Az egyetemi oktatók elemi érdeke a szakmai előmenetel

A parlament döntése értelmében januártól életbe lépett a többlépcsős béremelés a felsőoktatásban is. Eszerint idén 15%-kal, 2017-ben 5%-kal, 2018-ban pedig újabb 5%-kal nő a felsőoktatásban dolgozók bére. Szeptembertől a doktori képzésben részt vevők ösztöndíja is emelkedik. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő szerint az Oktatási Hálózat akcióinak csupán két helyen volt visszhangja. A budapesti ELTE-n, ahol mindig is elég erős volt az egyetem balliberális kötődése, és Szegeden, ahol Botka László szocialista polgármester regnál.

A kötelező kvóta értelmetlen, életidegen

Az Európai Bizottság a hazánk ellen a migrációval összefüggésben elfogadott törvénymódosítások miatt indított kötelezettségszegési eljárással nagymértékben árt az európai együttműködés eszméjének, gondolatának. Ezért nem csupán Magyarországgal szemben tartjuk méltánytalannak ezt az eljárást, hanem a helyes, Európa egésze szempontjából is kívánatos magatartás szankcionálását látjuk benne – szögezte le Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, akit a véleménydiktatúráról, a kötelező kvóta elleni aláírásgyűjtésről, és a Biszku-perről is kérdeztük.

A világ és Európa történelméből elég sok diktatúrát ismerünk. Alelnök úr nemrég azt nyilatkozta, hogy Nyugat-Európában véleménydiktatúra uralkodik. Mondana erre példát?

– Ez a fajta „véleménydiktatúra” annyiban „demokratikusabb” a totalitáriusoknál, hogy az eltérő vélemények miatt nem érhet senkit fizikai retorzió, vagy börtönbüntetés. Csupán azzal jár, hogy a véleményformáló elitnek nem lehet része az, aki a kívánatos főáramlattól eltérő véleményt hangoztat. Erre a legékesebb példa, ami talán sokak szemét felnyitotta, az elmúlt egy esztendő migrációs válsága. Jól látszott, hogy ennek a véleménydiktatúrának a jegyében az a „jó európai”, aki azt mondja, hogy mindenkit be kell fogadni, aki ünnepli az ellenőrizetlen bevándorlás okozta anarchiát, s úgy gondolja, hogy a közös határvédelmi szabályokat, amiket nem csupán nemzeti jogszabályok, hanem közös uniós egyezmény rögzít nem kell betartani. Csak az lehetett az „európaiság” megtestesítője, aki befogad mindenkit, függetlenül attól, hogy bármilyen menedékjogra jogosult-e az illető, hogy gazdasági bevándorlóként, vagy tisztességtelen szándékkal, akár terroristaként érkezik a kontinensre. Azzal a ritka helyzettel szembesültünk, hogy a valóság legyőzte a „politikai korrektség” véleménydiktatúráját, így bajba kerültek, akik ezeket a hangzatos szöveget hirdették, mert már Nyugat-Európa sem tud befogadni több embert. Most azon gondolkodnak, hogyan lehet úgy változtatni korábbi irányadásukon, hogy a korábbi kizárólagosságra törekvő véleményük vállalhatatlansága ne legyen mindenki számára egyértelmű.

Saját utamon járok, saját stílusomban komponálok

Andrássy Krisztina zeneszerző, zongoraművész a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese és korrepetitora, a Szirt Együttes alapítója zenei tanulmányait a Bartók Béla Zenekonzervatórium zeneszerzés és szolfézs-zeneelmélet szakán kezdte, majd a Zeneakadémián szerzett karvezetői és zongorakísérő-korrepetitori diplomát. 2001-től a Magyar Állami Operaház tagja először mint énekkari tag a szoprán szólamban, majd 2002-től mint címzetes magánénekes, 2003-tól pedig az Operaház megbízott korrepetitora. Énektanulmányait szintén a Bartók Béla Zenekonzervatóriumban kezdte, majd László Margit operaénekesnő és Kaposi Margit énektanárnőnél folytatta. Jelenlegi énektanára: Misura Zsuzsa Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. 2003-tól számos turnén vesz részt mint énekes (2003 július – Japán, a Bécsi Staatsoper operagála turnéja; 2004–2006 – Japán és Thaiföld, az Operaház turnéi) és mint zongoraművész (2007 február – Miami, Florida zongorakoncertek Brahms, Liszt, Kodály, Bartók műveiből). 2005 nyarától férjével, Andrássy Frigyessel valamint operaházi kolleganőjükkel, Sánta Jolánnal megalapították a Szirt Együttest. Azóta minden évben egyre több fellépésük van. 2010-ben elnyerte az Operaház Énekkarának „Év énekese” díját. Mint zeneszerző páros, férjével 2007. májusában debütáltak a Nádor Teremben Új magyar zene nagy magyar költők verseire címmel. Azóta minden évben nagy sikerű szerzői estet rendeznek. 2012 októberében a Magyar Állami Operaház bemutatta Andrássy Frigyes az 1956-os forradalom emlékére írt Sír a téli éjszaka c. egyfelvonásos drámai daljátékát, melynek zenéjét együtt komponálták. 2015. október 22-én az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Elnöksége ’56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt kitüntetést adományozott Andrássy Krisztinának. A Szirt Együttes 10 éves Jubileumi koncertje az Andrássy Duo szerzeményeiből 2015. decemberében az Erkel Színházban volt.

Régiónkban hazánk rendelkezik a legtöbb exportengedéllyel

Hogyan tudták elérni, hogy az uniós tagállamok közül elsőként hazánk szállítson marhahúst Kínába? Mennyi magyar vállalat kapott jogot a kínai hatóságoktól marhahús exportjára, s ez a szám növekedhet-e? Mi lesz a feladata a közelmúltban megnyílt ningpói magyar kereskedőháznak? Aki válaszol: Dr. Szabó László miniszterhelyettes.

Az a tény, hogy január 14-én megérkezett Magyarországról Kínába az EU első marhahússzállítmánya, mennyiben kapcsolódik a keleti nyitás politikájához?

– A kormány alapvető célkitűzése, hogy a kiváló minőségű, magas hozzáadott értékkel bíró, nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások a „Keleti és Déli nyitás” keretében az Európai Uniótól távol eső, fontos célpiacokon is megjelenhessenek. Ezen stratégiai törekvés mentén és a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezzel összhangban történő aktív tevékenységének eredményeként jöhetett létre a marhahússzállítmányhoz kapcsolódó üzleti lehetőség is. A gazdasági kapcsolatok fejlődését jól mutatja, hogy a Kínába irányuló magyar élelmiszerexport dinamikusan növekszik, 2015 januárja és októbere között megduplázódott 2014 azonos időszakához képest, megközelítve a 38,7 millió dollárt. Az első magyar fagyasztottmarhahús-szállítmány megérkezésével újabb mérföldkőhöz érkeztünk a magyar–kínai agrártermék- és élelmiszer-kereskedelem területén.

Elismerjük a nők többszörös szerepvállalását

A januártól érvényes 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban – mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár.

Idén mekkora összeggel nőnek a nyugdíjak?

– Januártól átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban.

Ez az emelés minden nyugdíjasra vonatkozik? Tehát azokra is, akik kiemelt nyugdíjat kapnak?

– Az emelés összesen 3,5 millió ellátás folyósítását érinti. Az átlagnyugdíj összege havi 120 825 forint lesz.

Többen felvetették, hogy ha valakinek 60 000 forint a nyugdíja, akkor az emelés számukra csupán 960 forintot jelent, ami három kenyér ára. S ezzel akarják „kiszúrni” a nyugdíjasok szemét. Mi erről a véleménye?

– A nyugdíjrendszer alapvetően a biztosítási elvre épül, bár számos szolidaritási elemet is tartalmaz. Az elsődleges elvnek megfelelően a nyugdíj összege azt tükrözi, hogy a nyugdíjas milyen hosszú ideig, mekkora összeget fizetett be a nyugdíjrendszerbe. Valamennyi nyugdíj értékét meg kell őrizni, ezért a nyugdíj összege mindenkinek nő.

Huszonötezer közfoglalkoztatottnak segíthet az elhelyezkedési juttatás

Kötelező elfogadni a kiajánlott munkát? Mikor döntenek a közfoglalkoztatottak idei béréről? Mekkora az elhelyezkedési juttatás összege? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárt.

Miért fontos, hogy a közfoglalkoztatásból minél többen az elsődleges munkaerőpiacra kerüljenek?

–A kormány megfogalmazott célja egyértelmű: mindenki, aki munkaképes korú, és munkára fizikailag és szellemileg képes, alkalmas, munkából és ne segélyből, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásból éljen. A cél az, hogy ezt a munkát az elsődleges munkaerőpiacon találják meg. A közfoglalkoztatás azokban az esetekben ad segítséget, amikor az emberek az elsődleges munkaerőpiacon nem találnak munkahelyet, mert erre nincs megfelelő készségük, képességük, képzettségük, vagy az ország egyes területein kevesebb a foglalkoztató, munkahely, mint amekkora a szabad munkaerő-mennyiség. Tehát kettős a közfoglalkoztatás feladata: egyrészt az átmenetileg munkanélküliséggel sújtott területeken biztosít foglalkoztatást, másrészt azoknak, akik nem képeseket az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, olyan lehetőséget nyújt, melynek köszönhetően értelmes elfoglaltsággal kereshetik meg az életfeltételekhez szükséges forrásokat.

Az új rendszerrel az építőipart is támogatjuk

A szabályozás lehetőséget ad tetőtér-beépítésre, vagy emeletráépítésre is abban az esetben, ha az önálló új lakóingatlannak és nem bővítésnek minősül – közölte Fűrész Tünde helyettes államtitkár, akit a programba való belépés feltételeiről, és az esetleges visszaélések kiszűréséről is kérdeztünk.

Kik a jogosultak, és ők milyen feltételekkel vehetik igénybe a 10 millió forintos otthonteremtési támogatást?

– Még két hete sincs, hogy életbe lépett, de már nagy a várakozás, sokan érdeklődnek az otthonteremtési program iránt az egész országban. Magunk is meglepődve láttuk a közvélemény-kutatásokat arról, hogy a magyar embereknek már 90%-a felfigyelt a programra, hallott róla, és 80%-uk egyértelműen támogatja és pozitívan fogadja. Úgy érezzük, hogy az emberek megértették a kormány szándékát, ami nem más, mint hogy mi azt szeretnénk, hogy a családok minél olcsóbban jussanak saját otthonhoz. Annak külön örülünk, ha ez ráadásul még a gyermekvállalásra, munkahelyteremtésre, a gazdaságra is pozitívan hat. Az otthonteremtési program egyformán szól a családalapítás előtt állóknak, a még gyermektelen fiatal házasoknak, a gyermeküket egyedül nevelőknek, az örökbefogadóknak, az egygyermekes, a kétgyermekes, a három vagy több gyermekes családoknak. Az új lakás építőknek vagy vásárlóknak, az új ház építőknek és vásárlóknak, a használt lakás vásárlóknak, a bővítőknek. Nekik mind olcsóbb az otthonteremtés mostantól. A 10 millió forintot akkor veheti igénybe egy család, ha új lakást, vagy házat vásárol, épít, építtet. Tehát lényeges, hogy új ingatlanról legyen szó. Ezt a 10 millió forintot azok a családok kaphatják meg, akiknek már van legalább három gyermekük – ebben az esetben nincs életkori megkötés –, illetve akik 10 éven belüli időre kettőnél több gyermeket vállalnak, mely esetben viszont a fiatal házaspár legalább egyik tagjának 40 év alattinak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha például már van két gyermekük, akikor is 10 éven belül kell megszületnie a harmadiknak.

Hogy minél több európai uniós fejlesztési pénz érkezzen a zalai megyeszékhelyre

Fejlesztési iroda nyílt a zalai megyeszékhelyen, mely a városban működő vállalkozások, civil szervezetek, egyházak és más intézmények számára hivatott pályázati segítséget nyújtani. A január eleji átadás kapcsán Zalaegerszeg polgármesterét kérdeztük sok más mellett arról, mi indokolta az iroda létrehozását.

A fejlesztési iroda a terület- és településfejlesztési operatív programra (TOP) alapozva valósult meg, mégpedig kettős feladattal – fogalmazott elöljáróban Balaicz Zoltán.

– Véglegesült a városfejlesztési TOP program, amelynek köszönhetően 2020-ig 11,2 milliárd forint fejlesztési forrást fordíthatunk városunkra. Ennek az összegnek a jelentős hányada kimondottan a gazdaság fejlesztését szolgálja, tehát a már meglévő munkahelyek megőrzését, új álláshelyek teremtését, vállalkozások előrelépését, bővülését, de természetesen oktatási, szociális, egészségügyi, illetve kulturális célokra is jut majd ezekből a forintokból – hangsúlyozta Zalaegerszeg polgármestere. Az iroda létrejöttének célja pedig az, hogy minél több európai uniós fejlesztési pénz érkezzen a zalai megyeszékhelyre.

Az első lakáshoz jutókat kamatmentes hitellel támogatjuk

Összesen 15 telket alakítottunk ki, amelyekre a legalább három gyermeket nevelő, illetve vállaló családok pályázhatnak- fejtette ki lapunknak Balassagyarmat polgármestere.

Komplex programot állított össze Balassagyarmat önkormányzata a város népességmegtartó erejének növelésére. Ebből arra következtethetünk, hogy az elmúlt években többen elköltöztek a városból?

– Ma tendencia, hogy a fiatalok elhagyják az olyan nehéz helyzetben lévő megyéket, mint amilyen Nógrád. Kedvezőtlenek a demográfiai adatok, főleg a 0–14 éves korosztályt tekintve, s egyre jobban elöregedik a megye lakossága. Balassagyarmatból sokan nem költöztek el, a lélekszámot az elmúlt években sem az el- és a bevándorlás, sem a halálozások és a születések aránya nem változtatta meg lényegesen, tehát stagnálásról beszélhetünk. Ezen próbálunk mindenképpen javítani.