Dénes János a Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsának elnökeként 1956-ban vezető szerepet játszott az ellenállásban és a sztrájkok megszervezésében. A forradalom leverése után 15 évre ítélték. 1963-ban szabadult, és bár végzettsége vegyésztechnikus, egészen 1990-ig munkásként dolgozott. 1987. szeptember 27-én résztvevője a Lakiteleken, Lezsák Sándornál tartott tanácskozásnak. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai közé tartozik, tagja a kőbányai szervezet vezetőségének és az Országos Választmánynak. 1990-ben az MDF színeiben országgyűlési képviselővé választották egyéni körzetben. Első törvényalkotói tevékenységeként, javaslatára elkészült az 1990/XXVIII. törvény, amely kimondja: „1956. október 23-a forradalom és szabadságharc” és ezt a napot a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepévé nyilvánítja. Az ötvenhatosok érdekeit, a forradalom eszméit keményen képviselte a parlamentben. 1990 novembere és 1993 között függetlenként politizált, majd az első négyéves ciklus utolsó évét már a MIÉP-frakcióban töltötte. 1994-től nyugdíjas éveit éli, de a közélettől nem vonult vissza. 1991-ben 56-os emlékéremmel tüntették ki.

A mai napig sokkal inkább ködösítik, ami október 25-én a Kossuth téren történt, mint hogy feltárnák az igazságot. Kik is lőttek a Parlamentnél?

– Nem létezik, hogy ne tudnák, hogy kik lőttek a fegyvertelen tömegre, csak nem merik, vagy nem akarják bevallani. Kövessük napról napra az eseményeket. Október 24-én 8 óra 45 perckor bemondták a rádióban, hogy Nagy Imre statáriumot hirdetett. Ezen teljesen felháborodtam, s a Kilián laktanyánál téptem le, és labdaccsá gyúrtam a statáriumra vonatkozó hirdetményét, s az ujjongó tömeg közé dobtam. Rá egy nappal Nagy Imre a Minisztertanács elnöke. Őfelsége a magyar nép fütyült Nagy Imre felhívására; a forradalmi hangulat és a tömeg egyre nőtt. 1956. október 25-én, csütörtökön, a déli órákban a Kossuth téren elszabadult a pokol. A nép nem önmagától ment oda. Odacsalták az embereket. Végzetes hibának bizonyult, hogy az Astoria Szálló előtt a fiatal diákok az orosz páncélosok tisztjeivel, legénységével kvaterkáztak, s megpróbálták meggyőzni a szovjet harckocsizókat, hogy a magyar munkások fogtak fegyvert a magyar nép védelmében. A fiatalok felmásztak a szovjet tankokra, s azokon vonultak be a Kossuth térre, a már órák óta tünettő forradalmi hangulatú tömeg közé. S hogy kik lőttek? Október 25-én reggel többen jelentkeztek a Partizán Szövetségben fegyverért, és Földes László, az október 24-én alakult kilenc tagú katonai bizottság egyik tagja átvitte őket a Beloiannisz – most Zoltán – u. 16. számba, ahol géppisztolyt kaptak. Csoportok alakultak, hogy a környező házak padlástereit átvizsgálják. Majd felmentek a tetőkre. De nemcsak az FM tetejéről, hanem a Parlamentből is lőttek. Hivatásos gyilkosok, eszüket vesztett kommunista veteránok előre elkészített rejtett tüzelőállásaikból, hosszú percekig tartó össztüzet zúdítottak a fegyvertelen tömegre. A kommunisták a Parlament előtti vérengzéssel akarták elfojtani a forradalmat. A több száz halott és a több száz sebesült országos felháborodást váltott ki. A forradalom ekkor terjedt ki az egész országra. Október 28-án délben Nagy Imre, Mikojan és Szuszlov tanácsára vagy parancsára, bejelentette, hogy győzött a forradalom. Tehát addig volt érvényben a statárium. Október 29-én a Pravda hírül adja, hogy a szovjet kormány üdvözli a győztes magyar forradalmat, Nagy Imrének és kormányának, valamint a magyar népnek sikert kíván. Október 30-án pedig a Köztársaság téren előkészítik november 4-ét.

Figyelembe vesszük a fogyasztói elvárásokat és betartjuk az egészséges táplálkozás követelményeit

A sertéspiacon az árak jelenleg mindenhol alacsonyak, visszaestek. Ennek oka főként az orosz embargó, amely 15-20 százalékos piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak. Mi az oka a sertéshúsellenes propagandának? Valóban rákkeltő a vörös húsok fogyasztása? Aki válaszol: Menczel Lászlóné a VHT titkára.

Október 26-án tartották Budapesten az IMPA (az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete) tagországainak konferenciáját. Hogy esett a választás éppen a magyar fővárosra?

– A tanácskozást évente kétszer tartják meg, és minden évben más tagország kapja a rendezés jogát. A szervezetnek több mint tíz ország a tagja, így többek között Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, vagyis Európából a legnagyobb sertéstartó országok. Általában ötévente kerül Magyarországra a sor. S egy évvel ezelőtt határoztak arról, hogy 2015-ben Budapest lesz a következő rendezvény helyszíne.

Kárpátalján jóval kevesebb az átlagkereset, mint a szabolcsi térségben

Babják Zoltán fölényes győzelmet aratott a helyhatósági választásokon, a Beregszász polgármesteri székéért vívott választási csatában. Összesen 8324-en járultak a szavazóurnákhoz, ami a szavazóképes lakosság 43%-át jelenti. Ebből 6296-an (75,64%) álltak ki a magyar jelölt mellett.

Gratulálunk a győzelemhez! Minek köszönhető ez a kiváló eredmény?

– Köszönöm szépen! És természetesen szívből köszönöm a beregszásziak bizalmát, hogy újra polgármesternek választottak. Nagy megtiszteltetés ez számomra. Kötelességemnek tekintem, hogy polgármesterként végzett munkámmal, városunk felvirágoztatásáról, Beregszász polgárainak érdekeiről való gondoskodásommal háláljam meg ezt. Főleg azért, mert mindenki számára fárasztó volt ez az eltúlzott politikai csatározás Kárpátalján. Mindenkinek elege van a plakátokból, szórólapokból, és szeretnének végre egy normális jövőképet látni. Ezért valószínűleg sok család nem volt hajlandó rész venni azokban az aljas politikai játszmákban, melyeket kisebb-nagyobb „projektpártok” elindítottak. A lakosok többsége örült a két magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ összefogásának. Nem csak a magyarok, hanem még a helyi ukránok közül is jó néhányan üdvözölték ezt a kooperációt. Régebben sokan és jogosan kritizáltak bennünket, és azt hangoztatták, hogy ha a választásokon külön indulunk, nem tudjuk a választók igényeit kielégíteni. Bízom benne, hogy az új képviselő-testület egyformán ki tudja szolgálni mind a magyar, mind az ukrán kulturális értékeket. Ez azért lényeges, mert ilyen magyar többség még soha nem volt, mióta Ukrajnában demokratikus választásokat tartanak – ha lehet egyáltalán demokráciáról beszélni ebben az országban. Ezért most még jobban figyelnek bennünket az ukrán szélsőséges politikusok, hogy milyen irányt vesz a város működése. Lehet, hogy kissé naiv az elképzelésem, de azt szeretném, ha Beregszászon a magyarok és az ukránok nem ellenségként tekintenének egymásra. A jó eredmény annak is köszönhető, hogy a több éves politikai tapasztalattal rendelkező személyek bíztak abban, hogy nem fogok új frontokat nyitni, hanem megegyezésre törekszem, természetesen a magyar érdekek feladása nélkül. Az is hozzásegített a győzelemhez, hogy nem voltak erős ellenfeleim. De még a normálisan gondolkodó ukránok is tudták, hogy mivel annyira nehéz helyzetben van az ország az ukrán–orosz konfliktus miatt, nem jó, ha itt Kárpátalján szítják az ellenségeskedést. Ezért gondolták azt, hogy csakis az összefogás jelöltje tudja a várost irányítani. Olyan ember, aki betartja és betartatja a helyi jogszabályokat, s nem a gyűlölet vezérli. Bíztak bennem, s ezt a munkámmal tudom megköszönni.

Egyre jobban van a szívműtéten átesett Kardos József, aki reménykedik az EB-kvalifikációban

Tőle származik az egyik legtalálóbb önkritikus mondat, így hangzik: igazi, magyar profi voltam, a pályán mindent megtettem a győzelemért, azon kívül semmit… Most, kevéssel az 55. születésnapja után elemezhetnénk ezt a szenzációs önjellemzését, felidézhetnénk pompás, sikerekkel teli pályafutását, ám a sors némiképp átírta a forgatókönyvet. Egy kis híján tragédiával záruló szívinfarktus, valamint a válogatott közelgő, Norvégia elleni Eb-pótselejtezője szolgáltat aktuális témát beszélgetésünkhöz.

Sportrovatunk vendége az 1980-as évek kiváló védőjátékosa, Kardos József, aki megkeresésünkre szerencsés újjászületése mellett a válogatott Eb-kvalifikációjának esélyeiről, valamint a magyar labdarúgás hosszú ideje tartó mélyrepüléséről is elmondta véleményét.

A 65 éves Jónyer István hivatalosan is az asztalitenisz halhatatlanja lett

Egymást érik a jeles napok az életében. Nyár végén 65 éves lett, majd Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki, a napokban pedig az asztalitenisz-sport halhatatlanjai közé iktatták. Utóbbi elismerésre maximálisan rá is szolgált, hiszen az 1970-es évek legeredményesebb férfi versenyzője volt, nemcsak itthon, de az egész világon is. Sportágában egyedüli magyarként büszkélkedhet egyéni világbajnoki arannyal, bár legnagyobb sikerének mégis a csapatban megszerzett világbajnoki címet tartja.

Sportrovatunk vendége a korábbi világ- és Európa-bajnok pingpongozó, Jónyer István, aki nem csupán pályafutása legragyogóbb győzelmeit idézte fel számunkra, de elmesélte, miért járt nyolcvan kilós poggyásszal a versenyekre, és emellett kendőzetlen őszinteséggel vall a magyar asztalitenisz jelenlegi állapotáról is.

– Immáron 65 éves lett, Isten éltesse! Mostanság miként telnek a napjai a magyar pingpong egyetlen egyéni világbajnokának?

– Hála Istennek, nincs okom panaszra, leszámítva kutyám betegeskedését, minden rendben van körülöttem. Dolgozom ma is, több vállalkozásban is érdekelt vagyok, emellett több szabadalom is fűződik a nevemhez. A napokban két komoly megtiszteltetés is ért: Pro Urbe Budapest-díjat kaptam és beválasztottak a nemzetközi asztalitenisz-sport halhatatlanjai közé. Úgy hiszem, hogy a halhatatlanok közé kerülni minden sportágban különleges dolog, nincs másként ez a pingpongban sem. Boldog és büszke lehetek erre az elismerésre, amelyet – említsük meg ezt is – több, korábbi kitűnő magyar asztaliteniszezővel együtt kaptam meg.

Minél több turista, annál több munkahely

Az uniós támogatással megvalósult, 2,7 milliárd forintos beruházás részeként egyebek mellett forráshelyszíneket újítottunk fel, hidakat építettünk – közölte Győri Tamás József igazgató, és kiemelte: a látványos eredményeken túl a természetjárás fejlesztését és karbantartását segítő átfogó rendszert hoztunk létre.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a turizmus és a természetjárás fejlesztése az országépítés olyan fontos része, amelyet az ország védelme közben sem szabad mellőzni. A kormányfő szavaiból arra is következtethetünk, hogy természetjárás területén is most kell összeállítani a következő évek pénzügyi programjait?

– Pontosan. 2013-ban a Magyar Természetjáró Szövetség együttműködési megállapodást kötött a kormányzattal, amely deklarálja az együttműködést, hogy szövetségünk részt vesz a fejlesztésben, s a jelenlegi kormány biztosítja azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a természetjárás fejlesztését, például a turistautak megújítását, felmérését teszik lehetővé. A szövetség tevékenysége gyalogos-, kerékpáros-, vízi-, barlang- sí-, valamint hegymászó túrákra terjed ki. A Magyar Természetjáró Szövetség koordinációs, szakmai, szervezési segítséget nyújt a megállapodás szerint.

Biztonság az utcán

712 millió forintos beruházással újulnak meg a kőbányai újhegyi lakótelep közösségi terei, illetve főutcája. A lakótelepet új utcabútorokkal, megújított növényzettel, szökőkutakkal, csobogókkal tesszük élhetőbbé, barátságosabbá – közölte lapunkkal a lakossági fórumot követően Kovács Róbert polgármester.

Az egyik internetes fórumon a következőt olvastam az újhegyi lakótelepről: „Én jóformán ide születtem, azóta is itt lakom, mi több, a múlt héten vettünk lakást itt a 71 éves nagymamámnak is. Rengeteg házat szigeteltek, igaz, ez egy pár évig megemeli a közös költséget, de mindennek ára van. Az újhegyi bevásárlás szempontjából is nagyon jó, nyáron a sétány, a tó környéke, valamint a Sportliget kifejezetten szép.” Polgármester úr megerősíti ezt a véleményt?

– Teljes mértékben egyetértek a fórumozóval. Az újhegyi lakótelep Kőbánya élhető negyede, mely olyan különlegességekkel rendelkezik, mint például a Mély-tó, ami valódi oázis, s melynek mólóján, stégjein horgászni is lehet. Emellett nagyon jó a lakótelep egészségügyi ellátása, működtetünk két óvodát, két bölcsődét, két általános iskolát, posta és színvonalas bevásárlóközpontok is vannak a negyedben. A lakótelep főutcája, az Újhegyi sétány viszont megújításért kiált. Amikor megépültek a telepen a nagyobb bevásárlóközpontok, akkor a szolgáltatók – például a bank, a gyógyszertár – átköltöztek ezekbe a létesítményekbe. Így a sétány elvesztette funkcióját. Ez a felújítás egyik oka. A másik, hogy a sétány a nyugati oldaláról lépcsőkön közelíthető meg, ami viszont nem akadálymentesített. Ezért olyan rámparendszert terveztettünk, mely biztosítja az akadálymentes közlekedést.

Háromszor annyi patológusra lenne szükség, mint ahányan a szakmában dolgoznak

Dr. Lippai Norbert mb. orvosigazgató, osztályvezető főorvos: 2230 négyzetméteres egészségügyi intézmény épült fel pályázati forrásból, melynek nagyobb részében a patológiai osztály kapott új helyet. Legelemibb kötelességünk, hogy a betegeknek a legjobb ellátást nyújtsuk, s ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás.

Régóta vártak arra, hogy új épületet kapjon a patológiai osztály?

– Nyolc éve dolgozom a Hetényi Géza Kórházban, s már az akkori főigazgatóval, Dr. Sélleiné Márki Máriával úgy határoztunk, hogy olyan modern patológiát kell létrehozni, mely megfelel a kor követelményeinek. Dr. Krasznai Géza tanár úr vezette előttem az osztályt, aki nagyon erős szakmai színvonalat ért el, ezt viszont műszaki felszereltségben a kor meghaladta. A szellemiség megmaradt, de minden más elavult körülötte. Ezért ezt a problémát orvosolni kellett. Az évek során a vezetés változott, de szerencsére az új vezetők – Dr. Bene Ildikó és Dr. Péter Lívia – mindvégig támogatták azt az elképzelésünket, amit végül Dr. Tölgyes Anna mb. főigazgatónővel sikerült megvalósítani.

A foglalkoztatás és az életminőség javítása

A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásból több mint 45 milliárd jut Veszprém megyére, amivel a megyék rangsorában a középmezőnyben tudhatja magát – közölte szerkesztőségünkkel Polgárdy Imre, a közgyűlés elnöke, s hozzátette: akár a legkisebb megyebeli falu lakóiról beszélek, akár a megyeszékhely, Veszprém polgárait említem, elmondható, hogy barátságos, vendégszerető, dolgos, a természetet és kultúrát kedvelők vesznek körül.

A megyei önkormányzat, vagy a települések döntenek arról, hogy mire költik a 45,1 milliárd forintot?

– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által meghatározott hét prioritás közül öt esetben dönt a megyei önkormányzat összességében az említett összeg sorsáról. Kiemelendő, hogy a 2014–2020-as Európai Uniós költségvetési időszak hazánk számára rendelkezésre álló európai uniós forrásainak felhasználása a kormány által elkészített és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokon keresztül történik. Ezen operatív programok közül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program az, ahol a források a területi szereplőknek dedikált, decentralizált módon kerültek elosztásra. Veszprém megye forráskerete a 2014–2020 közötti tervezési időszakra a TOP keretéből 45,165 milliárd forint, melynek ütemezett felhasználásáról a megyei közgyűlés által a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatása szerint előkészített Veszprém megye Integrált Területi Programja (ITP) gondoskodik. Az ITP tehát az a dokumentum, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014–2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. A prioritások intézkedésekre bonthatók, az intézkedéseken belül pedig pályázati felhívások kerültek megnevezésre, ahogy az átfogó céloktól a konkrétabb, operatív célok felé haladunk.