Harcba szállunk a fel nem használt uniós forrásokért

Hazánk újabb huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásaira. A második pályázati fordulóra egyebek mellett a Budapest–Rákos–Hatvan vasúti vonalszakasz és a Déli összekötő Duna-híd korszerűsítéséhez, az M15 és M70 autóutak négysávúsításához kapcsolódó támogatási igényt jelentett be a fejlesztési tárca. A közlekedésbiztonságot javító akciótervek végrehajtása mellett a minisztérium idén vezetéstechnikai tréningprogramot is indított.

Tasó László államtitkár érdeklődésünkre elmondta, annak érdekében, hogy a közlekedés pozitív élménnyé váljon, fontos a tapasztati tudás megszerzése, a vezetőnek ismernie kell nemcsak a járműve, hanem önmaga korlátait is.

Miért döntött a fejlesztési tárca egy vezetéstechnikai tréningprogram elindításáról?

– Számos más bejáratott lehetőség mellett folyamatosan újabbakat is keresünk a közlekedési szemlélet és kultúra megváltozása érdekében, ezzel is azt szolgálva, hogy a közlekedés – legyen az közúti, légi, vasúti vagy éppen vízi – valóban pozitív élménnyé váljon Magyarországon. A mostani egy új lehetőség arra, hogy fejleszthetőek legyenek azok készségei, akik eljönnek, és kipróbálják a tudásukat egy tanpályán. Azt látjuk a felmérésekből, hogy nagyon sok esetben hiányzik az a gyakorlottság, mellyel elkerülhetőek, kivédhetőek lehetnének a veszélyhelyzetek vagy éppen balesetek. Tízből kilenc közlekedési balesetet a sofőrök hibás magatartása – leggyakrabban a sebesség körülményekhez képest helytelen megválasztása –, és ki kell mondani, a vezetési képességek hiányosságai okoznak.

A vezetéstechnikai képzések során a járművezetőket a vészhelyzetek felismerésére, elhárítására készítik fel profi szakemberek. A tanpályás program nemcsak a tréningben részvevő több mint 800 embernek segít, hanem a pályázati felhívás által elérhetjük, hogy a közlekedők felismerjék az állandó önképzés fontosságát. A legfőbb probléma, hogy a sofőrök a pánikhelyzetben rossz döntéseket hoznak, sok esetben hiányzik az a képesség, az a rutin, amely segítene elkerülni a veszélyt, káreseményt, vagy éppen a tragédiát.

Az USA alapvető érdeke, hogy termékeik előtt teljes egészében megnyíljanak az európai agrárpiacok, ami a GMO-s élelmiszerek és növények beáramlását jelenti

Milyen feltételekkel lehet hazánkban alkalmazni a biotechnológiai vívmányokat? Veszélyeztetheti Magyarország génmódosítás-mentességét az EU és az USA közti szabadkereskedelmi egyezmény? Milyen a GMO társadalmi elfogadottsága? – kérdeztük Tóth Katalintól, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától.

Tóth Katalin helyettes államtitkár 2016. február 16-án felszólalt az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által szervezett biotechnológiai szimpóziumon Rómában, a szervezet központjában. Kitért arra, hogy Magyarország milyen feltételekkel támogatja a biotechnológiai kutatásokat?

– Annak az ismeretében vállaltam a szimpóziumon való részvételt, hogy tisztában voltunk azzal, hogy több, szintén meghívott állam, ország képviselője mögött álló lobbi a GMO mellett teszi le a voksát. A felszólalásomban ismertettem, hogy Magyarország határozott és szigorú GMO-mentes politikát folytat. 2012-ben az Alaptörvényben kiemelt stratégiai célként rögzítettük hazánk mezőgazdaságának GMO-mentességét. Fontosnak tartjuk azt az uniós jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok szuverén módon döntsenek arról, akarnak-e GMO-kat termeszteni a saját területükön. Országunk az uniós tagállamok közül elsőként ültette át jogrendjébe az új irányelvet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió területén engedélyezni kívánt, illetve már korábban engedélyezett génmódosított fajták nem termeszthetők Magyarországon, mivel az engedélyek területi hatálya nem terjed ki hazánkra. Így a jövőben sem lesz lehetőség géntechnológiával módosított növények termesztésére. A felszólalást követően nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk arról, hogy konzekvensen kiálltunk álláspontunk mellett, és hogy felhívtuk a figyelmet arra, milyen kockázattal jár a génmódosított fajták termesztése. Visszatérve az eredeti kérdésére: csakis abban az esetben támogatjuk a biotechnológiai kutatásokat és azok eredményeinek mezőgazdasági felhasználását, amennyiben azok bizonyítottan nem jelentenek kockázatot a környezetre és az emberi egészségre. Tehát hazánk az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a biotechnológiai vívmányok mezőgazdasági alkalmazása kapcsán. Fontos azonban megjegyezni, hogy a GMO-kat létrehozó módszerek csak egy szeletét jelentik a biotechnológiai eljárásoknak. A biotechnológiát nem szabad teljes mértékben elutasítani; nálunk is fontos kutatások folynak például a genetikai térképek, a növények sejtműködésének átláthatóságára vonatkozólag, melyek által a növények védhetők lesznek a különféle vírusokkal, fertőzésekkel szemben.

Hiller a kádári, brezsnyevi éra stílusában beszél, konkrétumok nélkül

A közel másfél hónapja működő köznevelési kerekasztal munkájáról Pósán László az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke kifejtette, hogy elkezdődött az állami intézményfenntartó (KLIK) helyzetének rendezése pénzügyileg, és szervezetileg is, és hogy minden eddiginél több pedagógus jelentkezhet az életpálya magasabb fokozatához, ezáltal magasabb bérbesoroláshoz szükséges minősítéshez.

Ahol fogyatékos emberekkel foglalkoznak, ott nem lehet sztrájkolni

Megtartotta idei első ülését a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságán 2014 augusztusa óta folynak az egyeztetések a szociális ágazati érdekképviseletekkel. Nyitrai Imre, az EMMI helyettes államtitkára lapunkkal közölte: korábban azt tapasztalták, hogy az ágazatok közötti különbségek miatt, például egy 15-20 ezer forintos bérkülönbözetért kollégáink átmentek az egészségügybe dolgozni. Ezt a tarthatatlan állapotot sikerült megszüntetnünk.

A nemzethatárok nem azonosak az országhatárokkal

Hiánypótló az az önzetlen civil munka, amelyet a Rákóczi Szövetség az anyanyelv megőrzése érdekében a Felvidéken végzett az elmúlt több mint 20 évben – jelentette ki Soltész Miklós államtitkár. A közösségek megerősítésében és a magyarság megtartásában szerzett tapasztalataikkal a jövőben stratégiai partnerként segítik a kormány munkáját – tette hozzá Soltész Miklós, amikor Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség főtitkárával és dr. Ugron Gáspár Gábor alelnökkel stratégiai partneri megállapodást írt alá. Csáky Csongor lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar tannyelvű iskolákban sokkal több ismeretet sajátítanak el a tanulók.

Milyen előnyökkel jár, hogy szövetségük a kormány stratégiai partnere lett?

– A Rákóczi Szövetség szerint ez az együttműködés megteremti annak a lehetőségét, hogy azokat a tevékenységeket, melyek 25 éves működését jellemzik, a jövőben még hatékonyabban tudja megvalósítani. Szövetségünk eddig is több olyan feladatot végzett el, melyek sokszor összhangban voltak a kormány nemzetpolitikájával. Abban bízunk, hogy ez az együttműködés, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumával megkötöttünk, további lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a Kárpát-medencei magyarságot az eddigieknél is hatékonyabban szolgáljuk.

Budapesten tanácskozott az Európai Néppárt ifjúsági szervezete

Migrációról, biztonságról és a fiatalok szabad munkavállalásáról tanácskoztak az egész Európából Budapestre érkező fiatal politikusok március 3. és 6. között az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének (YEPP) tanácsülésén, melynek fő szervezői a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség voltak. Böröcz László, a Fidelitas elnöke úgy véli, olyan lehetőséget kell teremteni, hogy a magyar ifjak külhonban tanulhassanak, munkatapasztalatokat szerezzenek, s azután hazajöjjenek. Amennyiben a külföldön megszerzett tudást itthon kamatoztatják, az erősíti a magyar gazdaságot.

Miért éppen Budapesten tartották az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének tanácsülését?

– A YEPP elnöke és elnöksége kért föl minket arra, hogy a magyar fővárosban tartsák meg a tanácsülést. Legutóbb négy éve szerveztünk Budapesten hasonló rendezvényt. A YEPP 38 tagszervezetből áll, s az, hogy négy éven belül kétszer is Budapesten rendeztek tanácsülést, az a Fidelitas számára is megtisztelő volt, ezért örömmel fogadtuk el a felkérést.

Életbe lép a szennyező fizet elve

Az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala – közölte Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, s hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok önrendelkezési joga továbbra is megmarad a közszolgáltatásban.

Mi lesz az április 1-jétől működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. feladata?

– A már bejegyzett társaság – ahogy a neve is mutatja – a szakmai koordinálásért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás meglétéért felel. A települési önkormányzatok által kiválasztott közszolgáltatókkal továbbra is megmarad a közszolgáltatási szerződés, amelyben a cég is érdekelt félként fog szerepelni. A közszolgáltatók pedig ugyanúgy látják el a feladatukat a lakosság felé, mint eddig. A legfontosabb változás, hogy a részvénytársaság számláz, és a begyűjtött pénzekből finanszírozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszert. Magyarországon ma jellemzően ahány terület, annyiféleképpen szolgáltatnak, tehát a szolgáltatások színvonala eltérő. Célunk, hogy az arra alkalmas hulladékokat minél nagyobb mértékben felhasználhassuk, s ehhez egységesen szabályozott országos rendszer szükséges. Mindez nem érinti a lakosságot: a hulladékot továbbra is elviszik, nem emelkedik a szemétszállítás díja. A hulladékban lévő hasznos anyagokat viszont nagyobb arányban tudjuk visszanyerni, s így jóval kevesebb szemét kerül a lerakókba, kevesebb hulladékot „ásunk a föld alá”.

A források többségére határon túli szervezetek is pályázhatnak

A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum február végi ülésén egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Tehetség Program keretében 2016-ban kiírásra kerülő pályázatok forrásfelosztásának és ütemezésének javaslatát. Sokan kíváncsiak arra, miként működik hazánkban a tehetséggondozás, hiszen ránk úgy tekintenek, mint tehetséges nemzetre. Ezért idén arra is szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy érdeklődő külföldi partnereink számára bemutassuk annak a hazai konszenzusos Nemzeti Tehetség Programnak a részleteit, ami akár nemzetközi kitekintésben is izgalmas lehet – közölte szerkesztőségünkkel Schanda Tamás helyettes államtitkár.

Mi a Nemzeti Tehetség Program célja és üzenete a fiatalok felé?

– A Nemzeti Tehetség Program olyan esélyjavító, társadalomépítő program, amelynek elfogadásáról és végrehajtásáról az Országgyűlés még 2008-ban döntött ötpárti konszenzussal. A program 20 évre határozza meg a tehetségsegítésben és a tehetséggondozásban legfontosabb feladatokat. A Nemzeti Tehetség Program fő üzenete a fiatalok számára az, hogy segítünk abban, hogy kibontakoztathassák tehetségüket. A fiatalok számíthatnak ránk, sokféleképpen támogatjuk, hogy talentumaikat fejleszthessék és használhassák a mindennapokban.

Az infrastruktúra tekintetében az EU élvonalába tartozunk

Miként hasznosítható a digitalizálás Magyarország külgazdaságában? Miként függ ez össze a gazdaság versenyképességével? – kérdeztük dr. Pana Petra helyettes államtitkárt, aki részt vett a február 25-én Berlinben megrendezett Digitális Gazdaság kerekasztalon. A helyettes államtitkár közölte: ahhoz, hogy a versenyképességünket és külgazdaságunk pozícióit a negyedik ipari forradalomnak nevezett időszakban fönntartsuk, számunkra is elengedhetetlen, hogy a digitalizációs folyamatok részesei legyünk.

Milyen céllal rendezték meg Berlinben a Digitális Gazdaság kerekasztalt?

– A cél, hogy állandó digitális párbeszédet, együttműködést és ennek intézményes keretét alakítsuk ki a két ország illetékes szervei között. Berlini nagykövetünk felvetését azért támogattuk, mert a digitalizációs folyamat sikere létkérdés az európai országok fejlődése, versenyképessége szempontjából. Tehát Magyarország versenyképességének megőrzése és fejlesztése miatt érdekeltek vagyunk abban, hogy aktívan részt vegyünk ezekben a folyamatokban. Azért alakult német–magyar kerekasztal ezen a területen belül, mert a német vállalatok első számú partnereink a kereskedelemben és a befektetésben. A németek meghirdettek egy programot a digitalizációra, az Industry 4.0-t, mi pedig Magyarországon 2014-ben hirdettük meg a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programot. A rendezvényen ezeknek a programoknak a célkitűzéseit, eddigi eredményeit tekintettük át annak érdekében, hogy megtaláljuk az esetleges kapcsolódási pontokat, a két állam gazdasági szereplőinek megerősítése céljából.