Egyes pártok szavazatokat vásároltak

Bent vannak a közgyűlésben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői – szögezte le Brenzovics László elnök, s hozzátette: az esetleges együttműködések során elvárjuk a magyarság érdekeinek figyelembe vételét.

Az elmúlt években a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) között egyre mélyült a szakadék, sokan lehetetlennek gondolták a megegyezést. Miért fogott össze a két szervezet?

– Ennek két oka van. Az egyik: Kárpátalja nehéz hónapok, sőt lehet, hogy nehéz évek elé néz, mégis van remény, mert a közösség sok támogatást kap céljai megvalósításához, elsősorban a vele szolidáris Magyarország, a magyar kormány, a magyar nemzet részéről. Természetesen az európai szervezeteknek is oda kell figyelniük arra, hogy az ukrán állam biztosítsa a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait. A másik okot a politikai racionalitás diktálta. Az új választási törvény értelmében megemelték a bejutási küszöböt, az addigi 3 százalékról 5 százalékra. A két párt nehezen, de közelítette az álláspontjait, és végül szeptemberben megszületett a választási megállapodás, amelynek értelmében a megyei tanácsba, ahová külön-külön indulva egyik párt sem tudott volna képviselőt bejuttatni, a KMKSZ listáján közösen indultak. Ráadásul az új választási törvény jelentősen rontotta a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési esélyeit, hiszen a bonyolult rendszer és a bejutási küszöb megemelése mellett a választói körzetek határainak a meghúzása is a nemzetiségeket defavorizálta.

Csökkenthető a környezetterhelés

Csaknem 3 milliárd forintból épült, PET-palackok teljes újrahasznosítását szolgáló innovációs kutatóközpontot avattak fel a Karcagi Ipari Parkban. Plutzer Tamás cégcsoportvezető számára lényeges, hogy jól képzett hallgatókat alkalmazzanak, mert ez a termelés növekedésének a garanciája.

Hogyan jött létre a karcagi projekt?

– Az Aquarius és a Buszesz csoport a Recy-Pet Hungária Kft.-ben résztulajdonosok, és ez a kft. az a cég, amely megvalósította Karcagon ezt az újrahasznosítással foglalkozó, első magyar élelmiszer-ipari regranulátum gyárat. Az Aquarius 25 éves, a Buszesz pedig 160 éves vállalat Magyarországon. Az utóbbi az egyik legrégebbi, leghagyományosabb palackozó cég, mely üdítő, energiaital és ecetgyártással foglalkozik. Az Aquariuson belül pedig ásványvizet, ízesített ásványvizet és üdítőitalt gyártunk. Így az Aquarius és Buszesz csoport mind Magyarországon, mind a régióban az egyik legnagyobb gyártó és kibocsátó. Ezért a cégcsoport számára mindig fontos szempont volt a környezettudatosság, a környezetvédelem. Az elmúlt 5-7 esztendőben több lépést is megtettünk, míg eljutottunk a karcagi beruházásig. Hét évvel ezelőtt elkezdtük saját preformánk gyártását. A preformából készülnek a műanyag palackok, melybe az ásványvizet és az üdítőt töltjük. Ezeknek a preformáknak a gyártásához már a kezdetekben is használtunk élelmiszer-ipari regranulátumot. Ez az igen fontos alapanyag a Recy-Pet Hungária karcagi gyárában készül.

Gór-Nagy Miklós szerint még csak nem is kérdés, ott lesz-e a válogatott Rióban

Részt vett a férfi válogatott számára hatodik helyet hozó kazanyi világbajnokságon, ám nem sok ideje maradt az ott szerzett sebek nyalogatására. Megkezdődött ugyanis a klubidény, amelynek során igen komoly feladatok várnak rá az OSC csapatában. A hazai bajnokság mellett immár javában zajlik a Bajnokok Ligája küzdelemsorozata is, a válogatottra pedig januárban a belgrádi Európa-bajnokság vár, így több frontos helytállásra lesz szükség az előttünk álló hónapokban.

Sportrovatunkban ezen a héten az A-Híd OSC válogatott vízilabdázóját, Gór-Nagy Miklóst kérdezzük, aki nemcsak klubfeladatait vázolta fel, de megosztotta velünk leülepedett kazanyi tapasztalatait és egyértelmű kijelentést tett a riói kvalifikációval kapcsolatban is.

Pénzt kapnak a migránsválsággal sújtott települések

25 éve szűnt meg a tanácsi struktúra. Elégedett-e a lakosság az önkormányzati rendszerrel? Milyen változtatásokkal jár a rendszer finomhangolása? Emelkedhet-e a kistelepülési polgármesterek bére? Miként lehetnek menekültek is közfoglalkoztatottak? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Pogácsás Tibor államtitkárt.

A 2015-ös költségvetés elfogadásakor még nem lehetett sejteni, hogy hazánkat ilyen nagymértékben ellepik a bevándorlók. A migránsválság komoly költséget okozott több önkormányzatnak. Kompenzálják ezeket a településeket?

– Már fölmértük az érintett önkormányzatok igényeit, hogy megtudjuk, mi az a költség, s melyek azok a feladatok, amelyek többletként jelentkeztek náluk a menekültválság miatt. Ezt követően megnyitottunk egy pályázati lehetőséget, s már jelezték az önkormányzatok azokat az igényeket, amikre kompenzálást szeretnének. A pályázatokat már benyújtották, s jelenleg folyik azok felülvizsgálata.

Van erre a Belügyminisztériumnak külön vis maior kerete?

– A pályázat lezárását követően az önkormányzatoknak a Belügyminisztérium IX. költségvetési fejezetéből nyújtunk támogatást. Az önkormányzatok rendkívüli támogatására rendelkezésre áll költségvetési forrás, s ebből biztosítjuk a kompenzációkat.

Mennyi települést érint a kompenzáció, és mekkora összeget kapnak?

– Több mint húsz településről van szó, a legnagyobb támogatási igény 118 millió forint.

Nem a süketek párbeszédét folytattuk

Megértették-e Észak-Rajna-Vesztfália tartomány képviselői a magyar álláspontot? Mennyi migráns él a tartományban? Bírálták-e a magyar határzárat? Milyen állapotok uralkodnak a nyugat-balkáni térségben? – kérdeztük Altusz Kristófot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát.

Október 23-án Észak-Rajna-Vesztfália tartományba látogatott. Ki volt a meghívó fél?

– Kétoldalú konzultációkon vettem részt, valamint a Düsseldorfi Főkonzulátusunk és a Magyar–Német Társaság közös nemzeti ünnepi fogadásán mondtam ünnepi köszöntőbeszédet. Tehát a meghívó fél a Főkonzulátus, illetve a Magyar–Német Társaság. Valamint a tartományi kormány részéről a Szövetségi-, Európa- és Médiaügyi Minisztérium államtitkára volt.

Milyen témák álltak a megbeszélések középpontjában?

– A konzultáció elsődleges témája a migrációs válság volt, a második pedig a nyugat-balkáni helyzet. A tartományi parlamentben beszélgettem Josef Neumann-nal, az Európa-ügyi Bizottság szociáldemokrata (SPD) elnökhelyettesével, a szintén szociáldemokrata Dr. Marc Jan Eumann-nal, a Szövetségi-, Európa- és Médiaügyi Minisztérium államtitkárával, valamint Lutz Lienenkämper kereszténydemokrata (CDU) frakcióigazgatóval és Joachim Stamppal, a liberálisok (FDP) frakcióvezető-helyettesével.

Válságban az európai és a hazai baloldal

A kötelező kvótarendszernek több hibája is van. A legsúlyosabb, hogy ez egy biankó meghívólevél, s a családegyesítési szabályok szerint akár nyolcszorosára is növekedhet a befogadottak száma – közölte Németh Szilárd, s hozzátette: Magyarországon nincs szükség gazdasági bevándorlókra.

Az EU balliberális képviselői szerint a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot. Mi erről a magyar kormánypártok véleménye?

– Erre a válságra egyáltalán nincs az Európai Uniónak semmilyen megoldási terve. Nem is alakított ki semmilyen sorrendiséget, így fogalmuk sincs arról, mi az, amit először meg kell tenni a válság kezelése érdekében. Tehát nincs világos álláspontja. Ezért is lenne a legjobb az, ha a magyar modellt alkalmaznák, többek közt Görögországban és az egész unióban. Hiszen azt kell megakadályozni, hogy százezrével áramoljanak be a migránsok az EU-ba.

Célunk a katonai hivatástudat és az elkötelezettség elmélyítése

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Katonai Repülő Intézete október közepén jött létre. Az intézet keretein belül felsőfokú tisztképzés, szakmai továbbképzés, illetve az ezeket megalapozó hadtudományi- és katonai műszaki kutatás folyik –tudtuk meg Dr. Palik Mátyás megbízott intézetigazgatótól.

Milyen múltra tekint vissza a szolnoki katonai repülőtisztképzés?

– 1949-ben alakult meg a Kilián György Repülőhajózó Tiszti Iskola, ahol a repülőhajózó-tiszteket képezték. Ez az intézmény volt a jogelődje az 1967-ben főiskolai rangot szerzett Kilián György Repülő Műszaki Főiskolának. 1991-ben a Honvédség felsőoktatási intézményeinek reformja kapcsán Szolnoki Repülőtiszti Főiskola lett az intézmény neve. Egy további integráció folytán a főiskolánk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai karaként, majd 2001-ig annak Repülőtiszti Intézeteként működött. 2011-ig a Nemzetvédelmi Egyetem Repülőműszaki-, majd Repülő és Légvédelmi Intézeteként hívták a szolnoki képzőhelyet. Tanszékké 2011-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásával váltunk. 2015. október 10-én – egy célszerű intézményfejlesztési koncepciót követően – Szenátusi döntés, majd a Fenntartói Testület jóváhagyása után váltunk ismét intézetté, amelyen belül a korábbi szakcsoportjaink ismét tanszékekként működhetnek.

A magas albérletárak miatt nehéz helyzetbe került diákok számára

A fiatalok lakhatási problémáinak megoldására vonatkozó javaslataikról, és a történelmi verseny körüli botrányról a Fidelitas elnökét kérdeztük.

Szinte nincs olyan nap, mikor nem olvashatunk lakóparkok átadásáról. Több kerület bérlakásprogramot hirdetett. Akkor mi a gond a fiatalok lakhatási helyzetével?

– Egy évvel ezelőtt főleg Budapesten, de a nagyobb egyetemi városokban is drasztikusan emelkedtek az albérletárak, aminek rengeteg oka van. A gazdasági válság miatt az építőipar mélyrepülésbe kezdett, ezért jóval kevesebb lakóház épült, mint egy növekedési időszakban. Egy ideig a banki hitelezést is beszüntették a válság hatására. Bár azóta javult az építőipar helyzete, és a hitelezés is megindult, de a gazdasági válság által okozott anyagi kiesést nehéz ilyen rövid idő alatt behozni. Hozzájárult az albérletárak növekedéséhez az Airbnb szolgáltató internetes oldal is, ahol főleg a külföldi turistáknak ajánlanak szállásokat borsos áron. Becslések szerint az utóbbi időszakban Magyarországon több mint 8000 lakást kínáltak ezen a honlapon. Gyakorlatilag ennyi lakás kiesik az albérletkínálatból. Az az egyetemista, aki nem a szülővárosában tanul, kollégiumban helyezkedik el vagy albérletet keres magának. Hozzávetőlegesen 270-300 ezer diák tanul évente a felsőoktatásban, s csak 11,5%-uk jut kollégiumi férőhelyhez. Ezért két részből álló lakhatási programot javaslunk.

Nagy lehetőséget kaptak a falvak

Húsz egyedi támogatási kérelem érkezett a Földművelésügyi Minisztérium által idén először elindított Termelő Falu Programra, a településeknek 173 millió forint támogatást ítéltek meg. V. Németh Zsolt hangsúlyozta: a mintaprogramok támogatásával az önkormányzatokon keresztül arra rászoruló családok számára nyújtunk segítséget.

Melyek a Termelő Falu Program legfőbb célkitűzései?

– A Tanyafejlesztés Programhoz kapcsolódóan hirdettük meg ezt a programot. Az előbbitől eltérően azonban most az egész ország területéről fogadtunk be támogatási kérelmeket. Mintaprogramokról van szó; tehát a kiválasztás során arra törekedtünk, hogy olyan modelleket tudjunk bemutatni akár az őshonos baromfitartás, akár a szőlőhegyi kultúra felélesztése tekintetében, melyek megalapozhatják a későbbi országos programot. A vidékfejlesztési stratégia is megfogalmazta azt, hogy fenntartható agrárszerkezetet és termeléspolitikát alakítsunk ki, s e koncepció része a falusi önellátó- vagy kistermelői tevékenység. Tehát nem a professzionális agrárium, hanem a faluhoz köthető tevékenységek támogatására gondoltunk. Sajnos ezek a tevékenységek mára megkoptak, ezért szükséges a felélesztésük. Ezt célozza a Termelő Falu Program mindkét eleme.