Az újrainduló felsőoktatási képzés a régió népességmegtartó erejét is növeli

Agrár-mérnöktanári 4 féléves mesterképzést indít Mezőtúron szeptembertől a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartozó Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara. Herczeg Zsoltot, Metőtúr polgármesterét a település agrároktatásának múltjáról, jelenéről, az elvándorlás megállításáról kérdeztük.

Milyen múltra tekint vissza a mezőtúri agároktatás?

–70 éves múltra tekint vissza a város agrároktatása. Az iskolarendszerű mezőtúri agrároktatás alapja az 1945 utáni időszakra vezethető vissza. 1946-ban a kultusztárca a hajdani leányiskola épületét a Földművelésügyi Minisztériumnak adta át. Akkor kezdődött el Mezőtúron az agrároktatás.

A teljesítményre épülő életpályamodell

Tizenhét kormányhivatalhoz kerülnek a területi közigazgatási ösztöndíjprogram résztvevői. Az ösztöndíjasokat mentorok segítik, a fiatalok a környezetvédelemtől a földhivatalok eljárásától át a népegészségügyig több területtel is megismerkedhetnek. Dr. Kovács Zoltánt, területi közigazgatásért felelős államtitkárt az ösztöndíjprogramok eredményességéről, a területi közigazgatás megerősítéséről és az életpályamodell bevezetéséről kérdeztük.

Immár hányadik közigazgatási programját indította el a kormány?

–2011 óta működik az ösztöndíjprogram. Az első, a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram az államigazgatás legfelső szintjén lévő alkalmazást jelentette. A másodikat a fogyatékkal élő felsőoktatási hallgatók részére vezettük be 2014-ben. Most pedig a területi közigazgatás szakember utánpótlására indítottuk el a területi közigazgatási ösztöndíjprogramot, ahova ötven főt sikerült fölvennünk.

Az erőmű bővítése hírére egyre többen költöznek városunkba

Harmadik ülését tartotta a Paksi Társadalmi Tanács január 19-én, Pakson. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen bejelentette, hogy a kormány 2016-ban legalább egy milliárd forintot biztosít a paksi térség fejlesztésére. Süli János polgármester kérdésünkre kifejtette, hogy a 41 település fórumán és a paksi közmeghallgatáson is mindenki egyértelművé tette, hogy támogatja a Paks II. beruházást.

Mikor és milyen céllal jött létre a Paksi Társadalmi Tanács?

–2015 nyarán alapították meg ezt a grémiumot. A testület célja az atomerőmű körüli 41 település lakosságának tájékoztatása és a települések támogatása. Tehát szervezett formában tájékoztatást kapnak a térség polgármesterei, akik a kormány felé kérdéseket tehetnek föl a beruházással kapcsolatban. Cél, hogy a települések összehangolják a bővítés nyomán szükségessé váló fejlesztéseiket.

Fókuszban a földmegfigyelés

A hazai űripari és a földmegfigyelési, távérzékelési szakterület képviselői találkoztak a Magyarország Európai Űrügynökséghez való tavalyi csatlakozása nyomán megnyíló lehetőségekről szóló információs rendezvénysorozat második állomásán, január 20-án, Budapesten. Milyen feltételekkel csatlakozhatnak a hazai kis- és középvállalkozások a különböző projektekhez? Mekkora összeg áll az űrtevékenységben érdekelt magyar kutatók rendelkezésére? Mit jelent a földmegfigyelés és mekkora a verseny ezen a területen a közép-kelet-európai régióban? – kérdeztük Dr. Tari Fruzsinát, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjét.

Milyen előnyökkel jár Magyarország számára az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás?

– Csatlakozásunk nagy jelentőségű az űrszakma, de főleg az ipari szereplők számára, mert ezáltal bekapcsolódhatunk az Európai Űrügynökség által összefogott programokba. Az Európai Űrügynökség egyrészt a 22 tagállam és további együttműködő államok részvételével valósít meg tudományos célú küldetéseket, másrészt a mindennapi élet számára fontos űrtechnológiai fejlesztéseken dolgozik. Ezeket a feladatokat a nemzeti hozzájárulásokból finanszírozza. Azt is garantálja, hogy amekkora hozzájárulást befizet az adott ország, abban az arányban részt is vehet a programokban. Magyarország Európai Űrügynökséghez való csatlakozása lehetőséget teremt a magyar űripar számára, hogy részt vegyen ezekben a programokban.

Németh Judit mezzoszoprán, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész opera-énekesnő Miskolcon született. A miskolci Konzervatórium növendéke volt, majd a budapesti Zeneakadémián szerzett énekművész-tanári, majd operaénekesi diplomát, tanára Kutrucz Éva volt. Későbbi mesterei Adorján Ilona és Polgár László. Jelenleg Ónodi Márta tanárnőnél képzi magát. Három éven keresztül volt ösztöndíjasa a budapesti Filharmóniának mint koncerténekes. Háromszor kapta meg Helmuth Rilling professzortól a stuttgarti Bach Akadémia nyári kurzusának ösztöndíját, ahol tanára mindig Anna Reynolds volt, egyszer a bécsi Zeneakadémia Wagner ösztöndíját Bayreuthba. Barcelonában a Vinas Nemzetközi Énekversenyen Barcelona város különdíját kapta. Tanított a győri Széchenyi Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Tagozatán adjunktusi minőségben. 1990 óta tagja a Magyar Állami Operaháznak. Koncerténekesként ismerte meg először mind a hazai, mind a nemzetközi szakma. Olyan neves karmesterekkel dolgozott, mint Helmuth Rilling, Nicolas MacGegan, Eric Ericson, Wolfgang Gönnenwein, Doráti Antal, Lamberto Gardelli, Erdélyi Miklós, Peskó Zoltán, Medveczky Ádám, Fischer Iván, Jose Cura, Kirill Petrenko, Daniel Harding, Myung-Whun Chung, Kobayashi Ken Ichiro, Vásáry Tamás, Fischer Ádám, Kocsis Zoltán, Kovács János, Ligeti András, Vashegyi György, Győriványi Ráth György, Gál Tamás, Rico Saccani, Roy Goodman, Antal Mátyás, Hollerung Gábor, Heltai László. Számos oratórikus mű szólistája lemezeken, legutóbb a Hungaroton Kodály összkiadásának résztvevője. Operaénekesként hét éven keresztül énekelt a bayreuthi Festspielhausban, ahol Waltraute, 3. Norne, Ortrud, Venus, Kundry voltak a szerepei Giuseppe Sinopoli, Fischer Ádám, Sir Andrew Davis és Christian Thielemann karmesterek vezénylete alatt. Ezenkívül énekelt a milanói Scalában, a drezdai Semperoperben, a barcelonai Gran Teatre del Liceuban, a torontói COC-nál, a lisszaboni Teatro National de Sao Carlóban, a valenciai Teatro de la Opera Reina Sofiában, a tokiói New National Theatre-ban, a santiagói Teatro Municipalban, a mannheimi Nationaltheaterben, a welsi Wagner-fesztiválon, az oslói den Norske Operában és a berlini Deutsche Oper Berlinben. Ezekben az operaházakban olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Jeffry Tate, Peter Schneider, Sebastian Weigle, Richard Bradshaw, Lorin Maazel, Donald Runnicles, Dan Ettinger. Ugyancsak híres rendezőkkel dolgozott ezen operaházakban: Jürgen Flimm, Graham Vick, Werner Herzog, Stefan Herheim, Atom Egoyan, Keith Warner, Philippe Arlaud, Robert Carsen, Willy Decker, Marcelo Lombardero, Paul Curran. A budapesti Művészetek Palotája Wagner Napjainak állandó szereplője. 2010 májusában Brangäne szerepében debütált a Trisztán és Izoldában.

A diktatórikus rendszer erőszakkal államosította, majd négy évtizeden keresztül saját elképzelése szerint használta az egyházak vagyonát

Az egyházak állami finanszírozásának kérdését a következő időszakban jogszabályi változtatásokkal le kell zárni – jelentette ki Marek Madaric szlovák kulturális miniszter. Szlávik Antal hidaskürti plébános úgy véli, az állam és az egyház szétválása előbb-utóbb bekövetkezik. Az előnye, hogy az egyház semmiképpen sem függne az államtól. A hátránya, hogy bizonyos megrázkódtatásokkal jár, mert valamiféle egyházi adót be kellene vezetni, s a hívek ehhez nincsenek hozzászokva.

Madaric közölte, főként a katolikus egyház volt az, amely a finanszírozási vita keretében egy újabb restitúció kérdését nyitotta meg, miközben a vagyon-visszaszolgáltatás már egy végleg lezárt fejezet. Plébános úr, valóban végleg lezárt fejezetről beszélhetünk?

– Két restitúciós törvényt is megszavaztak már Pozsonyban. A másodikban az szerepel, hogy ezzel az egyházak restitúciója lezárult. Ennek kapcsán mondta a kulturális miniszter, hogy a restitúciónak nem lesz már folytatása. Viszont az államnak is tudnia kell, hogy nem adtak mindent vissza az egyházaknak. Nagyon sok olyan kitétel volt a törvényben, amit nem adtak, és nem is adhattak vissza. Például azokat a területeket, amelyeken iskolai, egészségügyi, sportlétesítmények vannak. Az is a kitételben szerepel, hogy a beépített területeket sem adják vissza. Tehát a szlovák kormánynak tudnia kell, mikor hozzányúl az egyházak finanszírozásának megváltoztatásához, hogy nagyon sok ingatlant nem adtak vissza.

Elsődleges célunk a vidéki foglalkoztatottság növekedése

Február 15-étől lehet benyújtani a pályázatokat az élelmiszer-ipari fejlesztéseket segítő, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra – közölte Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

300 és 151 milliárd forintos támogatásról is olvashatunk. Mi a két kiírás közti különbség, és kik jelentkezhetnek rájuk?

– Nincs szó két kiírásról. A kormány a 2014 és 2020 közti EU-s fejlesztési időszakban, 300 milliárd forintot kíván fordítani az élelmiszer-ipari ágazatra. Ezt különböző uniós forrásokból tudja véghezvinni, amelyből a Vidékfejlesztési Program mintegy 206 milliárdos forrással rendelkezik. Ebből a forrásból most hirdettünk meg 151 milliárd keretösszegű kiírást. A fennmaradó 55 milliárd forintot a borászatra, az élelmiszer-ipari innovációra, valamint a rövid ellátási láncokhoz – termelői piacok és más közvetlen értékesítési csatornák – kapcsolódó élelmiszer-ipari fejlesztésekre kívánjuk fordítani. A 300 milliárd forintból a fennmaradó forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (Ginop) áll rendelkezésre. Az EU-s támogatásokon túl, tekintettel arra is, hogy az élelmiszer-ipari nagyvállalkozások a magas foglalkoztatottság miatt nem jogosultak az uniós forrásokra, ezért a kormány a nemzeti költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot biztosít az idén összességében, köztük az élelmiszer-ipari cégek finanszírozására. A Miniszterelnökségen tavaly év végén meghirdetett 151 milliárd forintos kiírásra nemcsak mezőgazdasági termelők jelentkezhetnek, de a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák. A nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók közül csak azok a mikro- és kisvállalkozások juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz, akik teljesen lezárt pénzügyi évvel rendelkeznek.

A visegrádi országoknak jóval nagyobb a súlya az Európai Unióban

Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) az 1991 óta létező visegrádi együttműködés egyetlen intézményesített nemzetközi szervezete. 2000-ben alapították, fő célja a tagországok civil kezdeményezéseinek és hallgatói mobilitásának támogatása. Ennek eszköze az Alap által kidolgozott pályázatok és ösztöndíjak rendszere, amely nyitva áll minden, a négy ország bármelyikének állampolgárságával rendelkező személy, vagy az ezen országok bármelyikében bejegyzett civil szervezet előtt. Altusz Kristóf helyettes államtitkárt az együttműködési lehetőségekről, az Alap költségvetéséről, a nemzeti sérelmekről, a közös határrendészetről kérdeztük.

Kiállásunkkal egy hungarikum megmaradását biztosítjuk

A nemzeti értéken túl a libamáj fontos exportcikkünk. Exportunk értéke évente mintegy 40 millió euró, azaz 10-11 milliárd forint értékben viszünk ki libatermékeket, túlnyomó részben májat – közölte lapunkkal Erdős Norbert európai parlamenti képviselő.

Képviselő úr részt vett az Európai Libamáj Szövetség „A libamáj barátai” elnevezésű találkozóján, Brüsszelben. Mit kell tudni erről a szövetségről, melyek a fontosabb célkitűzései?

– Az Európai Libamáj Szövetség (Euro Foie Gras) 2008-ban, a hagyományosan hízott májat előállító öt európai ország: Franciaország, Magyarország, Spanyolország, Bulgária és Belgium szakmai szervezeteinek részvételével alakult meg. Célkitűzései közé tartozik a liba- és kacsamájra vonatkozó egységes fogalom meghatározása, ebből következően az egységes termékmegnevezések kialakítása, továbbá az állatjóléti követelményeknek is megfelelő állattartás és hizlalás – közte a kíméletes tömés – egységes követelményrendszerének kialakítása, egységes fellépés a szélsőséges állatvédő mozgalmak akcióival szemben, nemzetközi piaci információk megosztása, valamint rendszeres tapasztalatcsere az ágazatot érintő kérdésekben. „A libamáj barátai” elnevezésű csoport tavalyelőtt decemberben alakult Brüsszelben. Az Európai Libamáj Szövetség szervezte azon európai parlamenti képviselők részére, akik számára a hízott máj – libamáj és kacsamáj – hagyományos termelése fontos nemzeti ügy. Leginkább Magyarországon és Franciaországban jelentős e termékek előállítása, melyek mindkét államban nemzeti kincsnek minősülnek, számos esetben nemzeti jelöléssel (földrajzi árujelző vagy védjegy) védettek és számos embert foglalkoztatnak. Az első alkalommal francia és magyar képviselőkön kívül még spanyolok és bolgárok csatlakoztak. A mostani alkalommal ez a kör kibővült belga, német és román, valamint további magyar, francia és spanyol európai parlamenti képviselőkkel.