumentumokat, s arra számítunk, hogy 2017 tavaszára valamennyi NATO-tagállam hozzájárul ahhoz, hogy Montenegró a katonai szövetség teljes jogú tagja legyen, így a NATO-ról is szó esett a találkozón.

A vidéki teátrumokra jóval kevesebb figyelem irányul

A kezdetektől arra törekedtünk, hogy visszatérő művészek dolgozzanak együtt, és 2014-ben a színház 25. jubileumi évadára sikerült életre hívni a közalkalmazotti társulatot. A színház alapja a társulat, és ha az idei év sikerei azt bizonyítják, hogy jól tudunk csapatban dolgozni, és értékes munkát végzünk – közölte lapunk megkeresésére Crespo Rodrigo a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház direktora.

Nemrég ért véget a Pécsi Országos Színházi Találkozó. Milyen darabbal vettek részt a versenyprogramban?

–A versenyprogramba Szikszai Rémusz által rendezett Tartuffe-je kapott meghívást, és nagy örömünkre két díjat is nyert az előadás: Danis Lídia a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat, Szikszai Rémusz pedig a legjobb dramaturgnak járó díjat vehette át.

Két éve társulattal működnek. Ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Jól tudnak csapatban dolgozni?

–Már a kezdetektől törekedtünk arra, hogy visszatérő művészek dolgozzanak együtt, és 2014-ben a színház 25. jubileumi évadára sikerült életre hívni egy közalkalmazotti társulatot. Azt gondolom, hogy a színház alapja a társulat, és az idei év sikerei – hiszen különdíjat kapott a Kaposvári Biennálén a Kutyafül, macskakő, egérút című előadásunk, az Auguszta kisasszony különös tavasza című előadásunk meghívást kapott a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle versenyprogramjába, a POSZT két díja, a Molière: Tartuffe meghívása a Városmajori Színházi Seregszemléjének versenyprogramjába, az Ördögkatlan Fesztiválra, valamint a Vidéki Színházak Fesztiváljának versenyprogramjába – mind azt mutatják, hogy jól tudunk csapatban dolgozni, és értékes munka folyik nálunk.

Lassan kihal a tisztelet és az alázat a szakma iránt

Még a színitanodában előadtunk a Greaseből több jelenetet, amit végignézett Pécsi Ildikó. Gratulált nekünk, s közölte, ma már ezen a pályán a szerencse többet számít, mint a tehetség. A másik probléma, hogy nagyon kevés lehetőségük van a fiatal színészeknek. Régebben nem ontottak olyan sok színészt a pályára, és így a színművészek nem maradtak munka nélkül.