Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely megállíthatja az asszimilációt

Az Örökségünk című dal a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására ösztönöz, miközben közösséget kovácsol, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy erősítse a világ különböző pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással – közölte szerkesztőségünkkel Potápi Árpád János államtitkár.

Mi az Örökség mozgalom célja, s honnan eredt az ötlet?

– A mozgalom célja, hogy az Örökségünk című dal segítségével megszólítsuk a világ különböző pontjain élő magyarokat, és bevonjuk őket a magyar nyelv megőrzését és a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba. 2013-ban a XX. határon túli magyar középiskolások táborának gálaműsorára íródott a dal, amely később a mozgalom alapjává vált. A dal szerzője Gyulai István Pakson élő zenész, dalszerző, a mozgalom ötletgazdája pedig Vida Tünde.

Még érzékelhető a hanyatló liberalizmus romboló hatása

A Fülöp-szigeteki Cebu városában megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjén Ferenc pápa bejelentette, hogy a következő, 2020-as kongresszust Budapesten rendezik meg. Soltész Miklós államtitkár lapunk megkeresésére kijelentette: Európa nagy része migránskérdésben a magyar álláspontot sokkal inkább követendőnek tartja, mint néhány nagy nemzet vezetőjének mára jól láthatóan megbukott elképzeléseit.

Nagyon sokan kételkedtek Ferenc pápa magyarországi látogatásában. Őszentsége miért dönthetett úgy, hogy a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten rendezzék meg?

– Lényeges tudatosítani: nem biztos, hogy a Szentatya részt vesz a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Őszentségét egyházi vezetői feladatai nagyon sok irányba elszólítják, így sok mindennek a függvénye, hogy elutazik-e egy országba, vagy sem. Természetesen egy ilyen döntés, ami megtisztelő hazánkra nézve, de egyben felelősségteljes következményekkel is jár, újfent üzenet Európának, térségünknek és természetesen Magyarországnak. Ebben a döntésben valószínűleg szerepet játszhatott Erdő Péter bíboros úrnak az elmúlt két év családszinódusának előkészítése, levezetése. Mindez összefügg azzal is, hogy a hazai egyházak – így a katolikus is – és a kormány közötti jó kapcsolatnak köszönhetően nagyon sok olyan tevékenység vette kezdetét, amely példaértékű térségünkben, sőt az egész kontinensen. Hiszen nem csak az egyházak hitéleti tevékenységét támogatjuk, hanem kiemelten segítjük azok társadalmi szerepvállalását, így az iskolafenntartást, a szociális és egészségügyi intézmények működtetését is. Ezek az üzenetek eljutnak a Szentszékhez is, ilyen értelemben az egyház és az állam közti együttműködés mindenképp lényeges. A liberális, még a francia forradalom eszméjéből fakadó különválasztásnál ma már sokkal fontosabb az együttműködés. Mind az államnak, mind az egyháznak a társadalmat és az embereket kell szolgálnia, s ez Magyarországon megvalósult.

Ezáltal lényegesen rövidebb lesz a várakozási idő

A közelmúltban felújított XX. Kerületi Szakrendelő és a csepeli Weiss Manfréd Kórház hőszigetelésének felújítása mellett egy harmadik energetikai pályázatot is elnyert 2015-ben a Dél-pesti Kórház. Dr. Ralovich Zsolt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet főigazgatója a fejlesztésekről, az uniós, kormányzati, önkormányzati támogatásokról, s az orvoshiányról nyilatkozott.

Mi volt a beruházás fő célja?

– A beruházás fő célja az energiafelhasználás csökkentése az elavult röntgeneszközök lecserélésével. Ez a projekt is az Európai Unió és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával jött létre. Ezáltal teljesen megújult a radiológiai osztály gépparkja.

Melyek az új gépek előnyei a régiekkel szemben?

– Egyrészről teljesen digitalizált gépeket szereltünk föl. Ezek a korszerű berendezések nemcsak kevesebb energiát fogyasztanak, ami kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, kisebb sugárterhelésűek, és gyorsabban, hatékonyabban és megbízhatóbban is dolgoznak, mint elődeik. Emellett lényegesen csökken a várakozási idő. A géppark beszerzésével tehát egyszerre valósítottuk meg a gyorsabb betegellátást, a betegbiztonság javítását és az energetikai előrelépést.

Eltűntek a fehér foltok a mentő-térképről

Igaz, hogy sztrájkolnának a mentősök? Valóban rossz a helyettesítési és a szabadságolási rendszer? – kérdeztük Győrfi Páltól, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatójától, aki elmondta, hogy szerencsére szó sincs sztrájkhangulatról, viszont még februárban is kevesebb bért utaltak az állomány egy részének. Az ok valószínűleg az, hogy a jogszabályváltozások, illetve a bérszámfejtő program jellegzetességei nehezen hozhatók összhangba a mentőszolgálat speciális működésével.

A háborút még nem nyertük meg, de a csatában győztünk

Csepreghy Nándor miniszterhelyettest a kohéziós politika folytatásáról, a visegrádi országok erejéről, az EU különböző tagállamainak érdekeiről kérdeztük. Miniszterhelyettes úr szerint az unió ereje sokkal inkább attól függ, hogy a Bizottság ráeszmél –e arra, hogy a közös Európa előfeltétele az erős nemzetállamok egymás érdekeit és szándékait figyelembevevő és tiszteletben tartó együttműködése.

Nem szeretem azt, ami hiteltelen, ami kamu

Gaál Tibor (T-boy) portrékarikaturista, grafikus tanulmányait porcelánfestőként kezdte a Hollóházi porcelángyárban. Felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára 1986-ban. Felkészítő tanárai: Korga György és Orvos András. A Tokaji művésztelep oszlopos tagja volt 1980-tól 1989-ig (a művésztelep megszűnéséig). Karsai Zsigmond és Jolláthy Attila voltak a tanárai és mentorai. Több hazai kiállítást rendezett a ’90-es években, például a Hilton Casinóban kétszer is volt tárlata. A karikatúraművészethez 1997-ben csatlakozott. Több nemzetközi kiállításon vett részt, Amerikától, Európán át egészen Ausztráliáig. Több hazai karikatúrapályázaton különböző helyezéseket ért el. Eddig két nemzetközi első helyezést kapott pályafutása során. A Magyar Kultúra Alapítvány 2009-ben rendezett nemzetközi karikatúrafesztiválján győzött a szabadon választott kategóriában. Amire a legbüszkébb: a 2010-ben a foci-világbajnoksággal szimultán rendezett, világ-karikatúraversenyen – amely egy hónapon át tartott – aranyérmet nyert Puskás Ferencről készült rajzával. „Öcsibá” mégis aranyérmes lett. Internetes újságban rajzol és a Magyar Hírlapban publikál. Itt jelent meg elsőként Nagy magyarok sorozata nyomtatásban. 2013-ban a Magyar Írószövetségben Szakolczay Lajos író, művészetkritikus barátja és mentora kezdeményezésére mutatta be elsőként a folyamatosan bővülő nagy magyarokról készült portrésorozatát. A felnövekvő generációnak készíti alkotásait, mintegy kulturális missziót is végez, hogy ismerjék meg nagy elődjeinket. 2015 májusában a Pest Megyei Kormányhivatalban volt ismét egyéni kiállítása. 2015 szeptemberében ismét egyéni kiállítása nyílt a Központi Szabó Ervin Könyvtárban, a Wenckheim-palotában (Kálvin tér). Két alkalommal is szervezett nyári nemzetközi karikatúra tábort. A MÚOSZ Karikatúraművészeti Szakosztályának szervezőtitkára.

A magyarlakta települések ismét mostohagyerekek voltak

A közpénzek pénzügyminisztériumi elosztása ismét pártállás szerint történt. A legtöbb támogatást a Smer, illetve a Smerrel koalícióban regnáló polgármesterek által vezetett községek kapták. Sőt a választások közeledtével még durvábbak az arányok Ficóék és elvbarátaik javára. A támogatások felét Smer-es települések kapták. Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja alelnöke szerint a pártok listáján, az MKP-n és a Most-Hídon kívül, alig van olyan jelölt, aki a déli régióból származna. A parlamentben nem is lehet kiállni az itteni lakosság érdekében, ha nincs innen megválasztott politikai képviselet.

Decemberben jelent meg a Szlovák Pénzügyminisztérium honlapján a községeket érintő kormányzati támogatásokról szóló kimutatás. Hogyan történt a közpénzek elosztása? Annál is inkább lényeges a kérdés, mert Ficóék sokszor hangoztatták a leszakadt régiók felzárkóztatását.

– Az MKP-n belül évek óta figyelemmel kísérjük az önkormányzatok támogatási formáit és így tudjuk elemezni azt, hogy ezen a területen milyen döntések születnek. Az általános elv, hogyha nyilvánosságra hozzák is egy pályázati úton elnyert rendszerben a támogatásokat a kormány részéről, akkor soha nem szerepel benne a járás, ahogy az adott polgármester pártpolitikai hovatartozása sem. Ezért készítettünk egy külön adatbázist, s a támogatott vagy elutasított pályázati kérelmek mellé rendeljük azt, hogy milyen formában és mely települések részesültek támogatásban. Az ön által is említett kimutatás szerint közel 70%-os volt tavaly a Smer, illetve a Smerhez közeli párt színeiben megválasztott polgármesterek által vezetett települések támogatottsági aránya a pénzügyminisztériumi pályázatnál. Ez nem is lenne „meglepő”, ha kizárólag ők pályáztak volna. Viszont a többi párt színeiben megválasztott polgármesterek is pályáztak saját településük fejlesztése érdekében. A pontosság kedvéért pl. a Smeres pályázatok 60,2 az MKP-sok 8 százaléka lett sikeres. Tehát újra pártpolitikai döntések alapján osztották szét a közpénzeket, s nem a szakmaiságot vették tekintetbe a pályázatok pozitív elbírálásánál.

Cseh és lengyel történészek is tisztelik és elismerik a vértanú gróf munkásságát

A Prágai Kerületi Bíróság január 25-én bejegyezte a prágai székhelyű Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért magyar civil szervezetet. PhDr. Kocsis László Attila, a szervezet elnöke az Együttélés Politikai Mozgalom mellett működő Esterházy János Emlékbizottsággal kapcsolatban hangsúlyozta: az utóbbi két-három évben a mozgalmon kívüliek közül is egyre többen szeretnének bekapcsolódni a munkába, de akadályt jelent számukra az, hogy az emlékbizottság egy politikai mozgalom struktúrájába tartozik. Ezért vált szükségessé létrehozni egy másik, egy civil szervezetet, mely felvállalja Esterházy János eszmei hagyatékát és elősegíti politikai rehabilitálását Csehországban.

A magyar tudomány eredményeit külföldön is meg kell ismertetni

A kormány a jövedelmek rendezése mellett lényeges kérdésnek tartja az oktatási-kutatási feltételek javítását is. Ezért az idei évtől jelentős összeget fordítanak a hallgatók kutatási munkájának támogatására, jövőre pedig növekednek az oktatók kutatói tevékenységére fordítható források is – közölte Palkovics László államtitkár, s hozzátette: számos ösztöndíj és általában a tanulás költségeit csökkentő megoldás érhető el a hallgatók számára.

Mennyivel emelkedik idén a felsőoktatásban dolgozók átlagjövedelme?

– A kormány 2015 novemberében döntött a felsőoktatásban dolgozók bérrendezéséről, amely alapján három lépcsőben, minden oktató, kutató, tanár garantált illetményminimuma emelkedik. A béremelés így összesen 27%-os emelkedést jelent. A kormány döntéséhez kapcsolódóan a teljes jelenlegi bértábla átalakul, így tehát a béremelés költsége három évre 15,8 milliárd forint, amely teljes egészében a költségvetésből finanszírozott. A nem oktatói-kutatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határozott meg a kormány, amely az intézményeknél rendelkezésre álló forrásokból történik. A döntést hosszú egyeztetés előzte meg, a kormány elé több javaslat került, amely végül a fenti megoldást támogatta. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság a javaslatokat előzetesen a Felsőoktatási Kerekasztal tagjaival egyeztette, a Magyar Rektori Konferencia a béremelés lehetőségét és mértékét üdvözölte és előremutatónak nevezte. Az intézkedés hatására, a vonzóbb bérviszonyok miatt várhatóan többen terveznek majd tudományos karriert, magasabb lesz a jelentkezői arány a doktori képzésekre, növekedni fog a tudományos fokozatot megszerzők száma és aránya, továbbá a tudományos, kutatói és felsőoktatási munkakörökben dolgozók körében csökken a bérezésből fakadó pályaelhagyás mértéke, és csökken a bérkiegészítés érdekében egyéb jövedelemkeresésre fordított idő nagysága.