Egy éven belül egészségtudományi kar alakulhat a Széchenyi István Egyetemen

Kiegészítette a tavaly megkötött együttműködési megállapodást a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház és a győri Széchenyi István Egyetem. Ennek legfontosabb pontja arról szól, hogy a felek hosszú távú célként tűzik ki orvostudományi kar létrehozását Győrben. Dr. Tamás László Jánost, a kórház főigazgatóját az orvostudományi kar létrehozásának feltételeiről, az oktatókórház szerepéről, a kollégák továbbképzéséről, és az orvoshiányról kérdeztük.

A kommunista pártfunkcionárius hétvégi házába vitette az emlékmű kovácsoltvas kerítését

Békés város polgármesterének célja, hogy 2016 nyarára megújuljon az első világháborút és a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító emlékmű.

Mit kell tudni a békési emlékműről?

– Városunk I. világháborús emlékművét 1924. november 9-én avatták föl. A műkőből készült szobor Pásztor János alkotása. A háromalakos szobor, mely a város főterén áll, a harcba induló katonát, őt átölelő feleségét, és lábuknál guggoló gyermeküket ábrázolja. Az emlékmű posztamensén az I. világháború 707 békési áldozatának neve található. Sajnos a műkövet kikezdte az idő, ezért több helyen megcsorbult, és a nevek többsége alig olvasható. Ezért szükséges az emlékmű teljes felújítása, ami összesen 4,5 millió forintba kerülne. Most a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány XX. Század Intézete által meghirdetett pályázaton 2 millió forintra pályáztunk 1 milliós saját erővel. Az elsődleges cél a nevek láthatóvá tétele, ami nem egyszerű, mert nem lehet vésni ebbe az anyagba. Ezért úgy beszéltük meg a tervezővel, hogy az eredeti műkőhöz hasonló márvány- vagy gránitlapra vésnék föl a neveket. S ezeket a lapokat az emlékmű oldalaira rögzítenénk. Ebben a pályázatban ezt tudnánk véghez vinni, s a további cél a szobor restaurálása, hiszen a négyszemcsés műkő emlékművön sok helyütt kikopott a kötőanyag. A lépcső, a feljárat is rendbetételre szorul. Ezt a felújítási munkát 2018-ig be szeretnénk fejezni, ha másként nem sikerül, akkor saját erőből.

Elemi érdekünk a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása

A tanodák számára megnyíló 5 milliárd forintos támogatásnak köszönhetően bővül a pedagógiai szolgáltatással támogatottak száma – közölte Dr. Köpeczi-Bócz Tamás államtitkár, akit arról is kérdeztünk, hogy sikeresnek tekinthető-e a tanodamozgalom, és hogy ezek az intézmények mely területeken segítik leginkább a tanulók fejlődését.

Mi a tanoda szerepe? Az iskola helyettesítése, vagy inkább annak kiegészítése, feladatellátásának megkönnyítése?

– A tanoda nem köznevelési intézmény, a legtöbb nem az iskolában, hanem kifejezetten társadalomépítési céllal létrehozott külön épületben működik. A tanodák fenntartói általában az egyházak, vagy civil szervezetek. Tehát nem állami szereplő végzi a működtetésüket. A tanodáknak mára kialakult az egységes szakmai kerete, ennek az előírásnak megfelelően működtethető ilyen intézmény. A cél nem közvetlenül az oktatás, sokkal inkább az iskolán kívüli szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása. Ebből következik, hogy a tanodákba olyan fiatalok járnak, akiknek a családi hátterük nem teszi lehetővé az iskolán kívüli tanulmányi tevékenységek folytatását. Így a tanoda lehet kulturális vagy sportorientáltságú, de a szocializációt, a közösségfejlesztést, és az életpálya-építéssel kapcsolatos elképzeléseket is képes fejleszteni, támogatni. A tanoda természetesen az iskolai eredmények javítását is szolgálja, ezzel hátránykompenzációs feladatot is ellát. A tanoda a hátrányos körülmények közt élő családokban felnövők számára jobb esélyt nyújt, aminek eredménye részben az iskolai teljesítmény javulásában mérhető. Sokkal fontosabb azonban a társadalmi beilleszkedés elősegítése, a továbbtanulás igényének, a teljesítményalapú élet elismerésének, elfogadásának kialakítása.

A színház élő művészet, ezért pótolhatatlan, és semmi sem helyettesítheti

Ebben az évadban több produkcióm is volt, úgy verses, mint prózai. Dédelgetett álmom az volt, hogy közelebb hozzam, és frissítve bemutassam a fiatal „Facebook-generációnak” a XX. századi erdélyi írókat, a költőket – legfőképpen a kolozsvári kötődésűeket. Így Dsida Jenőt, Tamási Áront, Reményik Sándort, Áprily Lajost, Méhes Györgyöt, Hunyady Sándort – „kiemelve” őket ezáltal az irodalmi panteonból.

A leghatékonyabb „fegyver” a betörések ellen az előrelátás

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság az őszi, valamint a téli időszakban jellemző sötétedés utáni lakásbetörések megelőzésére hívja fel a figyelmet. Sznopek Veronika rendőr főhadnagy: a 65 év felettieket személyesen látogatják meg a rendőrök a megye minden településén. Mindent megteszünk a tolvajok kézre kerítése érdekében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 30%-kal csökkent Zala megyében az ismertté vált bűncselekmények száma.

Miért indította el a „Házhoz megyünk” programot a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság?

– Rögtön egy helyesbítéssel kell kezdenünk, mert ezt a programot nem mi, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság indította útjára. Tehát ez egy országos projekt, és ezért valósítjuk meg Zala megyében is. A „Házhoz megyünk” programnak elsősorban a lakásbetörések, a besurranásos lopások, valamint az idős személyek sérelmére elkövetett trükkös lopások megelőzése a célja. Ezenkívül még az is, hogy a vagyonbiztonság növelése érdekében hiteles forrásból, szakértőktől származó információkkal segítse a lakosságot a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy megfelelő vagyonvédelemhez szükséges döntéseket hozzanak az állampolgárok, valamint tanácsokat is ad ahhoz, hogy hogyan előzhető meg az, hogy az előbb említett bűncselekmények áldozatává váljanak. A Zala megyei „Házhoz megyünk” program keretében Zalaegerszegen és Nagykanizsán állítanak fel a rendőrök információs pontokat, és minden hónapban egy héten keresztül a helyszínek közötti két napos váltásban látják el hasznos tanácsokkal az érdeklődőket. Zalaegerszegen az Intersparban, a Tesco Hipermarketben, Nagykanizsán pedig szintén az Intersparban lesznek ezek az úgynevezett kitelepülések.

Hogyan is lehetne együttműködni egy olyan szakszervezettel, amelyik azt hangoztatja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar illegitim szervezet, fasiszta, náci elemekkel tarkítva

Minősített többséggel fogadta el a Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlése az etikai kódexet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont az elfogadott kódex életbeléptetésének elhalasztását kéri. Kötelező-e a kódexet betartani minden egyes oktatási intézménynek? Melyek a főbb alapelvek? Mi az etikai bizottság szerepe? Miért támadják a szakszervezetek az etikai kódexet? – ezekre a kérdésekre vártuk a választ a Nemzeti Pedagógus Kar elnökétől

Mit kell tudni magáról a kódexről, és annak a Nemzeti Pedagógus Karral való kapcsolatáról?

– A kódex elfogadásáról a nemzeti köznevelési törvény rendelkezik, a Nemzeti Pedagógus Kar hatáskörébe utalva azt. Tehát úgy is meg lehet közelíteni a témát, hogy mi elvégeztük azt a feladatot, amit a törvény a karra bízott. De sokkal többről van szó, mint egy feladatellátás formai szempontból való megfelelésének. A kódex lényege, hogy azokat a közmegegyezésen alapuló hivatáserkölcsi normákat, amelyeket a szakma – azt gondolom – teljes egészében el is fogad, alapelvek formájában rögzítse. Amennyiben a kódex 17 alapelvét elolvassák, senki számára sem lehet kétsége az előbb közöltek igazságáról. Ebből is adódik a probléma, mert többen nekünk szegezik a kérdést: miért kell leírni ezeket az elveket, hiszen mi eleve is így dolgozunk. Nagyon örülök, amikor ezt mondják, mert ez azt jelzi, hogy sikerült pontosan megfogalmazni azokat az alapelveket, amelyek egy tisztességes, becsületes pedagógus részére vitathatatlanok és teljes mértékben elfogadhatóak. Többször ahhoz hasonlítottam ezt a folyamatot, mikor megalkották a tízparancsolatot – nem nagyképűségből mondom ezt, csak egy mindenki által ismert példát hoztam föl –, akkor is az akkori kornak megfelelő, és máig ható természetes alapelveket rögzítették. Arra az időszakra sem az volt a jellemző, hogy az emberek többsége ölt, rabolt, megcsalta a feleségét, és még sorolhatnám, hanem a tízparancsolatban megfogalmazták az akkori kor erkölcsi mércéjét. Szerintem ez az alapelvek funkciója.

Busz, vonat, villamos, troli – minden egy helyen

A beruházással kapcsolatban Papp László polgármestert kérdeztük. A megyeszékhely első embere úgy nyilatkozott, hogy a Nagyállomás főépülete megmarad, mellé 390 férőhelyes parkolót építenek, a 4-es számú főút a felszín alá kerül, mint ahogy a buszpályaudvar is. A 21 milliárd forintos támogatással megvalósuló beruházás kivitelezése jövőre kezdődik, és 2019-re készül el. A fejlesztés célja, hogy modern, jól használható, a különböző közlekedési módok között közvetlen kapcsolatot teremtő központ jöjjön létre.

A vasúti pályaudvar újul meg?

– Sokkal nagyobb beruházás veszi kezdetét, hiszen a főpályaudvar a közlekedési szakmában használt terminológia szerint intermodális közlekedési központot jelent, és mi ezt az idegen kifejezést fordítottuk le magyarra, mindenki számára érthetően. Az intermodalitás azt jelenti, hogy a különböző közlekedési ágak között megvan az egy pontban történő átjárás lehetősége. Tehát a főpályaudvar egyesíti a vasúti, a helyi és helyközi autóbusz-közlekedést, illetve a troli, a villamos és a személyautók közötti kapcsolatot. A város fő közlekedési centruma a főpályaudvar, amely mellett a Budapest–Záhony vasútvonal felújítása során új vasúti pályaudvarokat építenek a Fényes-udvarban és Apafán. Ez is indokolja a főpályaudvar elnevezést.

Ha egy vezető politikusnak az a legfontosabb kérdés, hogy elvegye-e a szerelmét, aki férfi és ezt tartja a demokrácia csúcsának, nagy a baj

A felvidéki magyarságnak most nem csak a szlovákok packázásai, a diszkriminatív jelenségek, a kisebbségellenes törvények ellen kell határozottan fellépnie, mert új veszélyt jelent az illegális bevándorlás – fogalmazott Csáky Pál.

Képviselő úr 1998–2006 között a szlovák kormány miniszterelnök-helyetteseként tevékenykedett, több éven át felelős volt Szlovákia Európai Unióba történő belépéséért, illetve az erre való felkészülésért. Ilyen EU-ról álmodtak a felvidéki magyarok?

– Nem ilyen uniót képzeltünk el. Természetesen nekem is voltak elképzeléseim, álmaim. A ’80-as években részt vettem a volt kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban. 1989–1990-ben már mint politikus tevékenykedtem. Arra nem is gondoltam, hogy 2015-re ilyen hatalmas problémákkal kell megküzdenünk. Az MKP képviselőjeként úgy vélem, az Európai Uniót gyökeresen meg kell reformálni. Ezt át kell gondolni, s erről a kérdésről a november végi strasbourgi plénumon akarok beszélni. Sokkal hatékonyabb, emberbarát, és kevésbé bürokratikus unióra van szükség.

A piaci igényekhez igazítják a képzési palettát

Román István, agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár megkeresésünkkor kihangsúlyozta: saját intézményrendszerünk, illetve azok az együttműködések, melyeket kialakítottunk egyházi fenntartókkal és egyéb szervezetekkel, összességében képesek a magyarországi szakember-utánpótlás biztosítására.

Mi a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célja?

– 2014 végén fogadta el a kormány a Szakképzés a gazdaság szolgálatában – a teljes szakképzés megújításáról szóló – koncepciót. Miután ez a kormányzati döntés megszületett, arra vállalkozott a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az agrárágazat, és az élelmiszer-gazdaság területén megvizsgálja, hogy milyen speciális tennivalók szükségesek a kormányzati szándékok maradéktalan megvalósításához. Azok az ötletek, elképzelések, melyeket a tárcával együttműködő szakmai szervezetek, kiemelten a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, s a velünk együtt dolgozó szakemberek megfogalmaztak, bekerültek a Tessedik Sámuel Agárszakképzési Koncepcióba, melyet idén áprilisban fogadott el a kormány. A koncepció legfontosabb célja a duális képzés megerősítése, és az agrárszakképzés színvonalának növelése.