A cél, hogy a családoknál több pénz maradjon

Csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját 2017-től. Emellett az éttermi szolgáltatások, az internet-használat adója is mérséklődik – tudtuk meg Tuzson Bencétől, kormányzati kommunikációért felelős államtitkárától.

Az uniós agrártámogatási rendszer nem biztosít a termelők számára stabil jövedelmet

A klímaváltozás következményeit, az élelmezés-biztonság kérdéseit és az élelmiszerveszteséget nevezte a XXI. század legjelentősebb kihívásainak Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdaságért felelős minisztereinek párizsi értekezletén. Miniszterhelyettes urat az élelmiszerbiztonságról, az élelmiszerpazarlásról, s a hazai mezőgazdasági rendszer fenntarthatóságáról kérdeztük.

Milyen témák szerepeltek a tanácskozás napirendjén?

–A viták célja a kormányzatok közös szakpolitikai prioritásainak előtérbe helyezése, ennek során a növekvő világnépesség élelmezésének, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a klímaváltozás kezelésének lehetőségeivel és kihívásaival való szembesítés volt. Ezekre a kihívásokra csak közös erőfeszítéssel, a szakpolitikák összehangolásával lehet hatékony választ találni. Ezért a fejlettség különböző fokán álló országoknak közös érdekük együttműködni az egészséges élelmiszert előállító, termelékeny és ellenállóképes globális mezőgazdasági termelésfejlesztése érdekében. Azonban az még a jövő kérdése, hogy a kormányok milyen mértékben és milyen gyorsan készek szakpolitikáikat azokhoz igazítani, amelyek a leginkább biztosítják e közös célok elérését.

Célunk Debrecen nemzetközi regionális vezető szerepének erősítése

Az Új főnix terv kiemelkedő jelentőségű eleme az a 15 milliárd forintos gazdaságfejlesztés, amely új ipari területek bevonásával, a magas hozzáadott értékű ipar, az innováció támogatásával, a program részét képező foglalkoztatási paktum segítségével több ezer új munkahely létrejöttét biztosítja a város és a régió számára. Dr. Papp László Debrecen polgármestere a munkahelyteremtésről, a Schaeffler Akadémiáról, a külföldi gazdasági szervezetekkel való együttműködésről, a repülőtér és a közlekedés fejlesztéséről, és a nemzetközi iskola -programról tájékoztatta szerkesztőségünket.

Hogyan tudják elérni céljukat, hogy év végéig 2000 új munkahely jöjjön létre?

–Debrecen sajátos adottságaival rendkívül versenyképes, elég csak kiváló megközelítésére gondolni. Az autópálya -összeköttetésre, a vasúti csomópontra, és ami a leglényegesebb, az a debreceni repülőtér. Jelenleg hét európai nagyvárosba lehet légi úton közvetlenül eljutni Debrecenből és vissza. Ez a város és a régió versenyképességét rendkívüli mértékben növeli. Az ország legnagyobb egyeteme működik a megyeszékhelyen a legszélesebb képzési spektrummal. Jelentős gazdaságfejlesztési programok zajlanak. Fejlesztjük az ipari infrastruktúrát, s az iparterületeket. Versenyképes árat tudunk biztosítani az ipari területeken a befektetők számára. Debrecen gazdaságfejlesztési társasága a befektetni szándékozók számára hatékony kiszolgálást biztosít annak érdekében, hogy a városról minden lényeges információt időben megkaphassanak.

Aki nem fogja föl, hogy az egészség a legfontosabb az ember életében, vagy buta, vagy nagyon rosszindulatú

Csaknem négy év munka után április 9-én ünnepélyesen átadták az újjáépített Tiszaligeti Stadiont Szolnokon, a megnyitón a miniszterelnök is részt vett. Orbán Viktor a kormány nevében köszönetét fejezte ki a szolnoki vállalkozóknak, akik „megtették, amit megkövetelt a haza.” Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere kiemelte, hogy a sport presztízse jelentősen csökkent, mikor a szocialista kormányok szinte a semmit sem költöttek a sportlétesítmények fejlesztésére.

Egyedül döntött a szolnoki képviselőtestület a stadion újjáépítéséről?

–A döntést közösen hoztunk a Szolnoki MÁV FC-vel, hiszen társasági adó segítségével és az ehhez kapcsolódó önerő biztosításával, illetve kiegészítő állami támogatással tudtuk megépíteni a stadiont. Két és fél éve vetődött föl az új stadion építésének ötlete, hiszen használhatatlanná vált az akkori létesítmény. A lelátók állapota és a pálya minősége is egyre romlott. A program a pályák építésével kezdődött. 2009-ben építettünk először 105x66 méteres műfüves pályát, mellé pedig egy palánkkal körbekerített, villanyvilágítással ellátott futsalméretű műfüves pályát. Megépítettünk egy új öltöző komplexumot, irodaépületet a városi sportcentrum számára. A labdarugó klub is épített egy új klubépületet. Ezután kezdtünk neki a stadion építésébe. De még előtte, a 2009-2010-es időszakban már történt egy stadionfejlesztés; akkor jutott be az NBI-be a szolnoki labdarugó csapat, amihez már egy lelátó-felújítást kellett véghezvinnünk, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelő körülmények között sportolhassanak, edzenek a játékosok.

Elősegítjük a fogvatartott társadalomba való sikeres visszailleszkedését

A büntetés-végrehajtás adatai szerint bevált a reintegrációs őrizet, senki sem került vissza a rácsok mögé új bűncselekmény miatt azok közül, akik eddig szabadultak a korábbinál enyhébb fokú kényszerintézkedésből – közölte szerkesztőségünkkel Schmehl János, a BvOP országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese.

Kik számára teremtetett új lehetőséget a reintegráció, mint új jogintézmény?

–2015. április 1-jén lépett hatályba a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályozás a büntetés-végrehajtásnál. A büntetés -végrehajtási kódex szerint, ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, aki öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztését fogház- vagy börtönfokozatban tölti, és aki a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja. A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak. A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés, oktatásban, képzésben való részvétel vagy gyógykezelés céljából, az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el. Lényeges, hogy a reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít. Az új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára teremtett lehetőséget, hogy szabadságvesztésük utolsó hat hónapját elektronikus nyomkövető alkalmazásával az általuk megjelölt és büntetés-végrehajtási bíró (bv. bíró) által engedélyezett ingatlanban tölthessék, amennyiben az a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak megfelel. Az őrizet bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen kibővült a progresszív szabadságelvonás, a fokozatosság, a normalizáció, a káros hatások minimalizálása és a sikeres társadalmi visszailleszkedés elősegítése tekintetében.

Akár tízezerrel is nőhet a férőhelyek száma

Jövőre indul országszerte az új bölcsődei ellátási rendszer, amelynek keretein belül a hagyományos bölcsődék mellett megjelenik a mini-, családi és munkahelyi bölcsődei forma is- közölte Novák Katalin államtitkár, aki emlékeztetett rá, hogy a kormány az utóbbi öt évben 28 milliárd forintot fordított bölcsődei fejlesztésre, tízezer férőhellyel bővült a bölcsődék kihasználhatósága.

Melyek azok a feltételek, ami alapján az adott önkormányzatnak bölcsődei ellátást kell biztosítania?

–A korábbi szabályozás szerint a település lélekszáma volt az irányadó. Eddig csak a 10 ezer főnél népesebb önkormányzatok számára volt kötelező a bölcsőde megszervezése. Így sok olyan település van az országban, ahol van óvoda, élnek kisgyermekes családok, de a kisgyerekek napközbeni elhelyezését nehezen tudják megoldani. Ha nincs a közelben nagyszülő, nincs családi segítség, bizony nem mindenki engedheti meg magának, hogy gyerekfelügyeletre költsön. Az új szabályozás egyik nagy értéke a rugalmasság lesz. A 2017. január 1-jétől hatályos törvény alapján ugyanis minden olyan településen, ahol a 3 éven aluli gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy legalább öt kisgyermek szülei jelzik ilyen igényüket, a települési önkormányzat köteles lesz a bölcsődei ellátást megszervezni.  A 10 ezer fősnél kisebb települések önkormányzatai különböző bölcsőde típusokból választhatnak, így hagyományos vagy mini bölcsőde, illetve családi bölcsőde biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján is eleget tehetnek kötelezettségüknek. A települési önkormányzatoknak 2018. december 31-éig kellő felkészülési időt biztosítva kell eleget tenniük e kötelezettségüknek.

Nem a kritikusoknak, hanem a magam által feltett mércének szeretnék megfelelni

Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte, ahol 1978-ban érettségizett. Tanulmányait a Szurikov Képzőművészeti Akadémián folytatta Moszkvában 1979–1981 között. 1984-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1984-től 1989-ig a Kecskeméti Katona József Színház állandó tervezője, 1992-től 2005-ig a Miskolci Nemzeti Színház díszlet és jelmeztervezője, 2005-tól 2009-ig a Magyar Állami Operaház díszlettervezője. A Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, a látványtervező tanszék tanára. 2014-be doktorált a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, ahol 2014 szeptemberétől óraadó tanár.

Díjak, elismerések: Miskolc város Nívó díja (1996); Színházi Fesztivál legjobb jelmeztervezés (1997); Jászai Mari díj (1998); Színkritikusok díja, a legjobb jelmez (Koldusopera, VIII. Henrik – Új Színház, Radnóti Színház) (1998); Határontúli Színházak Találkozója, legjobb jelmeztervezés (2003).