Soha annyi fejlesztés nem indult kerületünkben, mint 2015-től

A Magyar Fórum felkeresésére Kovács Róbert polgármester beszélt a lokálpatriotizmus megerősödéséről, a már megvalósult, és tervbe vett fejlesztésekről, a közbiztonság helyzetének javulásáról, a szociális védőháló erősítéséről és az egészségtervről.

Több mint egy év telt el újraválasztása óta. Mire a legbüszkébb?

– Arra, hogy Kőbánya polgárai igazi közösséggé kovácsolódtak. Egyre több lakosnak válik fontossá, hogy itt született, itt él, tehát, hogy kőbányai. Számos olyan közösségfejlesztő programot szerveztünk, amelyek a helyi identitást erősítik. Olyan kiadványokat jelentettünk meg, például a Kőbányai Kalendáriumot, ami közelebb viszi kissé a várost az emberekhez. Ma már egyre többen büszkék arra, hogy ide tartoznak. Azért fontos ez, mert sajnos nagyon sokáig úgy tekintettek Kőbányára, mint Budapest egyik lepusztult kerületére. A változás köszönhető a fejlesztéseknek és annak, hogy a döntések középpontjába az itt élőket helyeztük. Korábban nagyon sok problémát képtelenek voltak elődeink orvosolni.

Be kell szüntetni a kettős beszédet és a kettős mércét

A Gulág Programiroda által szervezett megbeszélésen vettek részt történészek, politikusok, színművészek, építészek, közéleti személyiségek az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményében január 27-én, Budapesten. Menczer Erzsébet a Szorakész elnöke lapunk megkeresésre azt nyilatkozta: annyira agyonhallgatott történelmi korszakról van szó, hogy mikor végre beszélhetünk róla, és feltárjuk a tényeket, megemlékezünk az áldozatokról, akkor kötelességünk olyan méltó emlékművet fölállítanunk, amellyel a társadalom nagy része egyetért.

A helyi termelők áruit fel kell használni a menzákon

A közétkeztetésben jó minőségű, hazai és helyi alapanyagokat kell felhasználni, és a szolgáltató kiválasztásánál, a beszerzéseknél nem csupán a gazdaságossági szempontokra kell tekintettel lenni – közölte Zsigó Róbert államtitkár, s hozzátette, hogy a magyaros, hagyományos ételeket is el lehet készíteni jól megválasztott technológiával úgy, hogy azok kielégítsék a mai kor követelményeit és ízletesek is legyenek.

Bevallom, diákként, kollégistaként finoman szólva nem voltam elégedett a menzaételek színvonalával. Túl sósak, és zsírosak voltak. Nemrég bejött a menzareform, és azt hallom, több gyereknek lemondták az ebédjét, mert íztelennek tartották. Nem estek át a ló másik oldalára? Hogyan lehet megtalálni az „arany középutat”?

– A menzareform célja, hogy az ételek készítésénél – az egészséges generáció érdekében – a táplálkozás-egészségügyi szempontokat szem előtt tartsák a főzők. Az EMMI ez irányú rendeletét természetesen a Földművelésügyi Minisztérium is támogatja. Ugyanakkor emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy, ami egészséges az legyen biztonságos és finom is. A biztonság miatt nem sérülhet a minőség, de a minőségre törekvés nem egyenlő a biztonság háttérbe helyezésével. Valóban meg kell tehát találni az arany középutat, ez viszont közösségekként más és más lehet. A végső cél minden esetben az, hogy biztonságos, minőségi és egészséges ételek kerüljenek az asztalra.

Liftesfiúból országszerte ismert karnagy, zenei rendező

Bolba Lajos karmester, zenei rendező, a Spinto Operatársulat karnagya 1931-ben született Késmárkon. A Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője az 1960-as évek óta. Pozsonyban cseh, német, szlovák és magyar nyelvű iskolába is járt. Mikor a második világháború alatt iskoláját lebombázták, Újtátrafüredre került, ahol liftesfiúként dolgozott. 1945-ben Magyarországra települt, a Berzsenyi Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Itt fedezték fel zenei tehetségét, s ösztönözték, hogy a Zeneakadémián tanuljon tovább. Ott karvezetésből szerzett diplomát. Majd egy másik intézményben ének, valamint szlovák nyelv és irodalom szakos tanárként végzett. Az egyetemi évek után tanárként dolgozott a Margit Gimnáziumban, majd az Erzsébet téri Kultúrház igazgatója lett. 1959-ben a Magyar Rádió könnyűzenei szerkesztőségéhez került. Hamarosan a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályát vezette. Ő hozta létre a számos hanglemezen, fesztiválokon, rádió- és televízióműsorokban rendszeresen közreműködő 14 tagú énekegyüttest, a Harmónia vokált. Évtizedeken át szerkesztette a Magyar Rádió könnyűzenei bemutatóit és hangversenyeit. Az 1960 és 1990 között évente megrendezett nagyszabású Tessék választani és a Made in Hungary című rendezvények a legjelentősebb bemutatói voltak a magyar könnyűzenei újdonságoknak. Zenei rendezője, szerkesztője volt a Magyar Televízió táncdalfesztiváljainak. 1986-ban a Magyar Rádió az ő kezdeményezésére alapította meg az eMeRTon-díjat, a magyar könnyűzenei szerzők és előadók méltó megbecsülésének céljából. Munkásságát többször is jutalmazták nívódíjjal. 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt. Munkásságát többször is jutalmazták nívódíjjal. 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt. A 2000-es évektől a budapesti Felvonulási téren megrendezett Borfalu rendezvénysorozat szervezője és programigazgatója. A Magyar Rádió többszörös nívódíjasa, 2006-ban eMeRTon Életműdíjat kapott.

A Spinto Operatársulat és Művészeti Egyesület, rövidített nevén Spinto Operatársulat, hivatalosan 2015 júliusában alakult. Az Egyesület elnöke Ágoston Edith nyugdíjas opera-énekesnő, aki 20 éven át volt a Pécsi Nemzeti Színház magánénekese. A társulat zenei vezetője, karnagya Bolba Lajos, karmester, zenei rendező.

Kinek az ötlete volt a Spinto Operatársulat létrehozása? – kérdeztük Kecskeméti Róbertet a társulat művészeti vezetőjét, szinte mindenesét, hiszen az interjú előtt megbizonyosodtam róla, hogy ő intézi a próbák egyeztetését, sőt még a technikai felszereléseket is ő szerzi be.

– Először Bolba Lajos karnagy úrral egy produkcióban gondolkodtunk, nem pedig társulatban. Ez volt a Rászedett kádi, amit két évvel ezelőtt el is kezdtünk próbálni, s egy helyről ígéretet is kaptunk arra, hogy befogadják a produkciót. De aztán mégis visszamondták az egészet. Ez számunkra jelentős anyagi problémát jelentett. Akkor döntöttünk az intézményes formáról, a társulat létrehozásáról. Mégpedig egyesületi formában, mert akkor tudunk pályázni, és kapcsolati tőkét is kialakíthatunk. Így jött létre a társulat. Először is koncertekben gondolkoztunk, hogy minél jobban megismerjenek minket. Még egy évet kell várnunk ahhoz, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz pályázhassunk. De nemcsak oda, hanem a VII. kerületi önkormányzathoz is pályázni szeretnénk, hiszen ebben a városrészben vagyunk bejegyezve. Az egyéves időszakot azzal töltjük, hogy koncertjeink révén egyre többen megismerjenek bennünket. Promóciós anyaggal is rendelkezünk; megpróbálunk műsorokat, koncerteket eladni. Nem csak támogatásokból szeretnénk élni. Önfenntartók szeretnénk lenni, csak ehhez idő kell.

Az elvett ingatlanokból, földterületekből az egyháznak 60 éven át semmilyen bevétele nem származott

Fazekas László református püspök a vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatban kijelentette: több mint 700 hektár földet és 60-62 épületet a Benes-dekrétumok alapján koboztak el a református egyháztól, s még nem kerültek vissza.

Főtiszteletű püspök úr! Madaric szlovák kulturális miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy az egyházakkal történt egyeztetéseket követően ma már tudni, a történelmi egyházak a jelenlegi állapot, az állami finanszírozás fenntartását szorgalmazzák, de nem zárkóznak el bizonyos módosításoktól. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is az állami finanszírozás mellett foglal állást?

– Teljes mértékben. Egyeztettünk a többi egyházzal, és megállapítottuk, hogy nagyon sok jelenlegi probléma a múltra vezethető vissza. Az egyházak finanszírozásáról szóló törvény 1949. november 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény kimondta, hogy az állam finanszírozza az egyházakat, de ez a finanszírozás a zsinati vagy egyházi központok bizonyos költségeinek a térítését jelenti, azonkívül a lelkipásztorok fizetését. Tehát erre korlátozódik jelenleg is az állami finanszírozás. Az egyházak sok olyan feladatot látnak el, amelyet átvállalnak az államtól. Gondolok például az oktatásra vagy a szociális szférában végzett tevékenységre. Ezért lenne méltányos, ha a kormány a múlt hibáit kiküszöbölve nem csupán hozzájárulna az egyházak finanszírozásához, hanem módosítaná is azt. Hiszen a jelenlegi kommunista eredetű finanszírozási rendszer kevés mozgásteret biztosít az egyházaknak. Ugyanis az elvett ingatlanokból, földterületekből az egyháznak 60 éven át semmilyen bevétele nem származott. Ez anyagilag mindenképpen gyöngítette egyházunkat.

A kormányzati megszorítások ellenére sem bocsátunk el senkit

A tavalyinál kisebb éves költségvetéssel számolnak 2016-ban az erdélyi megyei önkormányzatok: a visszaesés egyik oka, hogy erre az évre jóval kevesebb vissza nem térítendő támogatást nyújt az Európai Unió, amely 2015-ben számos költséges nagyberuházást finanszírozott. Borboly Csaba tanácselnököt a „szükségköltségvetésről”, a hitelállományról, és a hivatal működési költségeinek csökkentéséről kérdeztük.

Január 28-án elfogadták Hargita megye 2016. évi költségvetését. Miért nevezte ezt „szükségköltségvetésnek”?

– Szűkös a költségvetés tavalyhoz képest, és ennek több oka van: a kormány idén visszatért egy korábbi elosztási módszerhez, aminek folytán Hargita megyének 40 millió lejjel kevesebb jutott tavalyhoz képest, az előző esztendő költségvetése emellett még egy hitelfelvétel és a 2014-ből megmaradt pénz miatt is nagyobb volt. Ráadásul most év elején átmeneti készpénzhiányról is beszámolhatok, mivel megelőlegeztük több európai uniós pályázat költségeit, várjuk ezeknek a pénzösszegeknek a megtérítését az illetékes minisztériumoktól.

Hatékonyabban működik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

A 2015. év eredményei ugyan alulmaradtak a 2014-es történelmi rekordoknak, de így is elmondható, hogy a mezőgazdaság egy jó évet zárt a tavalyi évben – jelentette ki Czerván György államtitkár, s kihangsúlyozta, hogy a fajlagos támogatás hazánkban az egyik legmagasabb az EU tagállamok közül, ennek köszönhetően sikerült ellensúlyozni az alacsony termelői árak által okozott vesztséget. 2016-ban hasonló értékkel számolunk.

Milyen évet zárt a mezőgazdaság 2015-ben,s emelkedett-e az ágazat kibocsátása?

–A mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekord szinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított értéke 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaság több éves összehasonlításban is kedvező évet zárt. Az ágazat kibocsátása 2010. és 2015. között folyó áron 45,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növénytermesztés kibocsátásának értéke 49,3, az állattenyésztésé 42,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke folyó áron 81 százalékkal nőtt.  A nettó vállalkozói jövedelem 5 év alatt több mint kétszeresére növekedett (+107,1 százalék).  

Sokszor a legfelsőbb szinten akadályozzák a törvények megvalósítását

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, január 20-án tárgyalta az EU Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásait, azok jelenlegi állapotát. Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő: még nagyon hosszú út áll Ukrajna előtt, hogy valóban azt mondhassuk el róla, hogy demokratikus jogállam.

Az Európai Unióval kötött társulási szerződéssel, illetve a szabadkereskedelmi szerződés január elsejei életbe lépésével milyen lehetőségek nyíltak meg Ukrajna számára?

–A leglényegesebb, hogy Ukrajna ezzel a szerződéssel egy új, hozzávetőlegesen 500 milliós piachoz kapott hozzáférést egyszerűsített és leépített vámfeltételek mellett, ami nagymértékben lehetőséget nyújt az ukrajnai vállalkozóknak, hogy kereskedelmi kapcsolatokat teremtsenek, és intenzív módon fellendítsék azt a gazdaságot, ami jelenleg romokban hever. Emellett a szerződés a külföldi, elsősorban uniós tagállamok befektetőinek is könnyebb hozzáférést biztosít az ukrán piacokhoz – termékek behozatala, befektetések, a kereskedelmi kapcsolatok szorosabb összefűzése révén. Az ukrán vállalkozások számára most eleinte nagy kihívást és költséget jelent a kölcsönös piacnyitás, ezért az EU nemzetközi befektetési bankokkal összefogva százmilliós értékben különféle hitelkonstrukciókkal támogatja az ukrán kis- és középvállalkozások alkalmazkodását és piacra jutását. Az ukrajnai fogyasztók viszont magasabb színvonalú árukból és szolgáltatásokból, az importvámok csökkenése révén pedig olcsóbb árakból profitálhatnak a közeljövőben.