Magyarország missziós terület

P. Lukovits Milánt, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium igazgatóját a felvételi eljárásról, a kollégium, a nevelés fontosságáról, a fegyelemről és a segítő figyelemről kérdeztük.

Tavasszal, a központi írásbeli vizsgák kiértékelése után dől el, hogy a 2016–2017-es tanévben mennyi új diákja lesz a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumnak. A jelentkezőkkel folytatott személyes elbeszélgetések már megtörténtek. Amikor dönteniük kell a felvételről, akkor azt nézik, hogy valaki kiváló tanuló, vagy hogy hitét gyakorló család sarja?

– A felvételi eljárást törvény szabályozza. Iskolánk él azzal a lehetőséggel, hogy megismerje a jelentkező hitbeli felkészültségét, erre szolgál a személyes elbeszélgetés, és ezért kérjük a gyerekért felelős lelkipásztortól a felvételiző jellemzését. A beszélgetés alapján döntünk arról, hogy a gyereket a felvételi eljárásban benntartjuk-e. Olyan szerzetesi iskolát működtetünk kollégiummal, ahol nem hétfőtől péntekig laknak a diákok, hanem csak havonta mennek haza. Tehát szinte együtt lélegzenek a szerzetes közösséggel. Ha úgy érezzük, hogy a gyereknek eddigi neveltetése alapján ez túl nehéz lenne, s nem annyira mélyen vallásos, hogy ebben a közegben jól tudná magát érezni, akkor elutasíthatjuk a jelentkezését. Ez tehát az iskola mérlegelési lehetősége. Ezután viszont a jelentkezőket a tanulmányi eredményük alapján kell rangsorolni, és ezt kell beküldenünk a központi felvételi eljárás rendszerébe, ahol összevetik a listánkat azzal, hogy a gyerek az iskolákat milyen sorrendben jelölte meg. Így mi is csak áprilisban tudjuk meg, hogy kik kerülnek hozzánk a következő tanévben.

Magyarország termálvizekben gazdag, és ezt a lehetőséget kell kihasználnunk

Jó évet zártak a magyarországi fürdők, vendégforgalmuk a tavalyi 37,9 millió után elérheti a 40 milliót. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkárt az egészségturizmus fejlesztéséről, a kis keresetűek turisztikai lehetőségeinek biztosításáról, és a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció főbb elemeiről kérdeztük.

Minek köszönhető, hogy a magyarországi gyógyfürdők vendégforgalma egy év alatt jelentősen megnövekedett?

– A Magyar Fürdőszövetség összesítése alapján 2014-ben megközelítettük a 38 milliós vendégszámot, ami rendkívül jó eredmény. A rendszerváltás környékén, amikor még „filléres” program volt fürdőbe járni, akkor volt utoljára ilyen nagyságrendű vendégszám. 2000-ben kezdtük el tervezni, és 2001-ben indult el még az első Széchenyi-tervvel az a fejlesztési hullám, ami azóta sem veszített erejéből. Kezdetben hazai forrásokat használtunk a fürdőkultúra megújítására, a gyógy-, illetve a wellness turizmus fejlesztésére, kialakítására. A 2007-ben elindult fejlesztési ciklusban már európai uniós forrásokat is tudtunk erre használni. Nagyon szépen megújultak a hazai strandok, gyógy- és wellness fürdők és az azokhoz kapcsolódó szállodák, nagyrészt ennek köszönhetőek a jó eredmények. Ezért bízunk abban, hogy kétmilliót emelkedik a vendégszám, hiszen a nyáron nagyon jó idő volt, országszerte rengeteg fesztivált tartottak – a fesztivállátogatók közül sokan kiegészítő programként fürdőkbe is ellátogattak –, s a hazai lakosság fizetőképessége is erősödik, hiszen több mint 4,2 millió munkavállaló dolgozik, emelkedik a keresők száma. A családi adózásnak, az alacsonyabb személyi jövedelemadónak, valamint a rezsicsökkentésnek köszönhetően több pénz marad a családoknál, például utazás céljára. A belföldi turizmust egyértelműen segíti, látványosan élénkíti a Széchenyi Pihenőkártya.

Erősödik a félelem az elköteleződéstől

Hazánk 13 nemzetisége másodszor találkozott egy helyszínen a „Közös égbolt alatt” elnevezésű konferencián. Fülöp Attila helyettes államtitkára meggyőződése, hogy a nemzetiségekre vonatkozó jogszabályaink példát mutatnak a szomszédos országok vezetőinek.

Milyen célból rendezték meg ezt a konferenciát?

– A rendezvényt Ceglédbercel önkormányzata szervezte, immár második alkalommal abból a célból, hogy a nemzetiségek, önkormányzatok képviselőit egy helyre, egy napra hívják össze eszmecserére és a témát érintő aktuális jogszabályokról való tájékoztatásra.

Kerékpárral Berettyóújfalu és Nagyvárad között

Berettyóújfalu polgármesterét a szállítási tartozás kiegyenlítéséről, a fejlesztésekről, a közbiztonság helyzetéről, a sportolási lehetőségekről faggattuk, és arról, hogy miként tudnak hozzájárulni az „otthon melegéhez”.

Négy-öt éve igen komoly teherként nehezedett az önkormányzatra a nagy adósság. Már tervezhető, hiánymentes költségvetés mentén haladnak?

– A pénzintézetek felé fennálló tartozásunkat nagy örömünkre és közmegegyezésre az állam konszolidálta. Így nincsenek már munkabérhiteleink, folyószámlahiteleink, hosszú lejáratú hiteleink, illetve a kötvényeinkkel kapcsolatos problémák. Összesen 4,2 milliárd forintnyi adósságunk volt, ami tervezhetetlenné tette a költségvetés összeállítását; a konszolidációval éves szinten 150-180 millió forintos megtakarítást értünk el. Emellett még az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egymilliárd forintot meghaladó szállítói tartozásunk. Ez igazi kockázatot jelentett. Öt év folyamatos munkájával, állami segítségnyújtással, a lakosság segítségével takarékoskodási intézkedéseket vezettünk be, a spórolást magunkon kezdtük. Kijelenthetjük, hogy nincs az önkormányzatnak 60 napon túli lejárt tartozása. Így kéne normálisan működnie egy városnak, de nekünk öt évbe tellett, míg ezt elértük.

Visszaélnek erejükkel a központi államok

A nemzetközi közúti közlekedési ágazatban is bármely új jogalkotás esetében az Európai Unió globális versenyképességének kell elsőbbséget élveznie – közölte Becsey Zsolt helyettes államtitkár, s hozzátette: az indokolatlan korlátozások a belső közlekedési piac széttöredezettségéhez vezetnek.

December 10-én részt vett Brüsszelben a Közlekedési Tanács ülésén. Mik voltak a fontosabb napirendi pontok?

– Az egyik fontos napirendi pontban a közúti fuvarozás mint versenyszektor szociális szempontjait vitattuk meg. Hiszen az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben megjelenő, új közúti csomaggal kapcsolatos javaslata a közlekedéspolitika keretén belül tárgyalja majd a közúti közlekedés szociális kérdéseit. Most tartottuk az úgynevezett első körös vitát egy bizottsági kérdőív alapján. Ami nyilvánvalóan az európai versenyképesség kontra szociális modellt illetően meg is mutatta a tagállamok közötti fölfogásbeli különbségeket.

Meg kell állítani a leszakadást

Pest megye jelenleg a fővárossal közösen alkotja a közép-magyarországi régiót, és Budapest fejlettségi szintje miatt nem jogosult olyan mértékű európai uniós támogatásokra, mint a fejletlenebb régiók. Egységes megyében kell gondolkodnunk, az agglomeráció szintjére kell felemelnünk a többi térséget is – közölte Szabó István a közgyűlés elnöke, aki bízik benne, hogy 2018. január 1-jétől önálló régióvá válhatnak.

Eddig 180 település jelezte, hogy támogatja Pest megye önálló régióvá válását. Ezt a kezdeményezést elnök úr javasolta?

– Már 14 évvel ezelőtt megpróbált Pest megye különválni régiószinten a fővárostól, majd 2007-ben és 2008-ban is ezt kezdeményezték a települések. Most viszont Pest Megye Önkormányzata közgyűlésén, a jelenlévő képviselők mind támogatták a régió különválásáról szóló döntéstervezetet. Ezután levelet írtam a települések vezetőinek, és kértem őket, hogy testületileg támogassák ezt a javaslatot, és döntéseinkről értesítsenek. A 187-ből eddig 180 település támogatja határozatunkat. Egyetlen település mondott nemet: Nagykőrös. Ők Bács-Kiskun megyéhez szeretnének tartozni. Ami megfontolandó, hiszen mire ez a döntés megszületik náluk, addigra egészen más lesz a konstelláció. Szentlőrinckáta támogatta azt, hogy önálló régióvá váljunk, ez a település viszont Jász-Nagykun-Szolnok megyét választja. Ami számunkra elfogadható. A megyeváltásról nem nekünk, hanem az Országgyűlésnek kell dönteni. A Belügyminisztérium kikérte a környező megyék véleményét, és csak Nógrád ellenezte a különválásunkat – de ez csak egy marginális döntés a végső elszámolás terén.

Közösségépítő programunk célja a szórványmagyarság azonosságtudatának erősítése

Megalapoztuk a magyar szakképzés fejlesztését a határon túli régiókban – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára, akit a Márton Áron – emlékévről, a püspök szellemi örökségéről, a külhoni fiatal magyar vállalkozók támogatásáról és a szórványban élők megmaradásának esélyeiről kérdeztük.

Márton Áron-emlékévet hirdetett a nemzetpolitikai államtitkárság. Mikor kezdődnek el a rendezvények, és szerveznek-e az emlékévvel kapcsolatos eseményeket, konferenciákat a határon túli magyarság körében is?

– A Márton Áron-emlékév hivatalosan 2015. december 24-én indult, és 2016. december 24-én ér véget. Az emlékévnek nemzetpolitikai szempontból kiemelkedő jelentősége van, hiszen egy olyan külhoni magyar személyiséget kíván példaként felmutatni, aki életének nagy részét, püspöki tevékenységének négy évtizedét kisebbségi sorsban élte, harcolva a román kormányok homogenizáló, asszimilációs politikájával. Az emlékév keretében számos rendezvényre kerül sor a határon túli magyarság körében. Az emlékév hagyományos programelemei közül kiemelkedik majd a Márton Áron születésének évfordulóján, augusztus 28-án szülőfalujában, Csíkszentdomokoson szervezendő jubileumi konferencia, amely a helyi Márton Áron Egyesülettel partnerségben kerül megrendezésre. A tervek szerint további konferenciákra kerül sor Márton Áron életének főbb erdélyi helyszínein, Budapesten és több magyarországi vidéki városban, valamint Pozsonyban, Bukarestben és Washingtonban is. Az emlékév kapcsolódik Erdély egyik legrangosabb nyári eseményeként számon tartott Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatához, valamint a 2016-ban Krakkóban sorra kerülő Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó programjaihoz is, de egyes programelemek megjelennek a Kárpát-medence nagy nyári szabadegyetemein, így például Tusványoson.

Januártól már egyetemként működik a Nyíregyházi Főiskola

Nyolc programelemet tartalmaz az a szerződés, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úrral írtunk alá – közölte érdeklődésünkre Dr. Kovács Ferenc polgármester, és sorolta: a Kállay-kúria felújítását, egy új 320 hektáros ipari park létrehozását, a város nyugati elkerülő útjának kiépítését, kerékpárút építést, új buszok beszerzését, Sóstógyógyfürdő, az Állatpark és a Múzeumfalu fejlesztését, egy 200 szobás négycsillagos szálloda megépítését, új atlétikai centrum kialakítását és a Szabadtéri Színpad felújítását. Tehát az élet minden területét érinti a kormánnyal kötött megállapodásunk.

Beszélgetés Petneházy Attila országgyűlési képviselővel, színművésszel

1990-ben Bánffy György az MDF színeiben jutott be a Tisztelt Házba. Ugyanez más, szintén nagy színészegyéniségnek, mint például Bessenyei Ferencnek vagy Bodrogi Gyulának nem sikerült. A kommunista időben viszonylag sok színész került a Parlament falai közé, azonban az egypárti diktatúrában, még Major Tamásra is, csupán a rendszer önigazolását szolgáló politikai demonstrátor szerepét osztották, hiszen az érdemi döntések nem ott születtek. A parlament évente legfeljebb négyszer, akkor is talán csak két-két hétig ülésezett. A ’60-as évek elején Makláry Zoltánt – a Nemzeti Színház felejthetetlen művészét – is tájékoztatták (utólag), hogy kollégái jelölése alapján listára került. S mivel a „nagy tisztesség” elől nem lehetett büntetlenül kitérni, hát elvállalta, s a jelölőinek csak annyit mondott: „Én soha nem adtam vissza szerepet, igaz, nem is kértem. Ha úgy akarjátok, beülök. Csak utána ne kelljen leülnöm.” A diktatúra az olyan tehetséges és népszerű egyéniséget is, mint például Makláry, inkább felőrölte, hamar lemondott az egyébként teljesen értelmetlen szerepről. Ezzel szemben Ronald Reagannek előbb kaliforniai kormányzóságának elnyeréséhez, majd az Egyesült Államok Republikánus párti elnöki székéhez szolgált segítségül színészi karrierje. Hatvankilenc éves volt, amikor először megválasztották. Mondják, a remek kommunikátor példának okáért színészként való ismertségéből, előadói képességéből, tanult színpadi mozgásából, a közönséggel való fesztelen kapcsolatteremtési képességéből kovácsolt magának politikai tőkét.

Ma az egyetlen színész az Országgyűlésben a 47 éves Petneházy Attila, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze, aki 2014-ben lett a Tisztelt Ház tagja. Advent első hetében autóba ültünk, hogy vele beszélgessünk színészi pályafutásáról, a politikával való kapcsolatba kerüléséről, képviselői munkájáról, életének sorsfordulóiról. Érkezésünkkor az adventi díszbe öltözött Nyíregyháza polgármesteri hivatalának egyik irodájában fogad. Fiatal, energikus, szívélyes ember. „Lekabátolunk”, körbeüljük a kicsiny kávézóasztalt, és mint akikkel százezer ős szemlélget együtt, úgy folyunk, gördülünk egymás szavába, életébe, történetébe.