Nem minden az ár, fontos a minőség is

November elsején lépett hatályba a közbeszerzési törvény, mely jelentős szerepet tölt be a kis- és közepes vállalkozások megerősödésében, mondta Császár Dániel, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár.

Miért kellett új közbeszerzési törvényt alkotni, ahelyett hogy módosították volna a korábbit?

– Egyrészt azért, mert 2014 februárjában új uniós irányelvek jelentek meg, és brüsszeli kötelezettség ezeknek két éven belüli átültetése a magyar jogszabályokba. Másrészt új szemléletű törvényt kívántunk alkotni a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra. Rengeteg EU-s forrás áramlik hazánkba, melynek 60%-át gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani, ezek megfelelő felhasználásához új szabályozási rendszert alkottunk.

Új kollégiumok és bérlakások a hallgatóknak

Október 29-én letették Kecskemét leendő egyetemi városrészének alapkövét. A település életében történelminek nevezhető eseményen részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Kecskemét polgármester asszonyával készített interjúnkból kiderül az is: a Kecskeméti Főiskolán újonnan létrejövő gazdaságtudományi kar gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatói 2016 szeptemberében megkezdhetik tanulmányaikat, duális képzés keretében.

Pontosan mi, és milyen forrásból épül az egykori Izsáki úti kórház területén?

– Az egyetemi építkezés két összetevője a szakmai, azaz oktatási és az infrastrukturális rész. Az oktatási részről szólva: évek óta nagyon erőteljes színvonalbeli fejlődés jellemzi a Kecskeméti Főiskolát. Új szakirányok, felfrissített szakok indultak el. Új rektor áll az intézmény élén. Jelentősen megerősödött a mérnöki, a műszaki terület. Az oktatói gárda folyamatos és minősített bővítésével elértük azt a kategóriát, hogy akkreditációs eljárással is megszerezze az intézmény az egyetemi rangot. Ezt a folyamatot fölgyorsította az új felsőoktatási törvény, aminek köszönhetően létre tudjuk hozni a már meglévő kapacitásokkal és felkészültséggel az alkalmazott tudományok egyetemét. Tehát 2016. július 1-jétől a jelenlegi Kecskeméti Főiskola már egyetemi kategóriában képes működni, ahol a műszaki karon és a vidékfejlesztési agrármérnök karon már folynak mesterképzések. A gépészmérnöki, és gazdasági területtel kiegészítve pedig teljes mértékben megfelelünk az egyetemi minősítésnek. Ehhez társul az a lehetőség, amelyet megkaptunk a Magyar Nemzeti Bankkal történő együttműködésben, hiszen a Kecskeméti Főiskola másik specialitása, hogy a felsőoktatásban elsőként elkezdte a duális képzést, és egyre több vállalati és intézményi partnerrel rendelkezik. 2014-ben partnereink körébe kapcsolódott be a Magyar Nemzeti Bank, ezáltal a gépészmérnök szakirányon belül meghirdették a gazdasági mérnök szakirányt is. A duális partner ebben az MNB volt. Már több hallgató a Nemzeti Bankkal szerződésben folytatja tanulmányát a Kecskeméti Főiskolán. A kedvező munkakapcsolat kialakulásának köszönhető egy új tanterv kidolgozása; a gazdálkodásmenedzsment szakirány. Ezt az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvánnyal közösen akkreditáltatta a főiskola. Ezt a szakirányt a következő tanévre hirdetik meg. Mindehhez biztosít az említett alapítvány infrastrukturális bővítési lehetőséget; megvásárolt a főiskolával szemben egy öthektáros területet, ahol jelenleg is zajlik az építkezés. A leendő egyetemi városrész elsősorban a gazdálkodásmenedzsment szakirány hallgatói számára biztosít kapacitást, ezenkívül erre a területre a vidékfejlesztési agrármérnök-hallgatók is beköltöznek, továbbá az adminisztrációs és szolgáltatási területek, mint a könyvtár, a kollégium, a közösségi terek is az új campus részei lesznek. Reményeink szerint 2017-ben a felfutó évfolyamoknak már új lehetőséget tudunk biztosítani az új egyetemi ingatlanban. Az egyetemi városrésznek egyéb szolgáltatásait is fejleszteni szükséges, éppen ezért az önkormányzat is tagja az együttműködésnek. Mi új sport- és szabadidős létesítmények kialakításának lehetőségét, feltételeit teremtjük meg a szomszédos ingatlanokban, és olyan szolgáltatásoknak nyújtunk teret a városban, amelyek megfelelnek a megnövekedett hallgatói létszámnak.

A szociáldemokraták beavatkoztak a magyar kisebbség belügyeibe

A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért folytatott küzdelemben Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje a szavazatok 50,24 százalékát, míg Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje a szavazatok 49,76 százalékát szerezte meg, aki hozzátette, hogy magyar ellenfele a szociáldemokraták tagja.

Hogyan szerepelt a HMDK a november 8-ai választásokon?

– Az eredmények nem véglegesek, így több helyen meg kell ismételni a választásokat. Sokkal többen voksoltak ránk, mint négy évvel ezelőtt, de a jelenlegi állás szerint a MESZ jelöltje rendelkezik bejutó mandátummal, de csak 21 szavazat különbséggel, így nem adtuk föl a reményt, mert ez a kis lemaradás behozható. Korai tehát még végeredményről beszélni, patthelyzet alakult ki ugyanúgy, mint országos szinten.

Még több figyelem az időseknek

A Segítő Kezek infokommunikációs modellprogram ellenőrzött körülmények között vizsgálja, hogyan könnyítik és óvják meg a korszerű digitális eszközök a szépkorúak életét. Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla miniszteri biztos a modellprogramról beszélve hangsúlyozta: a projektet széles körű felmérés előzte meg, amely szerint a hetvenöt-nyolcvan év felettiek nagy részének a magány és a betegségektől való félelem jelenti a legnagyobb problémát.

Mikor indult el az idősügyi mintaprogram?

– 2012 januárjában, amikor akkora hó hullott az országra, hogy szó szerint rendkívüli helyzet állt elő, azzal szembesültünk, hogy az idős korú lakosság csupán egy negyedét ismerjük, tehát nem tudjuk őket előre értesíteni. Akkor a Karitásszal és a Vöröskereszt helyi szervezetével együttműködve folyamatos hétvégi ügyeletet szerveztünk az utcákon, az önkéntesek becsengettek a házakba, hogy megtudják, nincs-e segítségre szoruló idős. Akkor merült fel az ötlet, hogy egy átfogó, az addiginál erősebb „biztonsági hálót” nyújtó védelmi rendszert kell létrehozni az idősek számára, függetlenül a szociális rászorultságtól. Kidolgoztunk egy modellprogramot három önkormányzatban: az V. kerületben, tehát Budapest belvárosában, Szombathelyen és Kisvárdán, ezeken a helyeken indult el később az infokommunikációs modellprogram is. A mintaprogram sikerén felbuzdulva tömegesen jelentkeztek az önkormányzatok. Ekkor a Belügyminisztérium úgy döntött, hogy kezdeményezésünket támogatva elindítja a Start Minta Munkaprogramot, ehhez biztosított 377 közfoglalkoztatottat, ők segítettek abban, hogy 32 településen, ahol 25 ezer potenciális 80 év fölötti idős ember él, felmérést végezzenek. Egy egységesített kérdőív alapján megkérdezték tőlük, mindennapjaik során mire lenne a legnagyobb szükségük. 25 ezer kérdőív alapján három problémakört neveztek meg: az egészségügy, a biztonság és a magányosság kérdését. 2010 és 2014 között jelentősen megnőtt az alapszolgáltatásokra költött pénzek összege, ezért most már lehetséges és szükséges, hogy az idősek életminőségének javítására is alternatív megoldásokat keressünk. Akkor jogászként, szociológusként tanulmányoztam a nemzetközi viszonyokat, és láttam, hogy Svédországban, Dániában, Hollandiában is szembesültek ezzel a problémával. Ám Magyarországon még fontosabb kérdéskör ez, hiszen itthon tíz év alatt kétszeresére nőtt a 75-80 év fölötti korosztály. Ezek a szépkorú állampolgárok sokszor magányosak, és olyan egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, hogy tartós gondozásra szorulnak. Mindez nagy kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára. Az észak-európai országok már tudnak a probléma kezeléséhez infokommunikációs eszközöket használni, de ismereteink szerint még azokban az országokban sincs példa arra, amit mi itthon csinálunk: hogy egy államilag támogatott program keretében mindhárom infokommunikációs eszköz együttes használatát és vizsgálatát valósítjuk meg.

Beszélgetés Angyal Júlia festőművéssszel

Örök szerelmem a román kori építészet és festészet. Azért készítek ebben a témában ilyen típusú képet, mert sajnos a szakrális művészetben a barokkon nem jutottak túl. Nem azért járok templomba, hogy annak pompájába gyönyörködjek. Azt szeretem, ha az alkotások a lelkünket érintik meg. Így számomra egy XIV. századi freskó sokkal többet mond bármilyen barokk pompázatnál. Ezért elég sok egyházi megrendelést kapok. Ezeket a festményeket fa alapra viszem föl saját stílusomnak megfelelően. Nem használok sok színt, sőt még a fa erezete is látszik a képen.

A Magyar Női Unió Kecskeméten rendezte meg a „Gyümölcshozó nők – termékeny együttműködés” című nemzetközi konferenciát a Vidéki Nők Nemzetközi napján. A Magyar Női Unió célkitűzéseiről, a feminizmusról, s arról, hogy milyen családmodellt tart megfelelőnek, Batthyány-Schmidt Margit elnök asszonyt kérdeztük.

Mit takar a gyümölcshozó nők kifejezés?

– Az alkotni képes nők képesek „gyümölcsöt hozni”, ők azok, akik az asztalra helyezik az ételt és harmóniában élnek a természettel. A termékeny együttműködés pedig arra utal, hogy a Magyar Női Unió azt vallja, a nő és a férfi csak együttesen tud bármit is létrehozni. A konferenciát azért rendeztük meg, hogy felhívjuk a figyelmet a falusi, gazdálkodó élet kihívásaira és lehetőségeire, és a nők ezen belül betöltött meghatározó szerepére.

A kisebb településen élő nők nehezebb körülmények között élnek, mint a nagyvárosiak?

– Természetesen, hiszen a nagyvárosokban sokkal egyszerűbb mindent elintézni, míg a falvakban, ahol önellátásra rendezkedtek be a családok, jóval nehezebb. Ráadásul a közlekedési viszonyok is kritikusak egyes vidéki településeken, főleg a zsákfalvakban, ahol csak reggel és este áll meg a távolsági autóbusz. Viszont a kistelepüléseken békésebb az élet, más az életritmus, a stressz fogalma szinte ismeretlen.

Leader akciócsoportok találkozója Székelyföldért

Kis Miklós Zsolt államtitkár szerint a Leaderek keretében kialakított nemzetközi partnerségek esetében előnyt élveznek a magyarországi és a székelyföldi csoportok, hiszen a közös nyelv, kultúra miatt könnyebb a közös tervezés.

Csíkszeredán tartották az „Épülő Székelyföld Leader-partnerséggel” című konferenciát. A Leader szó hallatán sokan még mindig a szocialista kormányok alatti botrányokra gondolnak. Akkor a magyarországi Leader program minden lépésében tetten érhető volt a baloldal befolyása. Sikerült-e hazánkban a ’90-es évek óta Európában egyre nagyobb teret nyerő Leadert 2010-től botránymentessé tenni?

– Az elmúlt évek pályázatai, támogatási rendszere bizonyítja, hogy sikerült rendet tennünk a Leaderek esetében is. Minden helyi akciócsoport most már valóban úgy működik, ahogy azt az Európai Unió minden tagállamtól, így Magyarországtól is elvárja. Nyilván nem titok, hogy mikor uniós forrásokról van szó – s most nem csak a Leaderekről beszélek – mindig vannak és lesznek is olyanok, akik megpróbálják azokat öncélúan felhasználni, és csalárd módon pályáznak. A mi feladatunk, hogy ezt megakadályozzuk, és teljes mértékben kiszűrjük a jogosulatlanul pályázókat. A döntéshozatalokat pedig transzparensebbé tettük, és a következő vidékfejlesztési program is tartalmaz olyan elemeket, amelyek – az új eljárásrendnek is köszönhetően – még átláthatóbbá és egyértelműbbé tették, hogy ezeket a pénzeket, főleg a Leaderek esetében a helyi közösségekre, s a helyi gazdaságfejlesztésre akarjuk fordítani.

Az Egészséges Vásárhely Program több eleme országos mintává vált

Ingyenesen kapnak bárányhimlő elleni védőoltást a hódmezővásárhelyi gyermekek és a betegségen korábban még át nem esett 18 év alatti fiatalok. Dr. Kószó Péter alpolgármester: ha megkapják a gyerekek a védőoltást, s ezáltal védettek lesznek, akkor csökken a táppénzen töltött idő, ami milliárdos megtakarítást jelenthet a nemzetgazdaság számára.

Átvállalja az önkormányzat az oltóanyagok árát?

– Hódmezővásárhely megyei jogú város október 2-ai közgyűlésén egyhangú szavazással döntött arról, hogy biztosítja a városban élő gyermekek számára a bárányhimlő elleni két oltóanyag árát. Az erről szóló előterjesztést képviselőként nyújtottam be a közgyűlés elé. A házi gyermekorvosok vállalták, hogy térítésmentesen adják be az oltásokat. A ’90-es évek közepe óta rendelkezésre áll a világ számára a védőoltás. Több országban – így az Egyesült Államokban, Németországban, Finnországban, Dániában – ingyenesen kapják a gyerekek a védőoltást, ami két részletből áll. Egy oltás ára a kereskedelmi forgalomban 9600 forintba kerül. Tehát egy gyermek teljes oltása közel 20 000 forint. Azoknál a családoknál, ahol három vagy több gyermeket nevelnek, ez jelentős kiadást jelent. Ezért döntöttünk úgy, hogy az önkormányzat ennek az anyagi költségeit átvállalja.

Azonos lehetőséget mindenkinek

A Hajdúnánás Városi Önkormányzat közel 22 millió forint vissza nem térítendő, száz százalékos intenzitású támogatást nyert. Mire használták föl ezt az összeget? Meg lehet-e teremteni egyáltalán az esélyegyenlőséget, vagy ez csak illúzió? Hogyan kapcsolódik össze az egészségügyi ellátás, az oktatás, valamint a lakhatási helyzet a nánási programmal? – kérdeztük Hajdúnánás alpolgármesterét.

A pályázat projektzáró eseményére október 22-én került sor a Bocskai Filmszínházban. Mire pályáztak, és kik voltak a célcsoportok?

– A pályázat 2015. április 15-én indult el, és november 15-éig kell ezt a projektet befejezni. Mindez a Széchenyi 2020 terven belül az Állami Reform Operatív Program része volt. Jelen esetben a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal sikerrel pályázott a Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban címmel közzétett felhívásra, melynek keretében a Hajdúnánási Járáson belül az esélyegyenlőség javítását tűzte ki célul. A pályázat részben a városra, és a járás három kis településére terjed ki: Tiszagyulaházára, Folyásra és Újtikosra. Tehát nem az egész járásra pályáztunk, mert a közös hivatal csak ezt a plusz három települést látja el. Polgár és Görbeháza a programterv kidolgozásában nem vett részt, azonban jelezte a két település, hogy a kidolgozott program tartalmi részével egyetértenek, s annak a cselekvési szakaszában szeretnének részt venni. A feladatunk az volt, hogy a helyi esélyegyenlőségi programokat megvizsgáljuk, összehasonlítsuk, eggyé dolgozzuk, és járási szintre emeljük. A projekt keretében a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések vállalták, hogy együttműködésük által az öt esélyegyenlőségi célcsoport, a mélyszegénységben élők és romák, az idősek, a nők, a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők életminőségének javítását célzó dokumentumot hoznak létre Járási Esélyteremtő Programterv címen. Bár a célcsoportok esetében az esélyegyenlőség helyett a hátránykompenzáció kifejezést szeretem használni. A projektterv elsősorban arra irányult, hogy szakmai kerekasztalt hozzunk létre a járásban, és tárjuk föl a problémákat településenként, célcsoportonként, élethelyzetenként, összesítsük a megoldási javaslatokat, s készítsünk egy intézkedési tervet, melyet tárgyaljanak meg az érintett képviselő-testületek, s utána a benne leírtakat a területeken próbáljuk megvalósítani. Öt területet vizsgáltunk a projekt keretén belül: a foglalkoztatást, az egészségügyet, a lakhatást, az oktatást és a szociális helyzetet. Olyan értelemben sikeresek voltunk, hogy a már említett, két nem érintett település is elfogadta a megoldási módszereinket.