A gyerekeket sem lehet átverni, nekik sem lehet hazudni a színpadon

Én egy szintre helyezem a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló előadásokat, mert mindegyik feladat ugyanolyan fontos. Továbbmenve: ugyanolyan fontos játszani a gyerekeknek, mint az idősebb korosztálynak, ugyanannyi energiát kell mindkét esetben belevinni a produkcióba. A gyerekeket sem lehet átverni, nekik sem lehet hazudni a színpadon. Ha valami hamiskást éreznek, azt egyből észreveszik, és reagálnak is rá. A felnőttek a nemtetszésüknek nem adnak hangot az előadás alatt, míg a gyerekek igen.

Magyar asztronauták is utazhatnak a világűrbe

Több évtizedes együttműködés után hazánk az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává vált. Megtérülő befektetés számunkra a csatlakozás? Egyetemek, vállalkozások is részt vesznek az ESA programjaiban? Aki válaszol: Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Milyen előnyökkel jár az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás?

– A csatlakozás, amellett, hogy új alapokra helyezi a globális csúcstechnológiai piacon eddig is fontos eredményeket felmutató hazai űripart, pozitív hatással lehet a hazai munkahelyteremtésre is. Hiszen a tagság által a nagy volumenű, átfogó programokba bekapcsolódhatnak a magyar kis- és középvállalkozások, az egyetemi és akadémiai kutatóintézetek, továbbá az ipari beszállítók is. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, valamint a magyar vállalkozások versenyképessége, mindez pedig segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.

A határokon túli magyar lelkészeket, papokat is támogatjuk

Számíthatunk Ferenc pápa látogatására? Milyen témában tartott előadásokat Rómában? Hogyan tud az állam az egyházakkal a közösségi célok érdekében együttműködni? Miből finanszírozzák a templomépítéseket, az egyházi iskolák tanárainak fizetését? – kérdeztük Hegyi László helyettes államtitkártól.

Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte a Pápai Magyar Intézet. Milyen témában tartott előadást az „örök városban”?

– Október végén, közvetlen a szinódus lezárásával egyidejűleg jártam Rómában. Gondolom, kihasználták a szervezők, hogy ilyenkor több egyházi vezető is Rómában tartózkodik a szinódus miatt. Így Erdő Péter bíboros úr, aki a szinódus főrelátora volt, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, szombathelyi megyéspüspök és Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye metropolitája. Ezért erre az időpontra szervezték a Pápai Magyar Intézet megalakulásának 75. évfordulójáról megemlékező ünnepséget szentmise keretében, ahol az említett egyházi méltóságokon kívül más püspökök, egyházi vezetők is jelen voltak. Előadásomat a Pápai Magyar Intézetben tartottam, amin részt vettek a Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói is. A Pápai Magyar Intézet olyan kollégium, ahol már fölszentelt, fiatal papok tanulnak; „világi” terminológiával élve: posztgraduális képzésen vesznek részt Róma egyetemein. S itt szerzik meg licenciátusukat, illetve doktorátusukat. A Collegium Germanicum et Hungaricumban, amit a jezsuiták vezetnek – ahogy a neve is mutatja – több nyelvterületről tanulnak fölszentelés előtt álló kispapok. Főleg németek, magyarok, de most már horvátok és szlovákok is – összesen hetvenen. A legnagyobb számban magyarok, csaknem húszan – fele az anyaországból, fele a határon túlról. Előadásomban az állam és az egyház kapcsolatáról, gyakorlati megközelítésből adtam elő. Elmondtam, hogy az elmúlt öt évben milyen együttműködési színterei voltak az állam és az egyház kapcsolatának, mik voltak ennek a gyakorlati eredményei, milyen együttműködések és hogyan valósultak meg a közösségi célok érdekében, s hogy a hallgatók, mikor visszatérnek szolgálati helyükre, hogyan tudnak velünk kapcsolatot teremteni, s miben tudunk nekik segíteni.

Javulnak a vadgazdálkodás feltételei

El kell érni, hogy a dél-dunántúli szarvas visszanyerje nemzetközi elismertségét – nyilatkozta Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, aki szerint azzal, hogy a haszonbérleti idő tíz év helyett húszra nő, biztonságosabban lehet tervezni, beruházni a vadgazdálkodásba.

A parlament megszavazta a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő törvények módosítását. Miért az 1996-os törvény módosítása mellett döntöttek? Nem lett volna célszerű teljesen újat vitára bocsátani?

A vadásztársadalom egyöntetű véleménye az volt, hogy az 1996-os törvény sarokpontjai, melyek megadták a törvény kereteit, jók, és azokon nem lenne célszerű változtatni. A törvény-előkészítő tárcának ugyanez volt a véleménye, így a jelenleg hatályos törvény módosítása mellett döntöttek. Miután szakmai törvényről van szó, a módosítást soha nem látott, széles körű társadalmi vita előzte meg, melynek végeredményeként kialakult az a koncepció, melyet a vadásztársadalom és az agrárium képviselői ismételten megvitattak. Ennek eredményeképpen született meg a normaszöveg, jelentős kompromisszumokkal, melyet a parlament közel 80%-os szavazattöbbséggel fogadott el. A közel két évtized gyakorlata által felvetett hiányosságok módosultak a törvényben, melyet elsősorban az élőhelyi és társadalmi változások, az ökológiai és ökonómiai környezet változásai eredményeztek. Úgy gondolom, egy jó törvény született, melynek középpontjában a vad áll, és a vele való gazdálkodást úgy kell folytatni, hogy az összhangban legyen a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel.

A kisebbségi jogok megsértésére hívom fel a közvélemény figyelmét

Fancsali Ernő beperelte Emil Boc városvezetőt, valamint a teljes kolozsvári képviselő-testületet, mivel azok elutasították az Erdély autonómiáját hirdető óriásplakát kitételét.

Kezdjük az előzményekkel.

– A nyár közepén szerettem volna Kolozsvár határában felállítani egy óriásplakátot, melyen magyar, német és román nyelven ez olvasható: „Autonómiát Erdélynek!” A plakátfelállításhoz gyűjtést szerveztem, amire össze is jött a megfelelő összeg. Amikor ki szerettem volna helyezni az óriásplakátot, akkor a hirdető cég, azt közölte velem, hogy ezzel a szöveggel a polgármesteri hivatal engedélye nélkül nem teheti ki a plakátot. Ezért engedélyt kértem Kolozsvár polgármesterétől, aki elutasította ezt. Türelmes ember vagyok, ezért még egyszer benyújtottam a kérést, de ugyanazt a választ kaptam. Ezért döntöttem a per mellett. A bíróság december 16-ára írta ki az első tárgyalást.

Magyarország vetőmagtermesztésben nagyhatalom

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő társvédnökletével néppárti konferenciát szerveztek az Európai Parlamentben az uniós GMO-szabályozás jövőjéről. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem engedjük génmódosított növények termesztését – hangsúlyozta Rácz András helyettes államtitkár.

Készült-e felmérés arról, hogy az EU-s tagországok polgárai kívánnak-e genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani?

– A legutolsó átfogó felmérés a génmódosított élelmiszerek vonatkozásában az Eurobarométeré volt 2010-ben, mely megállapította, hogy az európai polgárok 70%-a úgy véli, a GM-élelmiszerek alapvetően nem természetesek, 61%-uk pedig nyugtalankodik miattuk. 59%-uk nem ért egyet azzal, hogy a GM-élelmiszerek a saját vagy családjuk egészségére nézve biztonságosak lehetnek, és hasonló (58%) azok aránya, akik szerint a jövő generáció számára sem lehet az. A magyarok hasonló arányban gondolkodnak így.

Emellett az unós állampolgárok fele, és a magyarok többsége szerint a génmódosított élelmiszerek nem tesznek jót a gazdaságnak.

Zárva tartásunk idejére vándortárlatokat tervezünk a határon túlra

A Néprajzi Múzeum 1974-ben költözött az egykori Igazságügyi Palota keleti szárnyába. Most a Liget-program tervei szerint az intézmény újabb költözés előtt áll. Meddig látogatható a múzeum? Hol lesz az új épület? Hogyan tudják megoldani a biztonságos költözést? – többek közt ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Kemecsi Lajos főigazgatót.

A Városligetben megvalósítandó öt múzeumi épületre 2014 februárjában írtak ki építészeti tervpályázatot. Decemberben arról tudósítottak, hogy a Néprajzi Múzeumot francia, a Magyar Zene Házát japán, a Magyar Építészeti Múzeumot és a Fotómúzeumot magyar építészek tervezhetik. Ki döntött úgy, hogy mégsem a nyertes francia terv alapján épül föl a Néprajzi Múzeum, hanem meghívásos tervpályázatot írnak ki?

– A tavaly kiírt és nyílt pályázat győztese egy francia cég volt. A pályázat speciális jellemzőjére a cég érdemben jól reagált: a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára tervezte az épületet, ami az elhelyezést kihasználva – kis túlzással – L alakú lett volna. Arra is ügyeltek, hogy ne sérüljön a közelben lévő platánfákkal tarkított gyönyörű park. Közben megváltozott a Liget-projekt koncepciója, és kikerültek belőle egyes korábban oda tervezett múzeumok. Ezért már „múzeumligetről” nem is célszerű beszélni – viszont a projektbe plusz elemek kerültek. Ilyen például a cirkusz, amelynek az elhelyezését még pontosítani kell, és az éppen az említett sarkon eredetileg állt színház visszaépítése. Így nyilvánvaló, hogy a Néprajzi Múzeumnak új helyet kellett keresni. Ezt meg is találták az Ötvenhatosok terén, így nem ott lesz a jövőben az eredetileg az emlékmű mellé tervezett Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum. Az L alakú épület-terve így dugába dőlt, mert hosszanti épülettervezést kell biztosítani. A meghívásos pályázatra azért került sor – okulva az Új Nemzeti Galéria megismételt versenyéből –, mert az sokkal gyorsabb. A meghívásos pályázaton magyar és nemzetközi résztvevők együttesen vesznek részt.

Folytatjuk a kerület megújítását, szépítését

A XVII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat II. díját és a Magyar Urbanisztikai Társaság különdíját nyerte Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt. közös pályázata, a IX. kerület – Tömbrehabilitáció és városmegújítási akció című pályaműve. Bácskai János polgármester a József Attila Emlékhelyről, az örökségvédelemről, a fejlesztések kulturális és szociális jellegéről nyilatkozott.

Tisztelt polgármester úr, gratulálunk az elismeréshez! Ez az első alkalom, amikor a ferencvárosi tömbrehabilitációt díjazták? Tehát azóta folyamatos a felújítás?

– Köszönöm szépen! 1997-ben nyert először Ferencváros pályázata magyarországi díjat, és 1998-ban nemzetközit. Már regisztráltuk is a nemzetközi versenyre a most II. díjas hazai pályázatunkat.

 Tehát 1997 óta folyamatos a felújítás?

– A zsűri éppen azt emelte ki, hogy mértékében, léptékében, értékeiben töretlen a fejlesztés. S mindazon híres emberek – József Attila, Krúdy Gyula, Arany János, Móricz Zsigmond –, akik itt éltek, szinte minden utcára rátalálnának, hiszen a felújítások a város- és utcaszerkezet teljes megtartásával zajlottak. Csak a lakhatatlanná vált épületeket bontattuk le. Nagyon sok homlokzat is megmaradt az eredeti állapotában. Tehát a városmegújítás egyben örökségvédelem is – a fenntartható fejlődés nagyon jó példája –, ami most egy új elemmel, a szociális városrehabilitációval gazdagodott. A szociális városrehabilitáció volt az alcíme, annak a József Attila Tervnek, amelyre 3 milliárd forintot nyertünk uniós pályázatból. S ennek a pályázatnak a keretében újítottuk föl József Attila szülőházát, ahol most egy világszínvonalú új installáció áll. Nagyon szépen fogalmazta meg E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, hogy a József Attila Emlékhely – mely kiállításokkal várja a látogatókat – a magyar költészet betlehemi jászola. Ez az intézmény volt az egyik helyszíne a december 3-ai, József Attila halálának évfordulója alkalmából megrendezett programsorozatunknak, melynek keretén belül könyv- és lemezbemutató koncerttel egybekötött ünnepi szonettkoszorúval is tisztelegtünk a költő emléke előtt.

Ami előnyt jelent a tűzoltási és műszaki mentési szakterület számára

Bemutatkozó látogatást tettek a Honvédelmi Minisztériumban a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének (LTSZ) vezetői. Udvardi Sándor, az LTSZ elnöke a Magyar Honvédséggel kialakított kapcsolatról és a szakmai érdekképviseletről nyilatkozott lapunknak.

Honnan eredeztethető a létesítményi tűzoltóság fogalma?

– A vállalati vagy üzemi tűzoltóságok a ’90-es évek elején szinte mind megszűntek, mert nem volt olyan törvényi szabályozás, amely alapján kötelező módon kellett volna működtetni azokat. Ennek az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szabott gátat. Ekkorra a hajdani 600 vállalati tűzoltóságból már csak körülbelül 100 üzemelt. A törvény szerint a létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. S azt is kimondták, hogy a létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. A létesítményi tűzoltóság a ’96-os törvény alapján fenntartó szervezeten belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy kooperációs társaságként, illetve más non-profit gazdasági társaságként is működhet. 2004-ben újraszabályozták a törvényt, figyelembe véve a katasztrófavédelmi törvény passzusait és a veszélyes üzemek jelenlétét. Akkor kétféle tűzoltóságra született kötelezés. A nem főfoglalkozású tűzoltóságokra, amelyek képzési követelményei valamilyen módon hasonlíthatóak önkéntes tűzoltóságokéihoz, illetve a főfoglalkozásúakra, amelyek eleget tesznek a hivatásos tűzoltóságok képzési követelményeinek. Felszereltség tekintetében még nagyobb a különbség. A felszereltség még a létesítményi tűzoltóságok tekintetében sem egyforma – hiszen nincs két ugyanolyan üzem. Így másfajta veszélyre is kell felkészülni a kollégáknak. A 2004-es szabályozást követően hamarosan 72-re csökkent a kötelezett tűzoltóságok száma, emellett azért még működnek olyan üzemek, melyek a saját biztonságuk érdekében tűzoltóságot tartanak fent. Jelenleg 13 főfoglalkozású tűzoltóság végzi jogszabályban rögzített feladatát. Ilyen szervezet működik a BorsodChemben, Dunaferrben, a Teva Gyógyszergyárban, a MOL-ban, az Audi és a Mercedes gyárban.