Még a kisebbségre vonatkozó törvényeket sem tartják be

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet népdaléneklő-versenyét megnyerő olaszteleki Sükei Katika azt követően került a Kolozsvári Sürgősségi Kórházba, hogy a lábán áthajtott egy busz. Az egészségügyi intézményben ügyeletes Ioan Dobrescu orvos már kezdettől fogva megalázóan viselkedett vele, majd másnap szüleivel is, és a családnak segíteni akaró unitárius lelkészekkel is gorombán beszélt. Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetének elnöke megkeresésünkre közölte: sem községi szinten, sem a megyéknél nem tartják és tartatják be a kisebbségekre vonatkozó törvényeket. Ez jogfosztottságunk oka.

Dobrescu doktor azért küldte el Sükei Katikát a kórházból, mert a lány nem beszélt jól románul?

– Ennek az orvosnak régóta rossz a hírneve. Többször csak nagy összegű hálapénzért volt hajlandó operálni, és számos esetben viselkedett még román kollégaival is minősíthetetlen módon. Esetünkben, mikor rájött, hogy a kislány nem beszél jól románul, még a segítőinknek is megtiltotta, hogy tolmácsoljanak. Így megalázta őket és a lány szüleit is. Ebből a megfontolásból Horváth Anna alpolgármester segítségét kérték, hogy másik kórházba helyezzék át a kislányt. Alpolgármester asszony közbenjárásával Sükei Katikát átszállították egy másik kórházba, de mindezt azután, hogy már ellátták a kislányt rendesen, és visszavárják kontrollra két héten belül. Szakmai szempontból tehát minden rendben volt, de afelett nem hunyhatunk szemet, hogy mennyire minősíthetetlen módon viselkedett az orvos a beteggel, annak szüleivel és a segítőikkel. Ekkor jártuk körbe a kérdést, hogy milyen módon lehetne eljárni az orvos ellen. Sokan azt állítják, hogy nyelvi jogaiban diszkriminálta őket az orvos, amivel egyetértünk, s azzal egészítjük ki, hogy a deontológiai szabályzatokat sem tartotta be Dobrescu. Az orvosnak kötelezettsége Romániában, hogy az anyanyelvén szolgálja ki a pácienst. Tehát az illető az orvosi szabályokat is megszegte.

Nyerteseket hirdettek a 2015. évi hungarikum pályázaton

Döntés született a 2015. év második felében kiírt, a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére, megőrzésének és gondozásának támogatására beérkezett pályázatokról – közölte V. Németh Zsolt államtitkár.

Milyen célterületeken használhatták föl a pályázók a 180 milliós támogatási keretet?

– Két célterületre lehetett pályázni. Az elsőn 170, a másodikon 10 millió forint volt az elkülönített összeg. Célunk az első területen a hazai és határon túl fellelhető nemzeti értékek gyűjtésének és rendszerezésének elősegítése volt, mégpedig oly módon, hogy a határon átnyúló együttműködésre nyújtunk forrásokat. Tehát egy hazai, már értéktárral rendelkező település önkormányzata, vagy az azzal szerződéses viszonyban lévő egyesület pályázhatott az értékgyűjtés hazai módszertanának átadására, vagy arra, hogy azt a gyakorlatban bemutassa határon túli partnerének. Ezáltal segítenek a határon túli értéktárak létrehozásában. Előnyben részesítettük a már meglévő testvér-települési megállapodással rendelkező pályázókat. A tapasztalatot lehet egy rendezvény megszervezésével, vagy éppen kiadvánnyal átadni, további feltétel, hogy mindkét település értékeit kölcsönösen be kell mutatni.

Az Európai Unió és a NATO is későn ébredt föl

NATO védelmi miniszteri találkozót tartottak Brüsszelben február 10-11-én, amelyen Vargha Tamás képviselte hazánkat. A Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettesét az értekezlet lényeges döntéseiről, a NATO tengeri flottaegységének a migrációs válságban lévő feladatairól, és a NATO belső reformjairól kérdeztük.

Mi volt az értekezlet legfontosabb feladata?

– A varsói csúcs előtt az arra való felkészülés volt a legfontosabb feladat. Arról kell döntést hozni, hogy túllépünk-e a Walesben meghatározott döntéseken. A mostani értekezlet fontos eseménye volt, hogy az illegális migráció és az embercsempészet ügyében nem csak megszólalt a NATO, hanem döntést is hozott. Ezen a területen az elmúlt hónapokhoz képest markáns és radikális változás történt, hiszen a NATO sokáig azt hangsúlyozta, hogy mindez nem katonai, hanem humanitárius kérdés. Most az új iránynak megfelelően a NATO is fölismerte, hogy a menekültáradat biztonsági kérdéseket is fölvet. A szóhasználat is változott; tömeges migrációról, menekült-válsághelyzetről beszélnek már ők is.

Városunkban nem volt és nem is lesz sem óvodai, sem bölcsődei férőhelyhiány

A kaposvári fejlesztésekről és beruházásokról, valamint 2016-os terveiről kérdeztük Szita Károly polgármestert, aki személyesen fogadott bennünket a városházán. A somogyi megyeszékhely vezetője elmondta: 2016-ban már több mint 100 millió forinttal kevesebb energiaköltséget kell fizetnünk, mint 2015-ben, mert elindultunk a hatékony megújuló energiahasznosítás irányába. 2015-ben megkaptuk A Holnap Városa Díjat, mert kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, amely a városfejlesztés, a várospolitika számtalan területén megmutatkozik.

A megye összes gyermekvédelmi központjára kiterjesztjük ezt a programot

A mátészalkai után a Tiszadobi Gyermekvédelmi Központot is bevonták a A zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel! című bűnmegelőzési programba. Pál Gyula alezredest, a program céljáról kérdeztük, s arról, hogy mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket ez a személyiségformáló és képességfejlesztő kezdeményezés.

Nem értek egyet azzal az ellenzéki szólammal, hogy nem kell a sportlétesítményekre áldozni

A miniszterelnök tavaly júniusi, nagykanizsai látogatásán állapodtak meg azokban a fejlesztési célokban, amelyek meghatározzák a város jövőjét. A kormányhatározatban foglalt megállapodás része négy beruházás. Dénes Sándor polgármester kifejtette: a keleti városrészben háromezer néző befogadására alkalmas, multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok épül, amely sportversenyeknek, koncerteknek adhat helyet, de vendéglátó-ipari szolgáltatással is kiegészülne. A meglévő városi uszoda mellett 50 méteres versenyuszoda készül a vizes sportoknak otthont adva.

Magyar siker a hamisított méz elleni küzdelemben

Az Európai Bizottság ellenőrzési tervet dolgozott ki és hajt végre az ipari úton előállított és az EU-ba dömpingszerűen behozott importméz kiszűrése érdekében. Erdős Norbert néppárti képviselő szerint a csalók és a tisztességtelen kereskedők érdeke, hogy akár a cukorszirup is bekerüljön az EU-ba, hiszen számukra ez gyors haszonnal jár.

December közepén levelet írt Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosnak, amit megelőzött a „Eurofins” francia laboratórium által kiadott, és az EU belső piacán árusított kevert mézekre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek tanulmányozása. Mit tartalmaznak ezek a jegyzőkönyvek?

– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az OMME által beadott harmincötből mind a hat jegyzőkönyvet megkaptam, amelyek világosan bizonyítják, hogy ezen a területen a fogyasztók megtévesztéséről van szó. Az utóbb megtörtént lépések mind erre alapozódnak. Két héttel ezelőtt az OMME elnökével, Mészáros László úrral hosszú tárgyalást folytattam, és arra kértem, amennyiben ő ezt föl tudja vállalni, akkor próbáljunk meg egységfrontot alkotni más tagországok méhészegyesületeinek bevonásával. Tehát őket is mozgósítva kéne föllépni. Úgy vélem, hogy a továbblépéshez ez nélkülözhetetlen. Mészáros úr megerősítette, hogy eddig 35 kevert méz mintáját vizsgáltatták be nemzetközi laboratóriumban. A kevert mézek esetében hat mintáról derült ki, hogy közönséges hamisítvány. Jó lenne, ha a többi érintett uniós tagállamban is elvégeznének ilyen mérési eredményeket, s azokat eljuttatnák vagy a brémai QSI laboratóriumba, vagy az Eurofins-hez. Az ott elkészült releváns adatok fölhasználásával lehet továbblépni. Amit lehet, azt én megtettem eddig ebben az ügyben. Természetesen van még ennek a témának folytatása, hiszen az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága márciusi ülésén napirendre veszi a mézhamisítási botrány ügyét, amin részt vesz az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos, Vytenis Andriukaitis is. Biztos úrnak írásbeli kérdést is föltettem, amire már válaszolt is. Andriukaitis válaszában kitér arra, hogy az Európa Bizottság által generált ellenőrzések is folyamatban vannak. A 2015-ben lezárult ellenőrzések eredményeit elemzik, és nyárra ígérnek konkrét adatokat. Ahogy most márciusban, úgy 2017 őszén is tervezem behívni Andriukaitis biztos urat a mezőgazdasági bizottság ülésére. Itt a biztos majd elmondja, hogy szerinte mekkora a probléma ebben az ágazatban.

Összefogtak a bihari és a partiumi termelők

A szándéknyilatkozatot a hajdú-bihari önkormányzat mellett tizennégy, köztük öt határon túli település önkormányzati vezetője írta alá. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke közölte, hogy olyan hajdúsági, bihari és érmelléki települések fognak össze magas minőségű, kézműves termékeik rendszeres bemutatására, amelyek egykor egységes magyar gazdasági övezetet alkottak a Kárpát-medencében.

Problémát jelent a városból a kiskertekbe kiszorult lumpen réteg

Aláírták azt az együttműködési megállapodást, amely a Békésen dolgozó mezőőrök és a közterület-felügyelők munkáját szabályozza. Dr. Polyák Zsolt rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány és Izsó Gábor, Békés polgármestere a megállapodás keretében lefektették a rendészeti feladatokat ellátó személyek feladatait, jogosultságait és kötelezettségeit. Izsó Gábor polgármestert a város közbiztonságáról, a mezőőrök megbecsültségéről, jogosítványairól, az elvadult zártkertek hasznosításáról, megmentéséről kérdeztük.

Miért tartják fontosnak, hogy a rendőrség ellenőrizze a közterület-felügyelők és a mezőőrök tevékenységét? Nem bíznak meg bennük?

– Szó sincs róla! Törvényi kötelezettség alapján együttműködési megállapodást kellett kötni a rendőrséggel az önkormányzatnak, hiszen mezőőrséget és közterület-felügyelőséget működtetünk, és a két szervezetben dolgozók hatósági jogkörökkel vannak felruházva –kényszerítő eszközöket használhatnak, igazoltathatnak. A mezőőrök vadászpuskát is viselnek. A közterület-felügyelők és a mezőőrök havonta jelentést készítenek majd arról, hogy pontosan hány esetük volt és milyen eszközökkel léptek fel. A két szervezetben dolgozók munkáját pedig a rendőrség bármikor ellenőrizheti, s az egyes beavatkozásokat panasz esetén minden alkalommal kivizsgálja. Tehát megbízunk a mezőőrökben és a közterület-felügyelőkben, viszont szakmai ellenőrzésre szükség van.