Elkötelezettek vagyunk az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása mellett

Az új, megfelelő szakmai kompetenciákat biztosító szakképzés megteremti a szakmai előmenetel lehetőségét – szögezte le Dr. Mészáros János. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy anyagilag is ösztönzik a képzésben résztvevőket, hiszen lényeges a szakápoló-utánpótlás kérdésének megoldása.

Mi a nemrég elindított Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési program lényege, s melyek a fontosabb elemei?

– 2016. január 1-jétől, európai uniós forrásból, az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program keretéből 1,8 milliárd forintot fordítunk a projekt megvalósítására. A program célja – igazodva az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzési elvárásokhoz, amely egy európai uniós jogharmonizációs folyamat következtében megváltozott – az ápolói, általános ápolói, szakápolói, gyermekápolói képesítést szerzett, de további szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi szakdolgozók képzettségi szintjének emelése, és az OKJ-s ápolói képesítés megszerzéséhez szükséges képzések biztosítása.

A drogelosztó maffia is kiépítette térfigyelő rendszerét

A kormány számára kiemelt felelősség a szenvedélybetegek komplex kezelése, ezért a prevenció, a büntetőjog és a rehabilitáció területén is fontos döntések születtek az elmúlt években – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az Emberbarát Alapítvány budapesti szakmai konferenciáján. A rendezvényen részt vett Ferencz Orsolya, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) elnöke, akit VIII. kerületi drogellenes tevékenységről kérdeztünk.

Milyen lényeges információk hangzottak el az Emberbarát Alapítvány konferenciáján?

– Az új kezelési lehetőségek bemutatása volt ennek a rendezvénynek a lényege. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy a konferenciát Rétvári Bence államtitkár nyitotta meg, és sok pozitív fejleményről számolt be. Sajnos természetes, hogy a drogterjesztők nincsenek tekintettel arra, hogy mi azt szeretnénk, hogy megszűnjön a kábítószer-fogyasztás. Éppen ezért a Nemzeti Drogellenes Stratégia célja a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a prevenció, a kínálatcsökkentés és az oktatási intézményekben folyó felvilágosító kampányok hatékonyabbá tétele. A dizájner drogok olyan hatalmas mértékben terjedtek el hazánkban és a világban, amire nagyon gyorsan kell reagálnunk, méghozzá a korábbi forgatókönyvektől eltérő megoldásokkal. Államtitkár úr azt is kiemelte, hogy végre megoldódott a tinédzserek addiktológiai ellátásának OEP általi finanszírozása, ami emelt értékű a felnőttekéhez képest, hiszen ez egy nagyon speciális ellátási terület, sajátos gyógyszerezési és kezelési igényekkel.

A gyermekek mellett a kormány sokkal többet tud fordítani a bölcsődei dolgozókra is

Több jut a bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetésre. 2017-ben a rendszerváltozás utáni legnagyobb összeget, 74 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Az elmúlt évek legnagyobb otthonteremtési programja zajlik hazánkban. 211 milliárd forintot különített el erre a jövő évi költségvetés – sorolta a változásokat Dunai Mónika. Az országgyűlési képviselő megemlítette, a családi adórendszer 2010-es bevezetése óta minden évben több pénz marad a magyar családok zsebében.

Lapunkban már foglalkoztunk azzal, hogy a jövő évi költségvetés kedvez-e a vállalkozásoknak. A 2017-es büdzsé mennyit fordít a családok támogatására?

– Az otthonteremtés és adócsökkentés költségvetésének szoktuk nevezni, ez nem véletlen. A kétgyermekes családokban gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény, összesen 277 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Továbbá a sertéshús után a tej, a tojás és a baromfihús áfájának 5%-ra való csökkentése miatt is csökkentek a családok kiadásai. Jó hír az internetezőknek, hogy az internet áfáját is csökkentjük jövőre, 18%-ra. Mindezek, valamint az alacsony személyi jövedelemadó további pozitív változásokat hoznak majd a családi költségvetésben.

De nem szorulunk rá behozatalra, átlagos évnek nézünk elébe

A legnagyobb kár az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele jóval kisebb volt – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Ledó Ferenc közölte: áruhiánytól nem kell tartani, de szinte bizonyos, hogy kismértékben emelkednek az árak.

Milyen mértékben károsították a termést a tavaszi fagyok?

– A fagykár nem az egész ország területét érintette, hanem 30-35 ezer hektárt. Az első kárt, áprilisban, a nyírségi területek szenvedték el. Ott elképzelhető, hogy 100 százalékos a fagykár. A következő hideghullám Pest megye déli és Bács-Kiskun megye északi részét – Kecskemét, Lajosmizse, Dánszentmiklós körzetét –, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala gyümölcstermesztő régióit érintette és Vas megye nyugati felét. Országos szinten a gyümölcskiesés 25-30%-ra becsülhető, ami azt jelenti, hogy 250-350 ezer tonnával lesz kevesebb gyümölcs 2016-ban, mint lehetett volna. Fagykár nélkül megismételhettük volna a 2014-es rekordévet, amikor 1 millió kettőezer tonna gyümölcs termett Magyarországon. Ezzel szemben 850-900 ezer tonnát várunk.

A Petőfi Sándor Programot 2015. március 15-én hirdette meg a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság. A program az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot – közölte Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette: a program elsősorban nem anyagi segítségnyújtás céljából jött létre, hanem más módszerekkel, a kiküldött ösztöndíjasok által végzett identitáserősítő, hagyományőrző és közösségépítő munka által próbálja segíteni a szórványban élő magyarokat.

A Petőfi Sándor Program a szórványmagyarság sorsán próbált segíteni. A sajtóban azonban több kritika is megjelent a programmal kapcsolatban. Egyesek azt vélelmezték, hogy tulajdonképpen identitáserősítési tevékenységekbe csomagolt kampányolás az egyszerűsített honosítás mellett, az igazi cél a magyar állampolgárságot igénylők számának növelése. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy arányaiban sok volt az ösztöndíjasok között a kormányközeli nyertes, míg egy harmadik vélemény a program alacsony hatásfokára hívta fel a figyelmet. Mi erről a véleménye? Visszatekintve az elmúlt egy esztendőre: mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket ez a program?

Az állami kitüntetéseknél sokkal többet ér, hogy igazi világsztárokkal dolgozhattam

Hit nélkül nem tudtam volna létezni. Előadásaim előtt Bach Máté passiójából a zárókórus főtémájával kértem az Úr segítségét. Ma is megvan a szülőházam, ahová hazajárok a férjemmel. A gyökereim Tiszanánán maradtak, és azok által nőtt a „fa, a levél”. Hitemhez és a pályámhoz tartozik az az ének, ami református, evangélikus templomokban is elhangzik: „Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van.” Velem is olyan dolgok történtek, amiket el sem tudtam képzelni.

Nemzetek fölötti birodalom diktál

Május 24-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2016. évi első rendes közgyűlésén a Pesti Vigadóban átadták a köztestületi díjakat. Az MMA Nagydíját Balassa Sándor vette át. A Kossuth-díjas zeneszerzővel a Nemzet Művészével otthonában a díjak értékéről, az európai zenei kulturális kínálatról, a nemzeti operák sorsáról, a lélekhez szóló zenéről beszélgettünk.

Gratulálunk az elismeréshez! Pályája során díjakat, kitüntetéseket vett át, a mostanit, a Nagydíjat hová sorolja?

– A művészeti díjak közé, mert ezt a Földindulás című operámért kaptam. Az akadémia meghallotta a darab szívdobbanását és az elismerést ezért ítélte nekem. A 2001-ben befejezett – némaságra ítélt – Földindulás c. operám sorsfordító pillanathoz ért, amikor a Magyar Művészeti Akadémia és a Káel Csaba vezette Művészetek Palotája együttműködve, jeles előadó gárda közreműködésével 2015-ben hangversenyszerűen megszólaltatta. A bemutató jól sikerült. A hangadó körök részéről dermesztő közöny és elutasítás fogadta az opera váratlan felbukkanását.

József Attila életműve elválaszthatatlan kerületünktől

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület huszadik alkalommal hirdette meg pályázatát Az Év Múzeuma és hatodik alkalommal Az Év Kiállítása címre. Az Év Kiállítása pályázat célja, hogy kiemelje a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, egyben jó példákat mutasson fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsa a magyarországi múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat, együttműködést. Losonczy Attilát, a ferencvárosi József Attila Emlékhely vezetőjét kértük föl egy rendhagyó tárlatvezetésére.

Az Eszmélet című kiállítással nyerték el a díjat, amihez szerkesztőségünk nevében gratulálunk! Mit kell tudni erről a kiállításról?

– A kiállítás először 1964. április 11-én nyílt meg az első hivatalos költészet napi megemlékezésen. A megnyitóbeszédet Kassák Lajos mondta – ő szorgalmazta, hogy április 11. a Magyar Költészet Napja legyen. Kassák és számos költő, irodalomtörténész szerint József Attila teremtette meg a modern magyar költészetet, ezért esett a választás az ő születése napjára. Az emlékhely, amely a Ferencvárosi Művelődési Központ része, több fel- és megújítást követően (1975, 1995 és 2002) tavaly április 11-én nyerte el jelenlegi állapotát. A Ferencvárosi Önkormányzat uniós forrásból és az Új Széchenyi Terv keretéből – a József Attila Terv alapján – minden eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására. A Pulszky Társaság – indoklása szerint – azért szavazta nekünk az Év Kiállítása fődíjat, mert viszonylag kis területen, egyetlen kiállítótérben egy egész élettörténetet mutatunk be igényesen, átláthatóan, a legkorszerűbb interaktív eszközök segítségével.

A magyar labdarúgó-válogatott 30 év után lép ismét pályára nagy tornán

Lejátszotta az Európa-bajnokság előtti utolsó felkészülési mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott. A Gelsenkirchenben lezajlott összecsapáson 2:0-s vereséget szenvedtünk a vb-címvédő Németország ellen, ám nyilvánvaló, hogy a jó játékra, a gólokra és a győzelemre az Eb-n lesz majd szükség. Lapunk megjelenésének idején már Franciaországban tartózkodik válogatottunk. Ezen a héten sportrovatunk is a labdarúgó Európa-bajnokság lázában ég, így a legfontosabb információk, adatok összegyűjtése mellett közvetlenül az indulás előtt megszólaltattuk a válogatott hátvédjét, Juhász Rolandot, valamint a korábbi kiváló középpályást, Nagy Antalt is.