hanem Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság ünnepe

A reformáció 2017. évi ötszázadik évfordulójára készülve idén 500 millió forintot költ a kormány a különböző programokra – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emlékévet megnyitó ünnepségen. Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az ökumenével kapcsolatban nem feledhetjük el, hogy a 2016-os Szent Márton-év sok szempontból összekapcsolódik a reformáció emlékévével.

1956–2016

Nem vallott, eltemetve

Dózsa László Érdemes Művész, az Újpest Színház főrendezője 14 évesen a Lehel téren küzdött a megszállók ellen, majd a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Divatcsarnokot védő csoport tagja lett. 1956 novemberében az ÁVH-s pribék addig kínozta, míg a klinikai halál állapotába került. Sírásóknak köszönheti az életét. Bujkált, segédmunkás volt, később a Rózsahegyi-féle színiiskolában, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. Hóhéraival is találkozott. Elismerései: 1956-os emlékérem (2005); Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje (2005); A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006); Szabadság Hőse emlékérem (2006); Nagy Imre-érdemrend (2011); Magyarország Érdemes Művésze (2011). Dózsa László, az Újpest Színház főrendezője szerint a Fővárosi Törvényszék ítéletével nem csak Biszku Bélát mentette föl, hanem az összes kollaboráns hazaárulót, a tömeggyilkosokat.

A tehetségkutatók kérészéletű sztárokat kreálnak

Bakó Antal (bariton) énekművész pályáját 1989-ben kezdte a Szegedi Nemzeti Színház énekkarában. Énektanára: Gyimesi Kálmán Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész. 2010 óta a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese. Pályája során az operairodalom legnépszerűbb, kortárs és kevésbé ismert műveiben énekelt, így Nino Rota A florentin kalapjában. Legszívesebben olasz szerzők műveit énekli, ezen belül Verdi apaszerepeit. Például: Rigoletto, Simone Boccanegra és a Traviata Germontja.

Jól vizsgázott a duális diploma

A jövő intézményének nevezte a Kecskeméti Főiskolát az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az intézmény február 27-ei diplomaátadó ünnepi szenátusi ülésén, ahol Magyarországon elsőként tizenhét duális képzésben végzett hallgató is átvette oklevelét. Dr. Ailer Piroskát, a Kecskeméti Főiskola rektorát a duális képzés időtartamáról, előnyeiről s a két oktatási intézmény egyesülésével járó kihívásokról, valamint az új egyetem elnevezéséről kérdeztük.

Az a 17 duális képzésben végzett hallgató, aki februárban megkapta a diplomáját, el is tud helyezkedni annál a cégnél, ahol gyakorlati oktatást kapott?

– A végzősök többsége már elhelyezkedett annál a vállalatnál, ahol a duális képzés gyakorlati részét töltötte. A kivételt azok a végzett mérnökök jelentik, akik szeptembertől mesterszakra szeretnének menni, és a cég nem támogatja a továbbtanulásukat.

Tervezzük az erdőgazdálkodók és az igazgatás bürokratikus terheinek csökkentését

Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása várhatón még az idén – a tavaszi, esetleg a nyári ülésszakon – az Országgyűlés elé kerülhet, és megszülethet a magyar erdőgazdálkodást szabályozó új jogszabály. Dr. Bitay Márton államtitkár megkeresésünkre kifejtette: ha nem termelnénk az erdőkből, ha nem újítanánk fel folyamatosan erdeinket, akkor a mai kor elvárásainak egyáltalán nem megfelelő elvadult területek jönnének létre. Ezért sem kell félni a gazdasági funkciótól.

Miért szükséges módosítani a 2009-es erdőgazdálkodásról szóló törvényt? Nem megfelelő a jelenleg hatályos jogszabály

– A 2009-es törvény átgondolt, alapos jogszabály, de sok mindenben változtatásra szorul. Az elmúlt két évtizedben sok olyan változás történt – például megváltoztak a tulajdonosi, a klimatikus viszonyok, az erdőkkel kapcsolatos elvárások – amelyeket a hatályos törvény nem kezel megfelelően. Főleg ezek indokolják az erdőgazdálkodásról szóló törvény felülvizsgálatát. Emellett fölvetődtek a magánerdő – gazdálkodók, erdőtulajdonosok – problémái, igényei, és az állami erdőgazdálkodók kérdései. A szakma 2012 óta dolgozik a törvény megújításán. A minisztérium az Országos Erdészeti Egyesület és a többi szakmai civil szervezet együttműködésével ekkor kezdte el a most véglegesítendő törvénytervezet szövegezését.

Célunk a munkaerőhiány orvoslása

A Modern Városok Program keretében a kormány mintegy 1,6 milliárd forintot biztosított Zalaegerszeg számára iparfejlesztésre, ezen belül új csarnokok építésére. A minap napvilágot látott hírt megelőzte egy másik bejelentés, mely 5,7 milliárd forintról, s egy Mindszenty Józsefnek emléket állító múzeum és zarándokközpont létrehozásáról szól… Balaicz Zoltán polgármestert kérdeztük a zalai megyeszékhelyen tervezett fejlesztésekről.

Miként használják fel az iparfejlesztésre biztosított keretösszeget?

– Az 1,6 milliárd forintos támogatás több célt is szolgál, így 100 millió forint a „Tudományos és Technológia Park” címet 2015-ben, az országban elsőként elnyerő északi ipari parkba bevezető vasúti iparvágány, valamint a Zalaszentivánnal közös logisztikai központ megtervezését, illetve engedélyes építési terveinek elkészítését. Mivel a rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú területek hamarosan elfogynak, 156 millió forintot újabb iparterületek vásárlására szánunk, 1,344 milliárd forintból pedig három új iparcsarnok épül, mégpedig három bővülni szándékozó céggel együttműködve.

Kecskemétre egyáltalán nem jellemző, hogy a kultúra mostohagyerek lenne

Orbán Viktor miniszterelnök február 9-én Kecskeméten, a Modern városok program részeként megállapodást írt alá Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel, amelynek egyik pontja szerint, a kormány 25 milliárd forint összegű támogatást nyújt egy gazdaságfejlesztési alap működtetésére. Kik és milyen módon igényelhetnek hitelt az alapból? Hogyan kapcsolódik össze a gazdaságfejlesztési alap az újonnan létesülő ipari kutató központtal? Mit jelent a város számára az 52-es főút négysávosítása? Mikor lesz kész az egyetemi campus? – kérdeztük Szemereyné Pataki Klaudiától, Kecskemét polgármesteréről.

A 2017-től működő gazdasági alapot úgy kell elképzelni, mint egy különleges hitelezési formát?

– Úgy fogalmaznék, hogy Magyarországon szokatlan hitelezési formáról van szó. Nyugat-Európában sokkal ismertebbek az ehhez hasonló alternatív befektetési alapok.

A kötelező kvóta veszélyezteti mindennapjaink biztonságát

Lizákné Vajda Líviát, Vámosszabadi polgármesterét a település külterületén lévő ideiglenes menekülttábor lakói által okozott kritikus helyzetről kérdeztük. Polgármester asszony közölte, hogy a 14-es főúton, amely a határállomást köti össze Győrrel, folyamatosan 6-10 fős csoportokban közlekednek a migránsok. Az őket kerülgető autósok és kamionosok többször kerülnek életveszélyes szituációkba. A buszokon, melyeken a gyermekek jönnek haza az iskolából, 20-30 migráns is utazik.

2013 óta működik településükön az ideiglenes befogadó állomás. Mit gondol meddig tartható fenn ez az ideiglenes jelleg?

– Folyamatosan megerősítést kérünk a kormányzattól, hogy az ideiglenes jelleg megmarad. Reméljük, minél hamarabb bezár a befogadó állomás. Mi annyit tehetünk, hogy folyamatosan informáljuk az adott helyzetről a sajtón, a politikusainkon keresztül a döntéshozókat, a lakosságot, a migráció által érintett embereket. Optimisták vagyunk, bízunk a befogadó állomás ideiglenes állapotának fennmaradásában.

Megtöbbszörözték az öntözésfejlesztés forrásait

A Miniszterelnökség a hazai agrárium fejlesztése érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák a meghatározott feltételek figyelembevételével, de teljes mértékben ki tudják használni a Vidékfejlesztési Program nyújtotta öntözésfejlesztési lehetőségeket. Kis Miklós Zsolt államtitkár kiemelte, hogy eredetileg új öntözési beruházásokra, az öntözött területek növelésére egyáltalán nem lett volna lehetőség. A Miniszterelnökség azonban elérte, hogy Magyarország Vidékfejlesztési Programjának keretében lehetőség nyíljon az öntözött területek növelését célzó fejlesztéseket uniós forrásokból finanszírozni.