Ne vásároljunk meghatározatlan eredetű importtermékeket

Viski József helyettes államtitkárt a 2014–2020-as vidékfejlesztési program elemeiről, a kis- és közepes gazdaságok támogatásáról, valamint a termelői piacok számának növeléséről kérdeztük.

Mit tartalmaz az a fejlesztési program, amit az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználásával szeretnének megvalósítani?

– Augusztus 10-én fogadták el Brüsszelben Magyarország vidékfejlesztési programját, ami 2020-ig meghatározza hazánk vidékfejlesztési politikáját. A közös agrárpolitika (KAP) 2-es pilléréről van szó. Az 1-es pillér tartalmazza a közvetlen támogatásokat, melyek a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében maradtak. Tavaly júniusban pedig a Miniszterelnökséghez kerültek át a vidékfejlesztési források. A rendelkezésünkre álló 1300 milliárd forintos keret felhasználásakor fontos célunk, hogy a források túlnyomó többségét az elmúlt 7-8 éves gyakorlattal ellentétben a mikro-, kis- és családi vállalkozások kapják meg – akár a beruházási, akár a normatív típusú támogatások esetén. Szeretnénk minél több munkahelyet teremteni, ezáltal növelve a vidék népességmegtartó erejét. Lényeges továbbá, hogy ezeket a forrásokat sokkal ügyfélbarátabb módon kívánjuk eljuttatni a piaci szereplőkhöz. Korábban nagyon szigorú bürokratikus gyakorlat szerint osztották szét a vidékfejlesztési támogatásokat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján nyújtották be a gazdák támogatási kérelmeiket. Változásokat eszközöltünk az eljárásrendben: új, polgárjogi alapra helyeztük a támogatás nyújtását, ezáltal a forrásokat egyszerűbb formában juttatjuk el az ügyfelekhez.

Látnoknak kellene lennem ahhoz, hogy megjósoljam Szerbia EU-tagságának pontos időpontját

Deli Andor délvidéki származású EP-képviselő közösen szervezett konferenciát a Szerb Gazdasági- és Iparkamarával az Európai Parlamentben „A Nyugat-Balkán összekapcsolása az EU-val – hogyan tovább?” címmel. Deli Andor úgy véli, hogy csupán egy autópálya nem jelent megoldást minden problémára. Ráadásul a vasúti hálózatot nagyon elhanyagolták.

Nyugat-Balkán alatt csak Szerbiát kell érteni, vagy más országokat is?

– Nyugat-Balkán egy politikai-földrajzi fogalom, amely a volt Jugoszlávia utódállamait fedi le, hozzá értve ehhez a körhöz Albániát is. Jelen pillanatban a Nyugat-Balkán kifejezés főként a tagjelölt országokra értendő, köztük Szerbiára is, amely a térség legnagyobb és legnépesebb országa.

Hogyan látja, abból a határ menti térségből, ahol a délvidéki magyarok élnek mennyire nehéz árut, szolgáltatást kijuttatni az EU-ba?

– Jelen pillanatban is létezik autópálya Belgrádtól a magyar határ irányába, ugyanakkor egy autópálya nem jelent megoldást minden problémára. Sem a személyszállítás, sem pedig az áruforgalom tekintetében. Ez utóbbi vonatkozásában külön fájó pont az a körülmény, hogy a vasúti hálózat nagyon elhanyagolt állapotban van. A bánsági térség önkormányzatai pedig távol vannak ettől az autópályától, és sajnos minden földrajzi közelség ellenére, sem Magyarország sem pedig Románia felé nem rendelkeznek nagy kapacitású, modern közlekedési összeköttetésekkel. Ugyanakkor megemlíthetjük azt a tényt is, hogy a nyugat-balkáni térségen belül is hiányos az az infrastruktúra, legyen az autópálya vagy vasúti pálya, amely megkönnyítené és gyorsítaná a szállítást.

Nem a profitot, hanem az embert kell előtérbe helyezni, különben rabszolgákká válunk

November közepén a Müncheni Főkonzulátus védnöksége alatt első ízben találkoztak a német Katolikus Vállalkozók Szövetsége, a BKU (Bund Katolischer Unternehmer) és a magyar ÉrMe Üzleti Hálózat képviselői Münchenben. Hogyan kapcsolódhat össze a profitra való törekvés a kereszténységgel? A gazdasági válság felerősítette-e az érdeklődést a keresztény hiten alapuló szolidárisabb gazdasági elvek iránt? Aki válaszol: Tóth József, az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Melyik fél kezdeményezte a müncheni találkozót?

– Közösen kezdeményeztük a találkozót. Még októberben elmaradt a találkozásunk, amikor a Máltai Szeretetszolgálat megtartotta a Danke Bayern! díszünnepséget, melynek fővédnöke a köztársasági elnök úr felesége volt. Akkor a BKU-val való konzultálást egy szomorú haláleset akadályozta meg. Mivel november 11-én Münchenben tartotta elnökségi ülését a DKU, így ezt az alkalmat választottuk ki.

A BKU-ba beléphetnek magyar szervezetek is?

– Nem, hiszen nem nemzetközi szervezetről van szó, hanem a német Katolikus Vállalkozók Szövetségéről. A BKU hosszabb múltra tekint vissza, és ugyanúgy üzleti szervezet, ahogy az ÉrMe, mely a magyarországi katolikus keresztény vállalkozókat tömöríti. Minden országban, ahol katolikus vállalkozók tevékenykednek, működik egy ilyen nemzeti szervezet.

Az öntözés a termésbiztonság szempontjából kardinális kérdés

Együttműködési megállapodást írt alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével. Szintén ilyen típusú megállapodás született a NAK és a Duális Képzési Tanács (DKT) között. Győrffy Balázs elnököt arról is faggattuk, hogy a felek miben erősítették meg vállalásaikat, s hogy a NAK miként tud segítséget nyújtani a képzési tanácsnak.

Direkt intézték úgy, hogy egymás után írják alá ezt a két megállapodást?

– Nem, ez teljes mértékben a véletlenen múlott. A Duális Képzési Tanács előre meghatározta az ülés napját, a Belügymisztérium esetében pedig miniszter úr sűrű elfoglaltságaihoz igazítottuk az aláírást.

A Belügyminisztériummal kötött együttműködési dokumentumban milyen vállalások szerepelnek?

– Ennek a dokumentumnak két lényeges eleme a közfoglalkoztatási és a vízügyi terület. A közfoglalkoztatásnak az agráriumban a START-mintaprogramban részt vevő önkormányzatok és az ezen az alapon létrejövő szociális szövetkezetek fejlődésének előmozdítása, egymással való együttműködésük elősegítése a fontos. Ezen a téren kölcsönösen információt ad egymásnak a Belügyminisztérium és a NAK. Mindez azért is fontos, mert a mezőgazdasági idénymunka sok esetben „ütközik” a közfoglalkoztatással. Ezért célunk a közfoglalkoztatást olyan rendszerben megszervezni, hogy a két terület ne versenyezzen egymással. Már csak azért is, mert az eredeti cél a piaci, értékteremtő munkahelyek létrehozása. Ezek a lehetőségek munkahelyeket tudnak biztosítani a vidéken élőknek, és azok számára is, akik kevésbé képzettek. A BM-mel való együttgondolkodás azért is lényeges, mert a mezőgazdaságban dolgozókra is érvényesek már a munkavédelmi akcióterv különböző elemei, hiszen a 25 és 55 év közötti munkavállalók után is jár a munkaadók számára adókedvezmény. Mindezt akkor tudják igénybe venni, ha van foglalkoztatott, és ha az idénymunkára is találnak embert.

Itthon hosszabb ideig kapnak támogatást a gyermekes családok, mint Németországban

Együttműködési lehetőségekről és a fiatalok aktivitását ösztönző kezdeményezésekről tárgyalt Novák Katalin államtitkár asszony Berlinben, majd részt vett a Német–Magyar Ifjúságért Egyesület kuratóriumának első, alakuló ülésén a Bundestagban. Mint elmondta: a szervezet olyan programokat támogat, melyek fókuszában a magyar és német fiatalok együttműködése, kapcsolatépítése áll.

Mi volt az apropója berlini hivatalos útjának?

– Német magánszemélyek kezdeményezésére, a magyar kormány támogatásával, az év elején létrejött a Német–Magyar Ifjúságért Egyesület a két ország közötti barátság további erősítésére. A társaság kuratóriumának tagjai különböző területeket képviselnek, a parlamentet, a kormányt, a vállalatokat, a médiát és a sportot. Felkérést kaptam a kuratóriumi tagságra, melyet örömmel elfogadtam, és Berlinbe utaztam az alakuló ülésre a Bundestagba, hogy megbeszéljük az eddig elért eredményeket, és jövőbeni terveket, közös célokat határozzunk meg.

Célunk az egykori kisbirtokos parasztgazdaságok eszköztárának minél teljesebb bemutatása

Új épülettel gazdagodott a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum. A múzeum küldetéséről, finanszírozásáról és a látnivalókról az alapító Hajdu Ráfis János nyilatkozott, aki elmondta, hogy kezdetben főleg a Bükk-hegység falvaiban talált az államosítást többféle formában átvészelt öreg gépeket. Ennek a gyűjtésnek az 1980-as években még sok ellenzője, kerékkötője volt, mondván mi közük nekik ezekhez a „kulák” gépekhez.

A toszkánaihoz hasonló minőségi turizmust teremtünk meg

Több mint 300 milliárd forint jut a magyar tenger melletti települések fejlesztésére. Manninger Jenőt a tervekről, a kül- és belföldi turisták számára nyújtott programokról, turisztikai kínálatoktól és a munkahelyteremtésről kérdeztük.

Ebből a 300 milliárd forintból mennyi jut a választókerületébe tartozó Keszthelynek és térségének?

– Erre az összegre pályázni kell. A 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusra is vonatkoznak az úgynevezett operatív programok. Ebbe tartoznak az olyan ágazati programok, mint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Az utóbbiból a turizmust is lehet támogatni. Ezenkívül létezik a Területi Operatív Program, amely megyénként valósul meg. Ezekből a kormányhatározat kijelölte azokat a programokat, amelyek mögött már vannak részben korrekt elképzelések is, hogy mely projektből mit kell megvalósítani. Brüsszel sem engedélyezett volna egy olyan Balaton-programot, amely teljesen önálló kerettel rendelkezik. A már felsorolt programokból lettek kijelölve részek, melyeket nevesítettek, hogy ezt a forrást a Balatonra kell fordítani, ottani különböző célokra. S így született meg a Balaton-program, mely korábban még nem volt, ráadásul meghatározott forrásokkal. Stratégiákat megfogalmaztak korábban is, de most uniós programból lehet lehívni forrásokat, amelyeket persze meg kell pályázni. Tudjuk, hogy a kastély- és várprogram már nevesítve is lett, és ha arra megfelelően összeállítják a pályázatot, akkor erre már lehet forrást igényelni. A program egyes részeire vállalkozások pályáznak, vagy önkormányzatok turisztikai attrakciókkal. Ezekben az esetekben konkrétan a pályázati projektek között dől el, hogy melyik kapja meg a rendelkezésre álló keretből a pénzt.

Jelentős méreteket ölt a korrupció

A Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsa elfogadta a párt választási listáját és programját. Berényi József hangsúlyozta: az asszimiláció megállítását, és a magyarok által lakott régió felzárkóztatását akarjuk elérni. A parlamentbe jutásra nem célként, hanem eszközként tekintünk. Eszközre, amely közösségünk megmaradását és gyarapodását segítheti elő.

A Magyar Közösség Pártja elnöksége, vagy pedig az Országos Tanács állította össze a választási listát?

– A listára vonatkozólag mindig az elnök tesz javaslatot, amit az elnökség megvitat, néha változtat rajta. Ezt követően az elnökségi javaslatot terjeszti az elnök az Országos Tanács (OT) elé, amely a listát véglegesen jóváhagyja.

Voltak viták a listaállítással kapcsolatban?

– Mivel alulról építkező párt vagyunk, így mindig viták kísérik a választás előtti felkészüléseket. A Magyar Közösség Pártja ma Felvidéken a legdemokratikusabb politikai szervezet, hiszen a járási konferenciák jelöltjeit nincs módja sem az elnöknek, sem az elnökségnek, sem az Országos Tanácsnak fölülbírálni. A járási konferencián és az elnökségben is voltak viták, az OT-n belül már kevésbé, mert előzetesen olyan sok konzultációt folytattunk, hogy a tanács a vártnál nagyobb egyetértésben, és korábban döntött, mint az elmúlt években.

Kevesebb importra szorulunk

A hazai cukoripar versenyképessége szempontjából döntő kérdés, hogy a cukorkvótarendszer 2017. évi eltörlése után várható piaci környezetre és az éleződő piaci versenyre is tekintettel a hazai termelési hatékonyságot tudjuk-e növelni a termékpálya egészén – közölte Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, akit a kaposvári cukorgyár fejlesztéséről, a szerencsi üzem esetleges újraindításáról, és a cukorárak alakulásáról kérdeztük.

A 2004-es uniós csatlakozás, majd a Gyurcsány-kormány agrárpolitikájának egyik legnagyobb vesztese a hazai cukorgyártás volt. Az, hogy 2017-ben megszüntetik az úgynevezett uniós cukorkvótát, akár azt is jelentheti, hogy újra fellendül az ágazat?

– A hazai cukoripar versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű kérdés, hogy a cukorkvótarendszer 2017. évi eltörlése után várható piaci környezetre és az éleződő piaci versenyre is tekintettel a hazai termelési hatékonyságot tudjuk-e fokozni a termékpálya egészén.

Tehát két év múlva annyi cukrot gyárthat Magyarország, amennyit csak akar?

– A kormányzat számára stratégiai cél a termesztési súlypontok fenntartása annak érdekében, hogy a kvótarendszer 2017. évi eltörlését követően a termelés a főbb cukorrépa-termesztő körzeteinkben bővíthetővé váljék.