Az a hivatal, mely nem végzi el határidőig az ügyeket, visszaszolgáltatja a befizetett díjat

Az idei díjcsökkentésekkel mintegy tízmilliárd forintot hagy az állampolgárok zsebében a kormány, és ezt az összeget tovább szeretnék emelni. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes lapunk érdeklődésére közölte: egyre több olyan költségvetési tartalék áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a bürokrácia lebontását.

Kikindától Hannoverig

Kiss Tivadar operaénekes (tenor) a délvidéki Nagykikindán született, 1986-ban. Szabadkán végezte a zenei gimnáziumot, elméleti és magánének szakon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaének szakán 2010 tavaszán végzett Kovalik Balázs osztályában, énektanára Andor Éva. Színpadon a 2007-es Mozart Maratonon debütált, a Figaro házassága Don Basilio szerepében. 2008-ban Hollerung Gábor vezényletével elénekelte Choshont Honegger Jeanne d’Arcjában és a debreceni Csokonai Színházban Pappacodát Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjében, a 2009-es Tavaszi Fesztiválon Haydn–Gourzi Philemon és Baucisának Aretjét keltette életre a Vasúttörténeti Parkban. Az Operaházban 2009 februárjában debütált Csajkovszkij Anyeginjében Triquet szerepében, majd pár héttel később Jancsit énekelte Humperdinck művének gyerekeknek szóló kamaraváltozatában. A 2009–2010-es évadban a Fidelióban Jacquinót, majd a Sári József operájának magyarországi bemutatóján a Kis Lőwy szerepében láthatta a közönség. A 2010–2011-es évadban még két újabb szerepben próbálta ki magát, Boito Mefistofele című operájának Wagnerét alakította és Fekete Gyula kortárs zeneszerző külön személyre szólóan komponálta meg zenedrámáját az Operaház erre kijelölt magánénekeseire, mely Liszt Ferenc életéről szólt. A 2011–12-es színházi évadban egy kis kirándulást tett a musical világába, a Budapesti Operettszínház ugyanis műsorra tűzte Schönberg egyik legjobb darabját, a Miss Saigont, amelyben Thuy szerepét játszotta. Három évet töltött a Hannoveri Operánál, ahol társulati tag volt mint tenor. A Szegedi Nemzeti Színházban A Varázsfuvola Monostatosát, a Tosca Spolettáját, ifjú Konrádot a Gyertyák csonkig égnek c. operában, a Szabad Tér Színházban a Titkos házasság Paolinóját énekelte. Mellette számos koncerten énekelt a Művészetek Palotája Szervezésében. 2011-ben a Magyar Állami Operaház Juventus díjasa lett.

Erős kötődés tartotta fenn a jász etnikumot az évszázadok során

„A Jászságért” Alapítvány kuratóriuma közzétette az általa alapított Jászságért Díj huszonötödik alkalommal történő kiírását. A feltételekről, a díj presztízséről, a jász hagyományőrzésről a Jászok Egyesületének ügyvivőjét faggattuk.

Ki nyerheti el ezt a díjat? Melyek a feltételek?

– Azok, akik a Jászság kulturális, közművelődési életében kiemelkedő alkotómunkát végeztek. Az elbírálás során van ennél még egy fajsúlyosabb szempont. Megkapta már ezt a díjat tanár, művész, lelkész, római katolikus pap, és mindig azt néztük, hogy a szakmai munkáján túl mit tett a jászok érdekében, s nem azt, hogy főállású tevékenységében miként szorgoskodik. Mást tudott tenni egy lelkész, aki helytörténeti műveket ad ki, a festő közéleti feladatokat vállal, a tanár pedig olyan szakkört csinál, amit eddig még senki. A javaslattevők azok, akik leírják ezt a többletet.

Elölről kell kezdeni a párbeszédet a közigazgatás átszervezésről

Bírósági ítélet kötelezi Marosvásárhely polgármesterét, hogy engedélyezze a Székely Nemzeti Tanács március 10-ére tervezett marosvásárhelyi felvonulását – közölte Izsák Balázs az SZNT elnöke, s hozzátette, bízik az autonómiáról folyó háromoldalú tárgyalások sikerében.

Miért lényeges, hogy háromoldalú tárgyalások kezdődjenek el a székelyföldi autonómiáról, és ki a három fél?

– Mi a dél-tiroli példából, pontosabban folyamatból indulunk ki. Ennek a folyamatnak az a tanulsága, hogy a Dél-Tirolban élő német ajkú közösség sorsáról méltányos döntést sikerült hozni, s úgy sikerült megteremteni a térség regionális autonómiáját, hogy az anyaország, tehát Ausztria és Olaszország képesek voltak megállapodni ebben a kérdésben. Illúzió azt gondolni, hogy mindez másként történhet az erdélyi, a székelyföldi magyarság esetében. Szintén naivitás azt hinni, hogy úgy lehet a jogainkat szavatolni, garantálni, hogy közben Magyarország és Románia közt nem javulnak a kapcsolatokat. Tehát sorsunk, helyzetünk függ a két ország közti kapcsolatok alakulásától. Amikor háromoldalú egyeztetésekről beszélünk, akkor figyelembe véve az államközi szerződést, úgy gondoljuk, hogy a két országnak kell hosszú távú, stabil együttműködésben megállapodnia. S ennek az együttműködésnek, partnerségnek a részét kell hogy képezze az erdélyi, székelyföldi magyarok jogainak szavatolása, és az autonómia megteremtésének garanciája. A felek: a magyar, a román kormány és az itt élő magyar közösség képviselői.

Az új szolgálati törvény a rendészeti pályát a korábbiaknál is vonzóbbá teszi

A tavaly elfogadott életpályamodellnek köszönhetően már januártól 5 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók. 2019-ig összesen 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a keresetük. Zsinka András helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új előmeneteli- és illetményrendszer sajátossága, hogy alapvetően a betöltött beosztás felelőssége, munkaköri sajátosságai határozzák meg az illetmény mértékét, s nem a szervezeti hierarchia szintje.

2015. június végéig minden rendvédelmi dolgozónak elkészítették az új besorolását. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan megkapják a korábbi illetményeiket, melybe beletartoznak a pótlékok és a kiegészítő támogatások is?

– Nem. A 2015. július 1-jén hatályba lépett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a teljes életpályán átívelő horizontális és vertikális karrierlehetőséget biztosítja, emellett megteremtette a hivatásos állomány anyagi és erkölcsi megbecsülését is. Az új illetményrendszer az előmeneteli rendszerhez szervesen igazodva, a korábbihoz képest jelentősen egyszerűbb és átláthatóbb módon, a korábbi bonyolult pótlékrendszer megszüntetésével került kialakításra. A korábbi Hszt-ben a hat meghatározó illetményelemen felül több mint harminc pótlék szerepelt. Ehhez képest a jelenlegi rendszerben három fő illetményelem adja az alapilletményt. A beosztási illetmény a munkaköri értéket ismeri el, a szorzószámok a munkaköri besorolás alapján kerültek kialakításra, ebben valósul meg az úgynevezett horizontális előmenetel, amely szerint négyévente nő az illetmény a szorzószámokkal. A szolgálati időpótlék a szolgálati tapasztalatot ismeri el. A hivatásos pótlék a harmadik elem, amely ellentételezi azt a többletvállalást, amelyet a hivatásos állomány tagjai az esküjükben tesznek, miszerint akár az életüket is kockáztatják a szolgálat ellátása közben. A törvényben komplexen meghatározzuk, hogy melyek azok a szolgálatteljesítési tényezők, amelyek a hivatásos pótlék mértékét befolyásolják. A fentieken kívül összesen öt pótlék maradt, a nyelvtudási pótlék, a preferált településpótlék és a munkajogi jellegű pótlékok, így a veszélyességi, az éjszakai és a készenléti. A korábbi pótlékok a beosztási illetménybe, illetve a hivatásos pótlékba épültek be.

Egyre többen végzik el a Polgárőr Akadémiát

Közel 55 ezer polgárőr működik országszerte, akik összességében 8 millió szolgálati órát teljesítettek. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökét a szervezet elmúlt évéről és a 2016-os tervekről, lehetőségekről kérdeztük.

Mennyire elégedett a polgárőrök tavalyi munkájával? Milyen évet zárt a szervezet?

– Eredményes, sikeres évet zárt a polgárőrség, ahogy az év végi záró elnökségi ülésünkön is elhangzott. Magyarország közbiztonság kiegyensúlyozott, jelentősen csökkent a regisztrált, ismertté vált bűncselekmények száma. Polgárőreink, igaz, nem a „frontvonalon”, de jelentősen hozzájárultak a kisebb bűncselekmények megelőzéséhez. Több mint 8 millió szolgálati órát teljesítettek a köz- és külterületeken. A polgárőrök jelenlétükkel, járőrözésükkel, esetleges beavatkozásukkal sok ezer bűncselekményt megelőztek. Elriasztották a bűnözőket, a jogsértőket. Olyan jelentős szakmai, bűnmegelőzési programokat indítottunk 2015-ben, amelyekre mind az országban, mind Európában felfigyeltek. Az egyik a 250×100 Biztonság program, amely azt jelenti, hogy kiválasztottunk olyan 250 települést, ahol nem volt megfelelő a lakosság szubjektív biztonságérzete. Ezeken a településeken polgárőrségi bűnmegelőzési programot hirdettünk meg. Megerősítettük a polgárőr-egyesületek eszközállományát, működésükhöz támogatást biztosítottunk. Szakmai segítséget nyújtottunk az önkormányzatoknak, és ezt a tevékenységünket a rendőri szervekkel összehangoltan végeztük. A visszajelzések szerint a 250 település 80%-ában jelentősen javult a közbiztonság. Emellett még két programunk futott párhuzamosan. Az egyik a lakásbetörésekkel kapcsolatos, amely három régióra terjedt ki, amit a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal és az Aegon Magyarország Biztosítóval együtt végeztünk el, s ennek is komoly eredménye volt, hiszen több ezer riasztó éket osztottunk ki a rászoruló, veszélyeztetett embereknek a lakások biztonsága érdekében. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly csökkent a lakásbetörések száma. A harmadik pedig a külterületi bűnmegelőzési programunk. Ki kell hangsúlyozni, hogy 2015 a polgárőrségnél a technikai fejlesztések éve volt. 427 új járőrautót nyertek el a kormány pályázatán a polgárőr-egyesületek. Így megújultak a járműparkok. Az országos rendőrfőkapitány úrtól pedig 660 járőrkerékpárt kaptunk, s még 50 motorkerékpárral is bővült eszközállományunk. Jelenleg folyamatban van 200 millió forintnyi értékű láthatósági mellény beszerzése, amivel 25 ezer polgárőrt tudunk ellátni.

Az államháztartás stabilitása már nem cél, hanem a növekedés eszköze

Dr. Kovács Árpád megkeresésünkre kifejtette: bízhatunk benne, hogy az államháztartás pénzügyi stabilitása az elkövetkező években is kedvezően alakul, s minden esély megvan rá, hogy négy-öt éven belül nullszaldós legyen a költségvetés egyenlege.

Együttműködés, támogatás, hatósági szigor

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar (NYME EMK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviselői ünnepélyes keretek között aláírták azt az együttműködési megállapodást, mely révén sor kerülhetett az Erdészeti Igazgatási Kihelyezett Intézet (EIKI) alapkövének szimbolikus „letételére”. Kérdéseinkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága válaszolt.

Mi lesz az Erdészeti Igazgatási Kihelyezett Intézet feladata?

– Az intézet célja az intézményi keretek megismertetése a hallgatókkal és az oktatási és kutatási együttműködés erősítése a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal között.

Salgótarján pozitív kampányt érdemel

Salgótarjánban február 28-án tartják az időközi polgármester-választást. Simon Tibor, a kormánypártok polgármesterjelöltje lapunk megkeresésére közölte: olyan várost kell megteremtenünk, ahol van munkalehetőség, ahová visszatérnek a fiatalok, ahol a rend és a közjó határozza meg a mindennapokat.

Korábban a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója, illetve a 2010-es választások előtti időszakban a Fidesz frakcióvezetője volt Salgótarján közgyűlésében. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Salgótarján Megyeközponti Tankerületének igazgatói székét a szervezet megalakulásától kezdődően, 2014 végéig töltötte be, azóta a KLIK Köznevelés Főosztálya vezetőjeként dolgozik. Miért vállalta el, hogy megmérettesse magát a Fidesz–KDNP színeiben a salgótarjáni polgármester választáson?

– Salgótarjánban születtem, lokálpatriótának vallom magam. Ennek jegyében már az 1998 és 2002 közti ciklusban egyéni önkormányzati képviselőként segítettem elő lakóhelyem közügyeinek intézését. A 2006-2010-es ciklusban pedig egyéni képviselőként és frakcióvezetőként dolgoztam, s emellett az Oktatási-Kulturális-Sportbizottság elnökeként is mindent megtettem a város fejlődése érdekében. Az a tevékenység, amit a közügyben és az általános iskolák igazgatójaként végeztem, mind azt bizonyítják, hogy erősen kötődőm Salgótarjánhoz, függetlenül attól, hogy nem csak megyei, hanem országos feladatokat is elláttam. Bár az elmúlt évben Budapesten dolgoztam, naponta jártam haza Salgótarjánba, mert ennyire erős a kötödésem. Amikor az előző polgármester, Dóra Ottó úr meghalt – Isten nyugosztalja – akkor érkezett a felkérés, hogy elvállalnám-e Salgótarján jelenlegi nehéz helyzetében a jelölést. Akkor én a város jelenlegi helyzetét mérlegelve mondtam igent, nem önös céltól vezérelve, hanem a város érdekében.