A piac nem csak árusítóhely, hanem közösségi tér, kulturális fórum

A helyi piacok fontosságáról többször hallani, olvasni a médiumokban. Most Békés városa fejleszti a település piacát, méghozzá akadálymentesen. Közel 250 millió forint összegű pályázattal célozták meg a város piacának modernizálását és hűtőház létesítését. Izsó Gábor polgármester kihangsúlyozta, hogy a piaci kínálat helyi, magyar termékekre épül, s szeretnék, ha ez a létesítmény ellensúlyozná a multik árcsökkentő hatását.

Mióta működik és milyen körülmények között piac a városban?

–Szinte a történelmi idők kezdetétől…Már az Árpád-ház idején minden nagyobb városban működött piac. Békés városában azóta, bár a helyszín többször változott, folyamatosan tartanak piaci napokat. Lényegesebb korszerűsítést a ’90-es évek közepén hajtottunk végre. Akkor került át a piac egy újabb helyre, aszfaltoztuk a helyszínt, s később tetővel is elláttuk. Békés járásközpont, elég jelentős, 20 ezres lakosságszámmal. Környékünkön több zártkert található, s onnan hozzák be eladni portékáikat – elsősorban zöldséget, de füstölt húst, és más finomságokat is árulnak. Kedden és pénteken tartunk nagy piaci napokat, melyek meghatározzák a városképet. Ilyenkor megélénkül az utcákon a forgalom, és a piacozás mellett az emberek akkor intézik hivatalos ügyeiket.

Program a helyi őshonos, tájfajták védelméért

A 2015-ben indult zártkerti revitalizációt célzó nemzeti program idén újra pályázható az önkormányzatok számára. Az idei program keretében olyan mentorálással kísért mintaprogramok juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyek során zártkerti fekvésű földrészlet revitalizációja valósul meg igazoltan őshonos vagy tájfajta növény telepítésével, közösségi termelés mellett – közölte V. Németh Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárát a zártkerti ingatlanok állapotáról és a tavalyi eredményekről is kérdeztük.

Tavaly miért indította el a tárca az ezzel kapcsolatos programot?

–Mielőtt a konkrét kérdésre felelnék, a zártkertek adatait ismertetem. Hazánkban jelenleg mintegy 200.000 hektár zártkerti ingatlan található, s ezek nagy része elhanyagolt és gondozatlan terület. Ezek jellemzően a települések határában lévő, főként kézimunkával művelhető apró parcellás szőlő-és gyümölcsterületek. Felméréseink, kutatások alapján a területek újra használatba vonásának egyik legnagyobb akadálya a tulajdonosi szerkezet. Hiszen gyakorta nagyon elaprózott, osztatlan közös tulajdonban lévő területekről van szó. A másik probléma az elmúlt évtizedekben végbemenő életmódváltás. Ennek ellenére a zártkerteket a minisztérium több szempontból is értéknek tartja. Szeretnénk, ha a zártkertek továbbra is kiegészítő jövedelmet biztosítanának a falvak lakóinak, az öngondoskodást segítenék. Emellett lényeges, hogy megmaradjanak a táj védelme szempontjából, hiszen például a szőlőhegyek a vidék karakteres elemei. A biológiai sokszínűség szempontjából is nagy a jelentőségük. Az úgynevezett agrobiodiverzitás (biodiverzitás szó élővilági változatosságot jelent), tehát például a gyümölcsfajták megőrzése szempontjából. Mert a zártkertek a tájfajták természetes élőhelyei. A közösség megtartása is erősen kötődik ezekhez a területekhez – a társasági élet egyik helyszíne a szőlőhegy. S nagyon sok népi építészeti és szakrális emlék található a szőlőhegyeken. Tehát mindezeket együtt szeretnénk megőrizni, olyan formában, hogy az önkormányzatoknak legyen ebben kezdeményező szerepük.

Magyarországon pedig nincs szükség rá

Egy francia gondolkodó mondta, hogy nem az az igazi nagy tehetség, aki nem ismer semmi tradíciót a kultúrának abból az ágából, amiben ő dolgozik, hanem úgy gondolja, majd ő megalkotja azt – hanem az, aki megismeri a tradíciókat, és utána még eszébe jut olyasmi, ami eddig másnak nem jutott eszébe.

A teljes programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, ami több ezer személy támogatását teszi lehetővé.

Február óta már közel hatszázan helyezkedtek el a versenyszférában a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” program segítségével. Az érintettek - havonta - a közfoglalkoztatotti jogviszonyuk fennmaradó részére további 22 800 forintot kapnak a bérükön felül pluszjuttatásként – közölte érdeklődésünkre Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár s megerősítette; nélkülözhetetlen, hogy az érintett az elhelyezkedését követő 30 napon belül jelezze a járási hivatalnál, hogy már a versenyszférában dolgozik és igényt tart a támogatásra.

Tavaly novemberben jelent meg egy tájékoztató a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” segítő központi munkaerő-piaci programról. Mit várnak ettől a projekttől?

–Ösztönözni szeretnénk azokat a közfoglalkoztatásban dolgozókat, akik az elsődleges munkaerőpiacon, vagyis a versenyszférában is kamatoztatható kompetenciákkal és tudással rendelkeznek, hogy mielőbb kerüljenek ki a közfoglalkoztatás rendszeréből. Mindezt havi 22 800 forintos úgynevezett elhelyezkedési támogatás nevezetű konstrukcióval kívánjuk ösztönözni. 2015 novemberében fogadta el a kormány azt a rendeletet, ami ezt lehetővé teszi. Egy országos pilotprojektről van szó, ami február elsejével indult és most számítunk egy nagyobb dömpingre. S hogy miért most, annak az az oka, hogy van egy olyan sajátossága a közfoglalkoztatási szerződéseknek, hogy azok február utolsó napjában járnak le és az új szerződéseket március 1-jével kötik. Mindez a közfoglalkoztatásban lévő szerződések 85-90 százalékára igaz. Azért most számítunk arra, hogy egyre inkább élni fognak a közfoglalkoztatásban lévők ezzel a lehetőséggel, mert csak két feltételnek kell megfelelnie annak, aki ezt a támogatást igénybe szeretné venni. Az egyik, hogy a közfoglalkoztatásból kikerülve az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjen el, s ott egy éves határozott idejű, vagy határozatlan idejű szerződést kapjon. A másik feltétel a közfoglalkoztatásra vonatkozik. Szükséges ugyanis, hogy a közfoglalkoztatotti jogviszony legalább harminc napja fennálljon. Így április 1-je volt az első nap, amikor a rendeletnek meg lehetett felelni a legtöbb esetben. Míg korábban 20-30 kérelem érkezett hetente, addig május első hetében már közel 100 kérelmet nyújtottak be a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaihoz.

Mi már annak is örülünk, hogy nem akadályozzák a munkánkat

Elkezdődött Kárpátalján a huszti világháborús magyar katonatemető felújítása a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület irányításával. A munkálatok – amelyben más civil és egyházi szervezet önkéntes segítői is részt vesznek – a fák kivágásával kezdődtek meg. Hangácsi Istvánt, az egyesület elnökét a katonasírok felkereséséről, gondozásáról kérdeztük. Az elnök számára az jelenti az igazi elégtételt, ha egy hozzátartozót sikerül felkutatniuk, és a rokon ír egy köszönőlevelet.

Milyen szerepe volt Husztnak a világháborús eseményekben?

–Husztot elkerülték a világháborús csaták. Az I. világháborúban főleg a Kárpátok hágóin, s a hágók előterében folytak az ütközetek. De sem 1914-ben, sem 1915-ben a támadó orosz cári csapatok nem hatoltak be Husztig. Huszton a Monarchia hadikórháza működött. Idehozták az ütközetekben megsebesült katonákat, s azokat a hadfiakat, akik járványos betegséget kaptak el; tífuszt, kolerát. A hadikórházban elhunytak, 355-en, fekszenek az I. világháborús temetőben. A II. világháborúban kissé más volt a helyzet; 1940-től 1944. szeptemberéig két helyszínen temettek az I. világháborús sírok köré. Az egyik helyszínt árok választja el az I. világháborús kőkeresztektől. A második helyszín közvetlenül az I. világháborús temető felett volt, amit egy földút építésével legyalultak. A II. világháborúban 1940-ben kerültek először honvédeink a huszti temetőbe. 1940-es, 1942-es temetéseket találtunk közvetlenül az I. világháborús sírok baloldalán, akkor négy katona balesetben veszítette életét. A többiek 1944. áprilisától kerültek a temetőbe. ’44. áprilisában elkezdődött egy nagy offenzíva Galíciában, s akkor hozták a hiszti hadikórházba kórházvonatokon, gépjárműveken a sebesülteket. A szovjet csapatok közeledtével hátrahagyták a már menthetetlen sebesülteket. Huszt azért is jelentős számunkra, mert olyan unikális hely, ahol megmaradtak az I. világháborús sírok. Két héttel ezelőtt 250 fejfát számoltunk össze csak a várhegy oldalában. A többi településen főleg sírhalmokat találunk, ami a jobbik eset, mert előfordul, hogy csak az idősek emlékeznek vissza, hogy a világháborúk idején magyar katonákat temettek el egy olyan helyre, ami most magántulajdonban áll. Decemberben vettük föl a huszti városi vezetőséggel a kapcsolatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi vezetőinek, és a történelmi egyházak papjainak, lelkészeinek segítségével. Biztosítottuk a tanácsot arról, hogy nem teszünk kárt a sírokban, sőt mindenki jól jár azzal, ha a város temetőjét felújítjuk. A város vezetése ebbe azért is egyezett bele, mert nemrég kezdték el a huszti várhegy és környékének rekonstrukciós munkálatait. Több engedélyt kellett kérnünk, az első a fák kivágására vonatkozott. Hiszen az I. világháborús temetőben nagyon sok a korhadt, beteg, több mint 100 éves fa. 55 fa kivágására kaptuk meg az engedélyt, s ezt a munkát végeztük el két hete. A 2016-os év feladata a tényleges munkák –a kőkeresztek pótlásának, kicserélésének, csiszolásának illetve a II. világháborús helyen egy emlékmű felállításának – előkészítése.

Meg kell akadályozni, hogy tovább csökkenjen Kolozsvár magyarságának számaránya

Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje felelevenítette: a Néppárt törekedett egy, a magyar szavazatok maximalizálását eredményező összefogásra az RMDSZ-szel, de a szövetség politikusai elutasították többszöri megkeresésüket, így egyértelművé vált, önálló listát és polgármesterjelöltet állítanak. Fancsali hozzátette, hogy a Néppárt a kolozsvári önkormányzatba jutásához szükséges öt százalék eléréséhez legalább hatezer szavazat begyűjtését tűzte ki célul.

Miként esett önre, mint civil aktivistára a Néppárt választása?

–Egy éve vagyok az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, és miután Gergely Balázs, akit felkértünk arra, hogy vállalja el a városi polgármester jelöltséget, visszalépett, s átigazolt az egyházak kérésére az RMDSZ-hez, a helyi szervezet engem választott jelöltnek, és a tanácsosi lista vezetőjének. Úgy döntöttünk, mindenképpen elindulunk, annak ellenére, hogy átigazolt egy emberünk. A civil aktivista fogalma rám nézve azt jelenti, hogy politikai tevékenységem előtt teljesen civil voltam, s ugyanazt, az akkori eszköztárat próbáltam megtartani a politikában, s a civil szervezetek megerősítésére törekszem. Nem szándékozom őket a politikával meggyengíteni, hanem bevonni a munkába, mert azt gondolom, ez így helyes.

A norvégokat kétszer is „kivégző” csatár, Kiss László 60 éves lett

Neve hallatán elsőre szinte mindenkinek a norvégok ellen elért góljai ugranak be. Ezek valóban sorsdöntő találatok voltak, ám pályafutása ennél lényegesen gazdagabb volt. A fénykorát élő Vasasban töltött el bő fél évtizedet, a későbbi világbajnokkal és vb-kedvenccel szerepelt egy csapatban Franciaországban, a válogatottban pedig végigjátszott egy sikeres vb-selejtező-sorozatot, majd pályára lépett az 1982-es vb-n is. Mindezek után edzőként is sikeres lett, ráadásul különleges módon nemcsak férfi, de női csapatoknál is dolgozott, sőt itt töltött el hosszabb időt. Sportrovatunk vendége a közelmúltban 60. születésnapját ünneplő egykori kitűnő balszélső, Kiss László, aki pályafutása felidézése mellett edzői munkájáról, valamint a válogatott Eb-esélyeiről is szívesen nyilatkozott.

Az agrárközéposztály a földtulajdonnal sokkal versenyképesebb

Nem igaz, hogy bárkivel, aki illetéktelen, földügyekről egyeztettem, ahogy azt az ellenzék állítja – szögezte le Dr. Bitay Márton. Az állami földekért felelős államtitkár megemlítette azt is, hogy az új földforgalmi törvény elfogadásakor a Jobbik azt állította, a kormány a külföldieknek kedvez. Kötelezettségszegési eljárás van Magyarországgal szemben, mert az unió bizonyos szervei úgy gondolják, ez a törvény csorbítja a külföldi vásárlók lehetőségeit, és előnybe helyezi a magyar vásárlókat.

Májusban újra indulnak a földárverések. A harmadik körben mennyi földrészlet kerül kalapács alá?

–Pontosan 60.250 hektár kerül kalapács alá 3236 birtoktest formájában. Ezek döntő többsége olyan szántóterület, amelyet egyszer, vagy kétszer már meghirdettünk, de eddig még nem keltek el. Kisebb része, körülbelül 6000 hektárültetvény, gyümölcsös terület, melyet most próbálunk meg első alkalommal értékesíteni. A jelenlegi elképzelések alapján a földértékesítési program ezzel a harmadik ütemmel zárul. Május 20-án kezdődnek az árverések, és június közepén fejeződnek be.  

Határon túli magyar civil szervezeteket is segítünk

A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a különböző lakossági csoportok közösségének formálásában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében. Fülöp Attila civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerkesztőségünk megkeresésére elmondta: a magyarságtudat és a honismeret szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat alakuljon ki a hazai és a határon túli civil szervezetek között.

Helyettes államtitkár úr nemrég Borsod, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott el, s a civil szervezetek támogatásáról, azok közösségépítő munkájáról beszélt. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak?

–Amit említett, az az országjárás utolsó része. A látogatásoknak kettős a célja. Közel 60 ezer bejegyzett civil szervezet van az országban, ennek fele, harmada működik tényelegesen. Az ő valós tevékenységüket, megsegítésük lehetőségét a terepen igazán jó megismerni. Mindegyik megyében működik Civil Információs Centrum (CIC), melyeket az állam támogat. A CIC-ek alapítványok vagy egyesületek, amelyek nyilvános pályázaton nyerték el egy évre ezt a címet, működésükkel a megyei civil szervezeteknek segítenek. A másik cél az információgyűjtés, hiszen ők tudják összegyűjteni az egyesületek, alapítványok javaslatait, kérdéseit. Mi pedig arról tájékoztatjuk őket, hogy az adott megyében mely szervezetek nyertek a Nemzeti Együttműködési Alap idei pályázatán.