Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb úti célja

A belföldi vendégéjszakák dinamikus növekedése 2016 első hónapjában is folytatódott. Az elmúlt év végén tapasztalt enyhe visszaesést követően pedig januárban ismét markáns bővülésbe fordult a beutazó forgalom is. Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár megerősítette, hogy a jövőben a turisztikai szakterület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, illetve létrejön a Magyar Turisztikai Ügynökség, mely a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos, döntően marketing és termékfejlesztési feladatokat lát el.

Minek köszönhető, hogy 2016. első hónapjaiban növekedett az idegenforgalom?

–A KSH adatai szerint januárban a vendégek száma 7,8 százalékkal, a vendégéjszakáké 6 százalékkal, a szállásdíj-bevételek pedig 4,1 százalékkal haladták meg a 2015. januári, egyébként szintén kedvező adatokat. A januári növekedés egyrészt a továbbra is kiegyensúlyozottan emelkedő belföldi turizmusnak, másrészt néhány küldőpiacunk kiemelkedően jó teljesítményének volt köszönhető. Különösen egyes görögkeleti vallású küldőpiacainkról tapasztalunk növekedést. Idén januárban például az ukrán vendégéjszakák 25 százalékos bővülését mutatják a statisztikák, ami az ottani gazdasági-politikai helyzetre tekintettel különösen figyelemreméltó. A görögkeleti vallású országokban a karácsonyi ünnepkör mélyen belenyúlik a januárba, így akik nálunk töltik a szilvesztert – ami lényegében egybeesik az ortodox karácsonnyal – azok az év első hetét is itt töltik. Az oroszok körében igen népszerű Hévízre öt charter-járat is hozott vendégeket, akik „szilveszteri csomag” keretében a fürdővárosunkban töltötték az ünnepeket. De a szomszédos országok mindegyikéből jelentős mértékben nőtt az év eleji beutazók száma. Közülük a legnagyobb növekedést az ukrán (+25,3%) és a szlovák (+23,9%) vendégéjszakák számában tapasztalhattuk.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség céljai változatlanok

Hiszem, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarságnak még mindig megvan az esélye arra, hogy megerősödve kerüljön ki a mostani ukrajnai válságból –nyilatkozta Brenzovics László, KMKSZ elnöke.

A kárpátaljai magyarság esélyeit vitatták meg a KMKSZ XXVII. közgyűlésén Beregszászban. A mostani ukrajnai háborús konfliktusban és gazdasági válságban milyen esélyei lehetnek a kárpátaljai magyaroknak?

–A jövőnk nem csak rajtunk múlik. Így az sem, hogy milyen események lesznek Kárpátalján, Ukrajnában és Európában. Kétségtelen tény, hogy az esélyeket megnöveli az, hogy ilyen körülmények között a kárpátaljai magyarság döntő többsége szülőföldjén kíván maradni. Határozott célokkal rendelkezik, és van olyan politikai szerveződése, mely ezeket a célokat felvállalja és képviseli. Ukrajna jelenleg súlyos időszakot él át, ami rendkívüli módon kihat mindenre és mindenkire. Az viszont tény, hogy miközben Ukrajna más területein a közrend megbomlott, vidékünkön szerencsére sikerült megőrizni a békét. Ennek ellenére a hétköznapokban bizonytalanság uralkodik, a válság mindenre rányomja bélyegét. A kárpátaljai magyarság számára a biztonság kérdése a legfontosabb. A kelet-ukrajnai események felemésztették az ország anyagi erőforrásait, a gazdaság megrendült, és ameddig a konfliktus tartani fog, esély sincs a megerősödésre. A hrivnya gyengül, az árak emelkednek, a fizetések pedig egyre kevesebbet érnek. A kárpátaljai magyarság azt szeretné, ha mielőbb béke lenne, amihez a jelenlegi helyzetben egész Európa összefogása szükséges.

A szocialista kormányok gúzsba kötötték Magyarország gazdaságát

Az ellenzék olyan ügyeket kér rajtunk számon, amelyek teljesítésére nem is mi vállaltunk garanciát, hiszen 2010-ben már az előző kormányzat által, 2007-ben levert „fejlesztési cölöpökkel” vettük át a kormányzást, hisz a fejlesztési források 60-70%-át már akkor lekötötték, közölte megkeresésünkre Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Hozzátette: egyedül az ellenzék olvassa ki a felfüggesztésből, hogy az, csak a szabálytalanságok miatt lehetséges.

Az éneklés valódi küldetés

Jenei Gábor színész, operett- és musicalénekes tanulmányait a Shakespeare Színművészeti Akadémia, musical-operett szakán végezte. Évek óta játszik musicalekben, és láthattuk több operett főszerepében is. A Madách Színház Macskák musicaljében és a Pesti Magyar Színházban műsorra tűzött PS-produkció által fémjelzett Vámpírok bálja című előadásban is szerepet kapott. A Spinto Operatársulat, a Magyarnótaszerzők és Énekesek Miskolci Egyesületének, valamint a Miskolci Operabarátok Egyesületének tagja. Olyan rangos, szakmai díjakat tudhat magáénak, mint a Scherzo Musical Színpadok Országos Fesztiválján a legjobb férfi karakterszereplő, valamint a legjobb férfi epizódszereplő díja, és neki ítélték a Ki a dalnok a gáton? elnevezésű dalversenyen a legjobb fiatal operaénekes díját is. Fontosabb szerepei: Michael Kunze–Jim Steinmann: Vámpírok bálja – Herbert von Krolock; Rice–Webber: Jézus Krisztus Szupersztár – András; Rice–Andersson–Ulvaeus: Sakk – Leonyid Viigand; T. S. Eliot–A. L. Webber: Macskák – Munkustrapp.

70 milliárd forint pályázható állattartó telepek korszerűsítésére

El szeretnénk érni, hogy korszerű, megújuló energiákat felhasználó telephelyek jöjjenek létre. Hiszen nem csak az európai, hanem a nemzetközi piacon is nagyon nagy a verseny. S azok az állattartó telepek lesznek hosszú távon versenyképesek, akik a termelési költségeiket is jelentősen csökkentik– számolt be a pályázat fő céljáról Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség államtitkára.

Eddig miként támogatták a hazai állattartó telepeket?

–Az előző uniós támogatási ciklusban jelentős forrásokat kaptak az állattartó telepek, összesen mintegy 270 milliárd forintot. Ebből az összegből főleg a nagyobb és közepes állattartó telepek részesültek, és olyan uniós kötelezettségeket kellett finanszírozni, mint például a trágyatárolás kezelését, amely majdnem 100 milliárdos tételt tett ki. Az elmondottakból következik, hogy egy jelentős gazdálkodói réteg nem tudott telepfejlesztési beruházásokat megvalósítani. Tehát eléggé vegyes a hazai állattartó telepek helyzete. Akik az előző időszakban sikeresen pályáztak, viszonylag korszerű teleppel műkődnek, viszont mások korszerűtlen technológiával és magas termelési költségekkel kénytelenek dolgozni. Rajtuk kívánunk most segíteni.

A székely zászló több mint egy vászon és egy rúd

Eltávolíttatná a Kovászna Megyei Tanács üléstermében kitűzött székely zászlót Sebastian Cucu prefektus, mivel szerinte törvénytelen módon volt elhelyezve. Kulcsár - Terza József, a Kovászna Megyei Tanács tanácsososa: több évtizede indult el a hadjárat az erdélyi magyarság, a székelység ellen. Mindenáron azt szeretnék, ha mi magyarok Erdélyből, Székelyföldről eltűnnénk.

A székely zászlót, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetőjeként adományozta Kovászna Megye Tanácsának. A tanácsosok közül mennyien támogatták a zászló elhelyezését?

–A legnagyobb örömömre, ellenszavazat nélkül, mindenki támogatta kezdeményezésemet. Amikor március 25-én kihelyeztem a zászlót, azt a magyar képviselők tapssal fogadták, hiszen addig még nem volt jelen Székelyföld zászlaja a Kovászna Megyei Tanács üléstermében.

A román tanácsosok is tapsoltak?

–Ők nem szóltak semmit. Ellenvéleményük nem volt, de nem is tapsoltak. Talán még ők is érzik azt, és belátták – ahogy többen az erdélyi románok közül, csak éppen nem mernek zászlóügyben megszólalni –, hogy teljesen természetes, és semmi problémát nem jelent, ha az Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellett Székelyföldé is megjelenik. Úgy vélem, már román honfitársaim is tudják, semmi zavaró nincs abban, ha a székely zászlót is felállítjuk. Nagy hiba, ha ez bárkit is zavar. Az Európai Unió döntéshozatali intézményei előtt is ott van minden tagállam zászlaja, s egyikről sem mondják azt, hogy el kell távolítani. Akkor Székelyföld szimbólumait is szabadon lehet használni.

Otthonról hozott, kiapadhatatlan népdal és nótakincsét éppen a legjobban egészítette ki középiskolai magyartanárnője ösztökélése. Így lett az 1968-as Ki mit tud? és az 1970-es Röpülj, páva versenyek közönségkedvence. Ezzel el is dőlt az élethivatás kérdése, annak ellenére, hogy az óvónői pálya is rendkívül vonzó volt számára. Az elmúlt közel fél évszázadban nem csupán szívet és lelket melengető énekhangjával, valamint az eredeti hangzásvilágot megidéző székely népmeséivel szolgálta a magyarságot, de zenetanárként, valamint lelkiismeretes és tudatos népdal- és népmesegyűjtőként is gazdagította a nemzeti kultúrkincset. Példaértékű egyedülálló életpályája elismeréseként március 15-én Kossuth-díjat kapott Budai Ilona népdalénekes, zenetanár.

Szívből gratulálunk a legrangosabb hazai elismeréshez. A Csurka István által létrehozott Bocskai Színpad egykori adventi műsorainak állandó fellépőjeként mindenki előtt ismert Budai Ilona neve. Honnan ered a népdalokhoz fűződő kapcsolata?

– A szó szoros értelmében születésemtől fogva kapcsolatban vagyok a népdalok, a népzene világával. Az anyatejjel szívtam magamba a népdalok szeretetét, mert mindkét szülőm nagyon szeretett és tudott is énekelni. Édesanyámék elbeszélése szerint már a járókában észrevehető volt, hogy reagálok a dallamokra, az énekszóra. Édesanyámnak vékony, szinte kislányos hangja, édesapámnak pedig gyönyörű baritonja volt. Soha nem szólt a rádió, sokáig tévénk sem volt, ugyanakkor minden ház körüli munka dalolással volt nálunk fűszerezve. A legszűkebb környezet mellett a tágabb is csodálatos volt. Bár egyéves koromig egy tanyán éltünk, és én ott születtem, otthonomnak mégis a kicsiny, akkortájt mindössze 1000 lelkes kis Győr közeli községet, Gyömörét tekintem. Mélyen hívő, katolikus közösségünk volt, amelynek hatása szintén elkísért egész életemben.

Szinte semmit sem segít a kistelepülések lakosságán a kormányzat új otthonteremtési programja

Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a CSOK csakis abban az esetben lehet megoldás, ha a környéken van munkahely, és tervezhető a jövőkép, márpedig Magyarország legtöbb kistelepülésen és annak környékén éppen ez a két feltétel hiányzik.

Nagyon sokat lehet olvasni a kormányzat új otthonteremtési programjáról. Ez mennyiben segíti a kistelepüléseken élőket?

– Mindez konvergál a nullához. A kistelepüléseken élők nagyon nagy részének ez szinte semmilyen segítséget nem fog jelenteni. Látszik, hogy az önkormányzati kör szinte 1 forintért, vagy ingyen próbál telket adni a letelepedés okán. Biztos lesz néhány házépítés vidéken, de nagy volumen főleg az agglomerációban, Kecskemét vagy Győr környékén várható. Bizonyára lesz néhány kis település, amelyik ebből a programból profitál, de az ország 75%-a szerintem nem. Egy-két ház felépülhet, abban az esetben, ha például a módosabb fiatalok, gazdagyerekek a lakhelyükön akarnak maradni, vagy még ott, ahol már a családnak van megfelelő egzisztenciája, vagy jól prosperáló helyi vállalkozása. Ám ezek az építkezések is elenyészők lesznek a számok összehasonlításában. Megértem a CSOK, és a NOK lényegét. A Fidesznek az 1998–2002 közötti szociális, és költségalapú bérlakás-építési programja remek volt. Ha megvizsgáljuk az Y generáció jövőképét, láthatjuk, nem akarnak tulajdont, hanem jó minőségű ingatlant szeretnének bérelni, annak a függvényében, hogy éppen hol kapnak munkát. Megértem a kormány szándékát, hogy emelkedjen a gyermekszületések száma, s a döntésekből kiviláglik, hogy a cél, a családok kedvezménye, azért, hogy javuljon a demográfiai mutató. Csak ezt nem lehet rövidtávon elérni, addig, ameddig az emberek többségének nincs megfelelő jövedelemszintje.

A magyar gazdaság növekedése 2013 óta meghaladta az uniós átlagot

A növekvő költségvetési bevételek is egyértelműen jelzik, hogy a kormány gazdaságfehérítés érdekében hozott intézkedései beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – közölte a Magyar Fórummal a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, akit arról is faggattunk, hogy mennyiben javult az adómorál, és milyen eredményt hozott az elmúlt két év gazdaságpolitikája.

Minek köszönhető, hogy idén januárban, februárban 15 milliárd forintos többletet mutatott a költségvetési gazdálkodás, hiszen az államháztartás adatai jellemzően jelentős hiányt szoktak mutatni ebben az időszakban?

– Az elmúlt másfél évtized legkedvezőbb államháztartási adatát láthattuk az idei év első két hónapját tekintve, ez – ha úgy tetszik – történelminek is nevezhető. A költségvetést gyakran szokták „fejnehéz” jelzővel illetni, ami azt jelenti, hogy az adott év első hónapjaiban a kiadások rendszerint meghaladják a bevételeket, ezért deficit (vagyis hiány) jelentkezik. Ennek általános költségvetési indoka az, hogy több bevétel csak később, az év második felében jelenik meg a büdzsében, míg számos kiadás az év elején teljesül. A mostani kedvező adatra a válasz alapvetően a hazai reálgazdasági folyamatokban keresendő. Ha több beruházás valósul meg, emelkedik a foglalkoztatottak száma, aminek az eredménye, hogy többen fizetnek adót a költségvetésbe. Így a főbb bevételi tételeknél, mint például az általános forgalmi adó esetén (áfa), a személyi jövedelemadónál (szja) vagy éppen a társaságok befizetései kapcsán is érdemi növekedést tapasztalhatunk.