Megfelelő a magyarországi gyógyszertárak száma és eloszlása

A lakossági gyógyszerellátás 1990-ben elkezdett rendszerváltásának befejező aktusa lehet a tulajdonosi program eredményes befejezése. Ez nemcsak a gyógyszertárakban tulajdont szerzőknek, hanem a gyógyszerészet egészének a jövőjét alapjaiban meghatározó fontosságú kérdés. Dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: a felvehető hitel mértéke megnövekedett, ami a többségi gyógyszerészi tulajdon biztosítása miatt szükséges. Szintén jelentős eredmény, hogy a hitelt a korábbi 3 százalék helyett 1,5 százalékos kamatteherrel lehet igénybe venni.

Konkrétan mihez kapnak kedvezőbb feltételekkel hitelt a gyógyszerészek?

– A jogszabályi előírás szerint 2017. január 1-jéig minden gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészek tulajdoni hányadának meg kell haladnia az 50%-ot. 2300 gyógyszertár működik, és a hatósági adatok értelmében körülbelül 700-ban még ezt a jogszabályi előírást nem teljesítették. Ebből a 700-ból több mint 100-ban a gyógyszerész és nem gyógyszerész tulajdonhányad 50-50%, ezeknek a többsége, azt gondoljuk, családi vállalkozás, és ezekben az esetekben a többségi gyógyszerészi tulajdon megszerzéséhez szükséges korrekciót belső megbeszéléssel, technikai szerződésmódosításokkal meg tudják csinálni. Ezenkívül 100 gyógyszertárban a gyógyszerészi tulajdonhányad meghaladja a 40%-ot. Úgy gondoljuk, hogy ezekben az esetekben részben a vállalkozás, részben pedig a gyógyszerész rendelkezik olyan fedezettel, aminek segítségével lehetőségük van a többségi tulajdon biztosítására. A maradék gyógyszertárakban a gyógyszerészek tulajdonhányada 26-40%-os, és azt gondoljuk, hogy részükre jelenthet komoly segítséget az eddiginél is kedvezőbb hitelkonstrukció kialakítása. Ezért volt szükséges július 1-jétől a patikaalap kedvezőbb szabályozása.

Piaci igényeknek megfelelő kurzusok indulnak

Elkészült és hivatalosan is felavatták Zalaegerszegen, az északi ipari parkban az Edelmann nyomdaipari konszern Közép- és Dél-európai Kutató és Fejlesztő Bázisát. A közel 5 milliárd forint értékű beruházás kapcsán Balaicz Zoltán polgármestert kérdeztük a zalai megyeszékhely gazdasági fejlesztéseiről, tervekről, munkahelyteremtésről.

Példaértékű gazdaságfejlesztési programot hajtott végre Zalaegerszeg – hangsúlyozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a német Edelmann nyomdaipari cégcsoport 4.5 milliárd forintból épült nyomdaipari üzemének avatásán. Melyek voltak ennek a programnak a fontosabb elemei?

–A mögöttünk hagyott évtizedekben komoly gazdasági nehézségekkel kellett megküzdenie a zalai megyeszékhelynek. Munkahelyek ezrei szűntek meg, csökkent a város adóbevétele, ezért újabb adókat kellett kivetni. Kormányzati támogatásra és helyi összefogásra egyaránt szükség volt. Számtalan a gazdaságot élénkítő megoldást dolgozott ki az önkormányzat az elmúlt közel két évben. Sok más mellett elindítottunk egy országosan is egyedülálló kamattámogatási rendszert, amellyel a helyi mikro- és kisvállalkozások juthatnak olcsó fejlesztési hitelhez, 2,5 millió forint adóalapig eltöröltük a helyi iparűzési adókötelezettséget. Költségvetésünkben létrehoztuk az úgynevezett Vállalkozói Alapot, amivel a hozzánk forduló cégeknek nyújtunk segítséget közmű-, útcsatlakozás, kerékpárút, parkoló, járda, gyalogátkelőhely vagy éppen buszmegálló építésben, hogy ily módon a dolgozók könnyebben eljuthassanak munkahelyükre. Az országban elsőként nyerte el városunk ipari parkja a „Tudományos és Technológiai Park” címet, ami előnyt és plusz pontot jelenthet a pályázatoknál. Szintén az országban elsőként, Kecskeméttel egyszerre indítottuk el a duális mérnökképzést, és létrehoztuk a felsőoktatási duális képző és innovációs központot. 38 féle támogatási lehetőséget magába foglaló befektetés-ösztönző és támogató rendeletet fogadott el a közgyűlés, mely szintén újabb munkahelyteremtő beruházások megvalósulását szolgálja az önkormányzat tulajdonában lévő ipari parkban. Létrehoztunk egy önkormányzati fejlesztési irodát, amely a helyi vállalkozásoknak nyújt segítséget pályázatíráshoz.

Élhető jövőt, munkát biztosítva szeretnénk itthon tartani az ifjúságot

Elfogadta a közgyűlés Nyíregyháza következő öt évre szóló ifjúsági koncepcióját. A részletes szakmai anyag úgy készült el, hogy ehhez a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara készített felméréseket a városban élő ifjak több korcsoportjában, és kikérték azoknak a szervezeteknek, vállalkozásoknak a véleményét, akik fiatalokat foglalkoztatnak. Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere érdeklődésünkre közölte: nálunk is kezd kialakulni a munkaerőhiány. Ezért is fontos az egyetem, a középfokú képzés, a szakképzési centrum. Nemsokára elindulnak a duális képzések a középiskolákban, és az egyetem képzéseire is a célirányosság jellemző, hiszen városunkban sok globális nagyvállalat működik, akik az utóbbi időkben sok ezres munkahelyfejlesztést jelentettek be. Ennek az igénynek próbál az oktatás megfelelni.

Európa egyedül nem tudja a migráció terhét viselni

Brüsszel hibái miatt az EU válságba került, vissza kell térni az uniós jog alkalmazásához, tiszteletben kell tartani a nemzeti parlamentek szerepét – szögezte le Kontrát Károly a belügyi tárca miniszterhelyettese, és szerkesztőségünk kérdésére hozzátette: a Dublini - rendelet módosítására vonatkozó bizottsági javaslat a külső határokkal rendelkező országokra jelentős terhet ró, ezért olyan megoldást tartunk szükségesnek, ami az Európára háruló terhek csökkentését eredményezi.

Miniszterhelyettes úr részt vett az európai uniós tagállamok belügyminisztereinek pozsonyi találkozóján. Melyek voltak a fő témák?

–Az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának 2016. július 6-7-i, pozsonyi informális ülésének belügyi napján az alábbi két kérdést vitatták meg az uniós tagállamok, a schengeni társult országok, valamint a meghívott harmadik országok belügyminiszterei: Európai menekültügyi politika, a közös kihívások kezelése; a határvédelem kapcsán pedig az Európai Határ-és Parti Őrség felállítása és működtetése, valamint az intelligens határokkal kapcsolatos infrastruktúra véglegesítése: Európai Utazási Információ és Hatósági Rendszer (ETIAS).

Közép-Európában még él a keresztény hagyomány

Azokat az iskolákat támogatjuk, melyek egyrészt a vallásos nevelést, másrészt a magyarság megőrzését segítik – szögezte le Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, aki kérdésünkre hozzátette: akik vadidegen migránsokat akarnak Magyarországra zúdítani, a brüsszeli álláspontot támogatják. Nekik többet ér egy teljesen más kultúrából érkező migráns, mint egy határon túli magyar. Ez nem más, mint hazaárulás.

Eddig mennyire voltak sikeresek a partiumi és gyimesi csángó oktatási intézményekben beindított programok?

–A kérdésfölvetés kapcsán azt tartom legfontosabbnak, hogy meg kell vizsgálni, milyen szerepet töltenek be a határon túli egyházi iskolák. Nemcsak az egyházi kötődés a fontos, legyen szó római katolikus, görög katolikus, református, vagy evangélikus iskoláról, hanem legalább annyira lényeges, hogy a magyarság megmaradásában, megőrzésében óriási szerepet vállalnak. Ezért döntöttünk úgy az elmúlt évek során, hogy a Kárpát-medencében támogatjuk az iskolák fejlesztését szolgáló beruházásokat. Így tettünk a partiumi Nagyszalontai Református Gimnázium esetében, vagy Kárpátalján a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum építése során, de említhetném a Gyimesi Szent Erzsébet Gimnáziumot is. Ezeket a támogatásokat tovább folytatjuk nagyságrendileg 300 millió forinttal, mert ezek a beruházások nagymértékben hozzájárulnak az előbb említett célok eléréséhez. Így kap jövőre a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium támogatást fejlesztéseihez, 10 és 20 millió forint közötti összegben. Székelyudvarhelyen a református iskola – az idei támogatás folytatásaként – jövőre húszmillió forintos segítségben részesülhet. Szintén a székelyudvarhelyi katolikus iskola is 50 millió forintnyi támogatás kap 2017-ben.

Gyurcsány Brüsszel magyar hangja

Gyurcsány Ferenc minden eszközt bevet, hogy megakadályozza a kényszerbetelepítés elleni népszavazást. A brüsszeli bevándorláspárti politika sodorta bajba Európát, és erre adott válasz a brit népszavazás eredménye. A britek ugyanis nem kérnek egy olyan Európából, ahol nem hallgatják meg a polgárok véleményét – mondta Hollik István.

Meglepte a brit népszavazás eredménye, vagy számított rá?

–Ha a várakozásaimból indulok ki, akkor meglepett, mert azt szerettem volna, ha britek bent maradnak az Európai Unióba, hiszen ők nagyon komoly szövetségesei voltak az unión belül Magyarországnak az EU megreformálásának kérdésében. Ha viszont az Európai Unió jelenlegi helyzetét vizsgálom, akkor nem lepődtem meg a kilépés-pártiak győzelmén. Abból a szempontból sajnos nem kell csodálkozni, hogy a brit állampolgároknak elegük lett abból, hogy nem a saját maguk urai, látván, miként vezetik Brüsszelből az uniót. Azt sem tudták elfogadni, hogy az uniós bürokraták rájuk akarják kényszeríteni, hogy kikkel éljenek együtt. David Cameron is a bevándorlást jelölte meg a legégetőbb problémaként, és egyre többen mondják azt, hogy a migráns-kérdés volt az, ami a briteket arra sarkalta, hogy kilépjenek az Európai Unióból. Tehát egyfelől meglepett, másfelől viszont nem.

Nem vagyok béljós, így nem tudhatom pontosan, mekkora lesz a gazdasági növekedés

A Költségvetési Tanács a költségvetési törvényjavaslatot és annak makrogazdasági hátterét egységében vizsgálja, annak részleteit, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi szempontok, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, s nem bocsátkozik elosztás-politikai kérdések minősítésébe – közölte szerkesztőségünk megkeresésére Dr. Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnökét arról is kérdeztük, hogy kell-e módosítani a költségvetést a Brexit miatt, s valóban mindenki léphet-e egyet előre.

Mélyponton a diákhitel kamata

2016. második félévére tovább csökken a Diákhitelek kamata. A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatmértéke 3,75%-on, a Diákhitel2-é 5%-on került megállapításra a 2016. július 1-je és december 31-e közötti időszakra vonatkozóan. A kötött felhasználású Diákhitel2 ügyfelekre eső része továbbra is fix 2%, a különbözetet az állam kamattámogatás formájában fizeti meg a hiteligénylők helyett. Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Magyar Fórummal közölte, hogy míg Európában alapvetően a diákhitelezés költségvetési forrásokból történik, addig Magyarországon külső forrásokat vesznek igénybe, s hozzátette: a diákhitelt felvevők 49%-a azt nyilatkozta, hogy e nélkül nem tudta volna elvégezni felsőoktatatási tanulmányait.

Hiába jó a cél, ha az egész folyamat megreked

A holland soros elnökség égisze alatt Rotterdam városa ad otthont június 20-a és 22-e között az idei TEN-T közlekedési korridor napoknak. Deli Andor kifejtette: ahogy a folyók nem állnak meg az EU határain, úgy a közlekedési útvonalak sem érnek véget az országhatárokon. A délvidéki európai parlamenti képviselőt a közlekedés fenntarthatóságáról, a magyar-szerb határ mentén élő árufuvarozókat érinti nehézségekről is kérdeztük.

Elsőként legyen kedves olvasóinkkal megértetni, hogy mit jelent TEN-T folyosók fogalma?

–Felismerve, hogy a közlekedés létfontosságú Európa számára, az Unió létrehozta a Transzeurópai Közlekedési Hálózatot, az úgynevezet. TEN-T hálózatot. Kilenc fő közlekedési folyosó (ún. törzshálózat) és az erre kapcsolódó útvonalak célja egy összeurópai hálózat létrehozása, amely nélkül Európa gazdasága nem növekedhet és az egyes régiók elszigetelődnek. Magyarország területén 3 törzshálózati folyosó halad keresztül, a Mediterrán, a Kelet-Mediterrán és a Rajna-Duna folyosó. A folyosókat vasútvonalak, közutak, repülőterek, vízi útvonalak (folyók, tengerek), kikötők, vasúti-közúti terminálok alkotják.